PÁL BÉLA

Teljes szövegű keresés

PÁL BÉLA
PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Már a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi törvény, továbbá az 1998. évi országos területfejlesztési koncepcióról szóló országgyűlési határozat is nevesítette és a kiemelt térségek között szerepeltette a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet, és meghatározta a tervezéssel kapcsolatos irányelveket, feladatokat.
E törvényben meghatározott felhatalmazásnak tett eleget a kormány, amikor a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a balatoni területrendezési szabályzat megállapításáról szóló törvényjavaslatot a tisztelt Ház elé terjesztette. Hiányt pótol ezzel, hiszen a korábbi alacsonyabb szintű szabályozások nem elégítették ki azt az igényt, amelyet a Balaton, e páratlan nemzeti kincsünk védelme, környezetének megóvása és a környék fejlesztése megkövetel.
Örülök annak, hogy végre nem politikai, hanem szakmai vita folyik a tisztelt Házban, hiszen kormánypárti és ellenzéki képviselőtársaim is szakmai alapon fogalmazták meg véleményüket, amelyből a Balaton és környékének védelme, a környékbeli települések és az ott élők iránti közös felelősségünk fogalmazódott meg. Ezen az alapon véleményem szerint a törvénynek a következő, egymással összhangban álló, jelentős funkciói kell hogy legyenek.
Az első, hogy szigorúan, de a szabályozni kívánt területek sajátosságaihoz alkalmazkodva biztosítsa a táj és a települési környezet védelmét, a jelentős nemzetgazdasági erőt képviselő üdülés és idegenforgalom minőségi fejlesztéséhez szükséges környezeti feltételek megőrzését és javítását, és a térség kiegyensúlyozott területi fejlődése érdekében a terület használatának módját és szabályait, oly módon, hogy segítse a térségben lévő települések, önkormányzatok fejlődését, és oly módon, hogy hozzájáruljon a területen élők életfeltételeinek javításához; s mindezt úgy tegye, hogy betartható és követhető legyen. Ne jogi kiskapuk keresésére ösztönözzön, hanem szigorú, de betartható szabályozással segítse a Balaton és környékének megóvását, a települések fejlődését, az itt élők életfeltételeinek jobbítását és a környék idegenforgalmi vonzerejének növelését.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon lényegesnek tartom, hogy a tervvel összhangban a kormány mielőbb tárgyalja meg és döntsön a balatoni üdülőkörzet területfejlesztési koncepciójáról. A Balaton Fejlesztési Tanács már elfogadta e koncepciót, lényeges tehát, hogy a kormány is tárgyalja meg, fogadjon el intézkedési tervet, amely tartalmazza a fejlesztések ütemezését, a célok megvalósításához szükséges pénzügyi forrásokat, a felelősöket és a határidőket is. Én is fontosnak tartom, amit Lezsák Sándor képviselőtársam említett, hogy kapja meg a megvalósításhoz és a terv figyelemmel kíséréséhez szükséges eszközöket, hatásköröket a Balaton Fejlesztési Tanács. Hiszen a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet megóvásának, fejlesztésének csak az egyik eleme az előttünk lévő szabályozás. Olyan parlamenti ciklusokon átívelő fejlesztési tervre, intézkedésekre van szükség, amely az érintett kormányzati szervek - önkormányzatok, szakmai, gazdasági és társadalmi szervezetek - egyetértésével és együttműködésén alapulva szolgálja a térség hosszú távú és harmonikus fejlesztését.
(15.20)
Mivel mindannyian érdekeltek vagyunk abban, hogy minél pontosabb, az élethez igazodó, betartható törvényi szabályozás szülessen, hadd hívjam fel a figyelmet néhány olyan területre, amely a törvénytervezet tárgyalása során véleményem szerint kiemelt figyelmet érdemel.
A tervben szereplő helyzetértékelés reális a meglévő műszaki, ökológiai állapotok feltérképezése tekintetében. Több önkormányzat együttes véleményét ismerve azonban elmondhatom: azt hiányolják, hogy a térségben lévő ember igényei lényegében kimaradtak a tervből.
A terv és a szabályozása például közvetve utal arra, hogy milyen módon lehet megélni a régi szőlőhegyi mezőgazdasági kultúra visszaállítása segítségével, ugyanakkor egyre nyilvánvalóbb, hogy a Balaton-felvidéki szőlőhegyek, így például a Badacsony térsége sem tudja eltartani az itt élőket. Zömében csak mellékfoglalkozásban, fizetéskiegészítésként foglalkoznak az emberek szőlőműveléssel. A terv a főállású szőlőművelésre és feldolgozására alapoz, és ennek megfelelő térstruktúrát javasol. Ez a feltételezés a jelen körülményekből kiindulva nem reális, csak a nagy területeken megengedett építést, a kisebb területek esetleges teljes elhanyagolását is eredményezheti.
