BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, és külön köszönöm, hogy senki sem mondta két percben azt Tóth Andrásnak, hogy nincs kompromisszumkészség, menjünk haza, és akkor nem tudtam volna elmondani ezt a fölszólalást. Szerencsére ezt senki sem mondta, úgyhogy el tudom mondani.
Tisztelt Országgyűlés! A hozzászólásomban szeretném összehasonlítani az előttünk fekvő módosító javaslatokat, előbb az ellenzéki módosító javaslatokat szeretném összehasonlítani az ügyrendi bizottság többségi álláspontjával, amit maga a határozati javaslat tartalmaz, utána pedig szeretnék külön foglalkozni a szocialisták úgynevezett kompromisszumos javaslatával.
De azzal szeretném kezdeni, bizony igaza van Csákabonyi Balázsnak abban, hogy alkotmányellenes állapotban van az Országgyűlés, mégpedig amióta a Fidesz vezette kormánytöbbség ezt a háromhetes ülésezést bevezette. Mégpedig azért van alkotmányellenes állapotban, amilyen eljárásban ezt bevezette. Tehát amikor azt mondja az Alkotmánybíróság, hogy lehetne a háromhetes ülésezés is alkotmányos, persze lehetne egy más házszabály mellett és ha a háromhetes ülésezésben egy kétharmados többség döntött volna. De nem ez történt, és ezt az alkotmánybírósági döntés világossá teszi. Önök állandóan azt mondják, hogy az Alkotmánybíróság nem mondta alkotmányellenesnek a kormánytöbbségnek azt a bizonyos döntését. Mint Kóródi Mária helyesen rámutatott, mert az egyedi döntés, amire az Alkotmánybíróságnak nincs módja a törvény alapján döntést hozni az alkotmányosságát tekintve. De az Alkotmánybíróság egész érveléséből egyértelműen kiderül, hogy az az eljárás, amit a kormánytöbbség folytatott, és az ennek nyomán kialakult, nem azt mondom, hogy munkarend, hanem azt mondom, hogy munkarendetlenség, amit önök itt létrehoztak, ez bizony egy alkotmányellenes állapot.
Az a javaslat, amit az ügyrendi bizottság többsége benyújtott, bizony nem más, mint a fenntartása a jelenlegi állapotnak, tulajdonképpen a működésnek egy szabályozatlansága, amit Salamon elnök úr vezetésével a többség kidolgozott. Szeretnék ehhez nagyon röviden egy megjegyzést fűzni.
Miért is van az Országgyűlésnek egyáltalán Házszabálya? Miért nem az történik mindig, ami éppen eszünkbe jut? Egyrészt azért, hogy az Országgyűlés működőképes legyen és az Országgyűlés működését ne vesse szét a sokféle képviselő és frakció sokféle szándéka, tehát a Házszabálynak rengeteg rendelkezése köti meg a képviselők és a frakciók kezét a működőképesség érdekében. Másrészt viszont a Házszabály rendelkezéseinek az is a funkciója, hogy a többség, amelyik a Házszabály keretei között mindent eldönthet, ebben korlátok közé legyen szorítva, és a Házszabálynak rengeteg rendelkezése van - és csak az éjjel fél egy miatt nem sorolom föl ezeket -, amelyek a mindenkori kisebbség jogait védik. Ha az történnék, amit az ügyrendi bizottság által benyújtott határozati javaslat tartalmaz, magyarul, hogy az történik, amit a többség jónak lát, akkor a Házszabály nem töltené be az alapvető funkcióját.
Azt gondolom ezért, hogy mindezek a módosító javaslatok - ide sorolom a szocialistákét is, a szabad demokratákét is, a Kóródi-Hack-féle javaslatot és a Balczó-féle javaslatot is, sőt lássunk csodát, még Salamon képviselő úr legújabb javaslatát, kapcsolódó módosító javaslatait is ide sorolom - egyáltalán bevisznek a Házszabályba valamiféle szabályozást.
(0.30)
Hiszen, ha történetesen az ügyrendi bizottság eredeti határozati javaslatát, ami a vita tárgya, fogadná el az Országgyűlés, akkor Pokol Bélának az a fenyegetése, ha rosszul viselkedik az ellenzék, akkor majd négyhetes meg hathetes ülésezés lesz, az is megvalósítható lenne, a mindenkori ellenzék teljesen védtelen lenne a többség önkényével szemben. A Salamon-féle javaslat ehhez képest egy jelentős előrelépés, mert az legalább a jelenlegi háromhetes ülésrendet bevinné a Házszabályba, és ebben a tekintetben én kész vagyok Salamon képviselő úr kapcsolódó módosító javaslatát üdvözölni, azt a nagy kompromisszumot teszi meg a korábbihoz képest, hogy legalább a háromhetes jelenlegi rendszert megtartja. Ebben kétségkívül a korábbi állapothoz és az ügyrendi bizottság határozati javaslatához képest ez egy jelentős lépés, hogy az Áder-naptár tartóssá váljon. Azt gondolom azonban, hogy ez a Salamon-féle javaslat valójában persze annak az önkénynek a szentesítése lenne, amit a Fidesz vezette többség eddig gyakorolt.
Ehhez képest az alkotmányos állapot helyreállítását azok a módosító javaslatok szolgálják - három frakció részéről is benyújtásra kerültek -, amelyek az egyhetes ülésezést állítják vissza. Miért ez az alkotmányos állapot? Egyrészt azért, mert az a konszenzusos szokásjog, amely 1990-től 1998 végéig érvényesült a Magyar Országgyűlésben, az egyhetes ülésezést tartalmazta, és ettől alkotmányosan eltérni csak konszenzussal lehet. Azt gondolom tehát, hogy az alkotmányosságot ezek a módosító javaslatok állítanák helyre.
Másodszor azért, mert a Házszabályba foglalt nagyon fontos intézmények, erre később vissza fogok térni, szintén az egyhetes ülésezésre épülnek, mint erről már szó esett a mai vitában. A Házszabály nem mondja ki az egyhetes ülésezés követelményét külön, nevesítve, de egy sor pontja, amelyről már a korábbi vitákban már szó esett, erre épül.
Harmadszor, és ezt döntőnek tekintem: fideszes képviselőtársaink mindig a törvényalkotás szempontjaiból minősítik a különböző, egyhetes, kéthetes, háromhetes megoldásokat, és azt állítják, hogy a törvényalkotás szempontjából az önök által keresztülerőszakolt módosítás nem jelent hátrányt. Többször tapasztaltuk az elmúlt több mint egy évben, hogy ez nem így van, amikor valami gyors törvényalkotási feladat felmerül, lásd a Balaton-törvényt vagy most a Budapest Sportcsarnok kapcsán az egyszázalékos törvényjavaslatot, akkor kiderül, hogy ezek nem valósíthatók meg időre a jelenlegi ülésezési rendben. Hasonlóképpen a bizottsági munkát is sok tekintetben gátolja, hogy csak háromhetenként ülnek össze a bizottságok is. Tehát nem igaz az, hogy a parlament törvényalkotási munkáját nem gátolja ez a rend. De ami ennél is fontosabb: a kormány mindenkori parlamenti ellenőrzését nem egyszerűen gátolja, hanem megbénítja ez a háromhetenkénti ülésezés, és ez is a célja, mint ezt sokszor elmondtuk.
Minthogy pedig a parlamentnek alapvető alkotmányos funkciója a kormány ellenőrzése, ennek a parlamenti funkciónak a megbénítása az alkotmányos működést gátolja. Ezért is mondom azt, hogy csak azok a módosító javaslatok támogathatók, és a szabad demokraták csak azokat a módosító javaslatokat tudják komolyan venni és támogatni, amelyek akár szocialista, akár szabad demokrata részről, akár Balczó képviselő úr részéről a hetenkénti ülésezéshez jelentenek visszatérést.
Még egy gondolatot szeretnék elmondani. Azt mondja Salamon képviselő úr, hogy az ő javaslatába belefér az egy hét, a két hét, a három hét is. Csakhogy azt is hozzáteszi, hogy ezek közül választani kétharmados többséggel kell, és ha nincs meg a kétharmados többség, akkor dönt a Ház elnöke.
Tisztelt Salamon Képviselő Úr! Ez valójában azt jelenti, hogy a mindenkori kormánytöbbség képviseletében eljáró házelnök maga dönt, és ez az, ami ellentétes a magyar alkotmány alapjaival. A mindenkori kormánytöbbség dönt a költségvetéstől kezdve a legkülönbözőbb, nem kétharmados törvények közül bármiről, de a parlament alapvető játékszabályairól nem dönt a magyar alkotmányban, egyébként más alkotmányos berendezkedésekben sem, különösen a demokráciák gyakorlatában nem. Erről konszenzussal kell dönteni, és ez az alapvető alkotmányos elv az, amit az összes Salamon-féle javaslat elvet, aminek az összes Salamon-féle javaslat ellentmond.
Végül szeretnék rátérni a másik fontos kérdésre, és azt hiszem, a mai vitában ez az igazán érdekes kérdés, mert abban a kérdésben, hogy a fideszes javaslatok mennyiben ellentétesek a magyar demokrácia tízéves hagyományával, sok újat már nem tudunk elmondani egymásnak. Az viszont egy érdekes kérdés, hogyan viszonyulunk ehhez a kéthetes kompromisszumos szocialista javaslathoz.
Először is, azt gondolom, nem biztos, hogy helyes, ha velünk szemben valaki durva önkénnyel akar egy alkotmányellenes álláspontot érvényesíteni, akkor helyes megkeresni a középutat az ő álláspontja és a mi álláspontunk között. Azt gondolom, hogy ez nem feltétlenül helyes. De ha el is tekintünk ettől, mit is jelent ez a kéthetes javaslat? Először is szintén azt jelenti, hogy a parlament kormányellenőrző funkciójának a folyamatos érvényesítéséről lemondunk. Kisebb mértékben mondunk le, de akkor is lemondunk, és ez nem helyes. Lemondunk arról a tízéves hagyományról egy önkénynek engedve, ez nem helyes. De van egy további probléma is ezzel, ha úgy tetszik, egy technikai, egy házszabályügyi probléma. Mi azzal érveltünk több mint egy éven keresztül, hogy a hetente, az hetente. Benne van a Házszabályban az interpellációknál és az azonnali kérdéseknél a hetente, és erről az volt a véleményünk, hogy ezt nem lehet az Áder-naptár szerint úgy értelmezni, hogy a hetente, az háromhetente van. Nos, akkor kéthetente sem a hetente.
Szeretnék még egy nagyon világos pontot felvetni, amiért ez a kéthetente nem elfogadható, kedves szocialista képviselőtársaink. Van a magyar parlament Házszabályának egy rendkívül fontos intézménye, amely a kormány parlamenti ellenőrzésének egy igen fontos eleme, amit a '95-ös konszenzusos, ötpárti házszabályreformban hoztunk be, természetesen az akkor ellenzékben lévő Fidesz, MDF és KDNP lelkes támogatásával, és a kisgazdák sem emiatt nem szavazták meg a házszabály-módosítást, és ez az azonnali kérdések intézménye. Az azonnali kérdések intézménye azt mondja ki, hogy a miniszterelnök, és itt a miniszterelnök szerepe fontos, személyesen köteles válaszolni a neki feltett kérdésre, és ha halaszthatatlan közfeladata ebben akadályozza - és erről külön érdemes beszélni, hogy mi a halaszthatatlan közfeladat -, akkor kijelölhet maga helyett mást, és ha a kérdező nem fogadja el a helyettest, akkor a harmadik soron következő ülésen válaszolni köteles. Ez az Áder-naptár mellett azt jelenti, hogy Orbán Viktor miniszterelnök csak háromszor harmadik, tehát a kilencedik héten kell hogy válaszoljon, ami a Magyar Országgyűlés Házszabályának ezt a kulcsfontosságú intézményét lényegében hatályon kívül helyezi. Igaz, kedves képviselőtársaim?
Nyilvánvaló, hogy a kéthetes ülésezés is azt jelenti, hacsak valaki nem módosítja ezt az azonnali kérdésekre vonatkozó szabályt, de erre nyilvánvalóan nincs esély, hogy akkor is, ha nem a kilencediken, a hatodik héten köteles a renitens miniszter vagy miniszterelnök személyes válaszolni a kérdésre. Ez pedig azt jelenti, hogy nincs azonnali kérdés az Országgyűlés Házszabályában.
Azt gondolom, ez az egy példa is érzékelteti azt, hogy aki kitart a mellett az alkotmányos rend mellett, amely Magyarországon 1990-ben kialakult, és 1998-ig, a Fidesz kormányra lépéséig működött is, azt nem egyezhet bele a kéthetes kompromisszumba. Ezért azt javaslom szocialista képviselőtársaimnak, megértve az ő jó szándékukat, amellyel ezt a kompromisszumosnak nevezett módosító javaslatot benyújtották, hogy vonják ezt vissza. De van erre még egy indokom, ha úgy tetszik, egy politikai természetű indokom, amit el kell hogy háromnegyed egy előtt néhány perccel mondjak: ezt a most már közel kétéves Fidesz-kormányzást az jellemzi, az a legfontosabb jellemzője, hogy az alkotmányos rendet alapvető pontjain felrúgják.
(0.40)
És a jelenlegi Fidesz-kormány ellenzékének az egyik legfontosabb üzenete az kell hogy legyen, hogy ha kormányváltásra kerül a sor, akkor azt az alkotmányos rendet, amely 1990 és 1998 között Magyarországon érvényesült, helyreállítják. És ehhez a helyreállításhoz annak is hozzá kell tartozni, hogy visszatérünk a Magyar Országgyűlés normális, folyamatos működéséhez.
Tehát a jelenlegi ellenzéki pártoknak azt kell mondaniuk a választóknak, hogy ha a Fidesz elveszíti a következő választást, és a jelenlegi kormánytöbbség ellenzékbe szorul, akkor visszaállnak azok az állapotok, a médiában is, a parlament működésében is, és az egész demokratikus rendszer működésében is, amelyeket konszenzussal alakítottunk ki 1989-1990-ben, és lényegében stabilan működtek 1998-ig. És akkor ehhez az ígérethez hozzá kell tartoznia annak is, hogy a mai ellenzéki pártok ragaszkodnak az Országgyűlés hetenkénti működtetéséhez.
Ezért mondom azt, hogy mi, szabad demokraták, nem szavazunk meg mást ebben a vitában, mint azokat a módosító javaslatokat, amelyek a hetenkénti működést állítják vissza, és nagyon szeretném arra rábeszélni a szocialista képviselőtársainkat, hogy ők is ezt tegyék.
Köszönöm szépen.