Tudomásul kell venni azt is, hogy a térségben élők megélhetése nem alapozható csak az idegenforgalomra. Az idegenforgalom révén e területre befolyt összegek jelentősebb részét vissza kellene forgatni az üdülőkörzetekbe, az önkormányzatokba, és akkor sokkal több esélyt kaphatna a táj védelme, a turizmus, többek között az infrastruktúra gyorsabb fejlesztésével.
Tisztelt Képviselőtársaim! Feltétlenül támogatandó cél a kiemelt körzet teljes szennyvízcsatornázásának programja. Ugyanakkor az üdülőkörzetben számos olyan település található, ahol eddig egy folyóméter szennyvízcsatorna sem épült, és ezeken a területeken a lakás célú építés leállítása komoly problémát jelenthet.
Ha a fejlesztési programokhoz vagy akár a jelenlegi területrendezési tervhez a szükséges pénzügyi finanszírozási lehetőségek felvázolása is megtörténne, nem keletkeznének az építési tilalom alakította konfliktushelyzetek. A törvény előírásai a Balaton kiemelt üdülőkörzetének beépítésre szánt területén a telkek beépíthetőségét a vízminőség védelme érdekében a szennyvízcsatorna meglétéhez kötik. Az üdülőkörzet nem parti településein a rendelkezés szigorát két évig történő türelmi idővel kívánja oldani. A látszólag enyhébb szabályozás a nem közvetlen vízparti településeken is igen komoly gondokat okoz, hiszen várhatóan két éven belül csatornaépítési vagy szennyvíztisztító-létesítési lehetőségük nem lesz, hiszen a part menti településeken a csatornázások továbbépítése, befejezése is komoly pénzügyi gondokat jelent.
Így két év múlva pillanatnyilag beláthatatlan ideig lezárul a települések belterületén mindennemű építés lehetősége. A helyben élőknek a beépítésre szánt területeken, döntően foghíjtelken realizálódó, elsősorban lakásépítési igényei a szigorú szabályozás alapján nem valósíthatók meg. Ezért szükség lenne a törvénytervezet szerint a beépítésre nem szánt területek esetében alkalmazható vízzáró szennyvíztároló-létesítmény kialakításával a beépítésre szánt területeken is az építés lehetőségét biztosítani.
Feltétlenül indokoltnak tartom a céltámogatási rendszer átalakítását is annak érdekében, hogy a kisebb települések is a megvalósításhoz szükséges állami támogatással jussanak csatornahálózathoz, hiszen ez nem elsősorban a korlátozások oldása miatt szükséges, hanem a vízgyűjtő terület településeinek jelenlegi elképesztően alacsony csatornázottsága miatt is fontos.
A térség fejlesztése szempontjából az egyik leglényegesebb kérdés a Balaton és környékének elérhetősége, kapcsolódása az országos és nemzetközi úthálózatokhoz oly módon, hogy lehetőleg csökkenjen a Balaton-parti közlekedés túlzsúfoltsága. Ennek érdekében célszerű lenne az északi parton is a vasútvonal villamosítása, amely környezetvédelmi szempontból is jelentős fejlődést jelenthetne. Az úthálózat fejlesztésében pedig kiemelten fontos a 7-es, a 71-es és a 712-es út funkciója, a 8-as útra való rákötése és a 8-as út fejlesztése, kiszélesítése.
Az anyagban szerepel Sármellék, Szentkirályszabadja és Siófok-Kiliti repülőterének fejlesztése, melyek közül természetesen a szentkirályszabadjai repülőtér polgári hasznosítását kiemelten lényegesnek tartom, hiszen a légi közlekedés lehetőségeinek megteremtése, megjelenése mindenképpen korszerűsítené a Balaton környékének elérési lehetőségét. És visszatérve a földre, a Balaton körüli kerékpárút mielőbbi megépítése nagymértékben növelhetné a tó idegenforgalmi vonzerejét, és csökkenthetné a közutak jelenlegi túlzsúfoltságát is.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatot szocialista képviselőtársaimmal együtt támogatjuk. Módosító indítványainkat annak érdekében fogjuk benyújtani, hogy szakmai alapon segítsék azt, hogy közösen alkossunk olyan törvényt, amely biztosítja nemzeti kincsünk, a Balaton megőrzését, megóvását, térségének fejlesztését, és ezt a valósághoz igazodva összhangba hozza a területen lévő önkormányzatok, települések és az itt élők érdekeivel, életfeltételeinek javításával.
Köszönöm figyelmüket. (Taps.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem