DR. KÓRÓDI MÁRIA
DR. KÓRÓDI MÁRIA
DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Hack Péter képviselőtársammal együtt két módosító javaslatot adtunk be. Ezek a jelentés 5. és 10. pontjában találhatóak meg. Ebben a két módosító javaslatunkban gyakorlatilag az egyhetes ülésezési rend általános szabályként való megállapítására teszünk javaslatot, azokkal a kiegészítő szabályokkal, miszerint az Országgyűlés kétharmados döntéssel ettől a heti ülésezési rendtől eltérhet.
Azt gondoljuk, ez az ülésezési rend a demokratikusan választott parlament 1990-ben való megalakulásától kezdve megfelelően működött és beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az a döntés, amelyet önök, mármint a fideszes kormánypárti többség meghoztak, amivel megváltoztatták a Magyar Országgyűlés munkarendjét, alkotmányellenes volt, hiszen egy alkotmányos gyakorlatot sértettek meg.
Az Alkotmánybíróság az ítéletében nem arra kötelezte a Magyar Országgyűlést, hogy változtassa meg a Házszabályát, és arra meg különösképpen nem kötelezte, hogy változtassa meg azt a kialakult alkotmányos gyakorlatot, miszerint az Országgyűlés hetente ülésezik. Arra kötelezte pusztán az Alkotmánybíróság a Magyar Országgyűlést, hogy pontosítsa mindazokat az elemeket a Házszabályban, amely elemek miatt olyan értelmezésre lehetett sort keríteni, amely értelmezésre a kormánypártok sort kerítettek, miszerint hogy hetente kell interpellációt tartani, az nem azt jelenti, hogy hetente kell ülésezni, hogy a bizottsági elnöki értekezlet hetente kerül megtartásra és egyéb szabályok, hogy ha ezek nem értelmezhetőek a mai kormánypárti többségnek, a fideszes kormánypárti többségnek, akkor igen, akkor pontosítsa a Házszabályt, és írja bele szó szerint, mit is kell érteni a "hetente ülésezés" alatt. Én azt gondolom, erre kötelezte az Alkotmánybíróság az Országgyűlést, és nem arra, hogy egy kitalált, egy teljesen házszabályellenesen, egyszerű többséggel megalkotott munkarend alapján változtassa meg a Házszabályt és ezt a munkarendet vezesse be a következő időszakokban.
Nagy megértéssel figyelem a Szocialista Párt kompromisszumkészségét és azokat a javaslatokat, amelyeket annak érdekében tesz, hogy a két legnagyobb párt valamilyen megegyezésre jusson, ezáltal ez az alkotmányos patthelyzet megszűnjön és az Országgyűlés kikerüljön az alkotmányos mulasztásból. De azt a javaslatot, amelyet szocialista képviselőtársaim tettek - azonkívül, hogy mondom, ebből a szempontból ezt tökéletesen megértem -, nem tartom elfogadhatónak, hiszen éppen azokra a kérdésekre nem ad választ, amelyeket Balczó képviselőtársam is felvet, és éppen azokat a kérdéseket nem vizsgálja meg, hogy mi lenne a leghatékonyabb, legjobb működés a Magyar Országgyűlés számára.
Tehát gyakorlatilag azzal, hogy ez a kompromisszum megszületik, tényleg megoldódik, hogy az Országgyűlésnek a következő időszakban nincs alkotmányos mulasztása, de magának a parlamentnek a működése valójában nem oldódik meg, és azokat a kérdéseket nem válaszoljuk meg, hogyan is tud jól, hatékonyan, demokratikusan működni a Magyar Országgyűlés.
Balczó képviselő úr számszerűleg bizonyította, hogy milyen anomáliák voltak a törvényhozás során, éppen a háromhetes ülésezésből kifolyólag. Valamennyien érzékeljük, hogy a bizottságok egyszerűen nem működnek, nem tudják ezt a két- vagy háromhetenkénti tempót semmilyen módon beiktatni. És azt gondolom, Salamon képviselő úrnak azon állítása, hogy a választókörzetekben végzett munkára az az egy hét alkalmas, egész egyszerűen fals! A választókörzetek nem háromhetenként működnek, hanem élik a maguk mindennapi életét. Következésképpen egy képviselő azokon a rendezvényeken, abban az időben és abban a ritmusban tud részt venni, amilyen ritmusban azok a rendezvények, azok a történések a választókörzetében megesnek. A választókörzet nem képes arra a minden harmadik hétre koncentrálni az eseményeket és tulajdonképpen azokra a harmadik hetekre a képviselő számára olyan teret biztosítani, ahol ő megismeri a választópolgárok véleményét. Ez egyszerűen képtelenség!
Meg tudom mondani egyébként - legalábbis azt gondolom, hogy meg tudom mondani -, miért ragaszkodik a Fidesz a háromhetes ülésezési rendhez: mert ez a legkiismerhetetlenebb. (Derültség a Fidesz padsoraiból.) Őszintén szólva ember nincs, aki figyelemmel tudja kísérni, hogy melyik a harmadik hét - és ez a nyilvánosság kérdése. Azzal, hogy önök ezzel a háromhetes ülésezési renddel az emberek figyelmének a ritmusából gyakorlatilag kiejtik ezt a minden harmadik hetet, az történik, hogy nem nagyon tudják, mikor is van a parlamenti közvetítés. A hetes ülésezésnél ez természetes dolog volt, még a kéthetes ülésezés is követhető, hiszen az egyik héten van, a másik héten nincs, de hogy éppen melyik a harmadik hét, amikor a televízióban valahol meg lehet találni, mi is történik az Országgyűlésben - erre ez a legjobb módszer.
Egyébként egyszerű a kommunikációs technika, amelyet meglehetős előszeretettel, bár azt gondolom, közel sem akkora sikerrel űznek a kormánypárti képviselők, különösen a kormány, mint amit erről a dologról feltételeznek. Ezek a dolgok ugyanis érzékelhetővé válnak, még akkor is, ha a parlament működése láthatatlan, ha a parlament vitái manapság titkos, zárt üléseken zajlanak, attól függetlenül, hogy elvileg közvetíti a rádió - mindannyian tudjuk, hogy azon az URH-csatornán ma már tulajdonképpen aligha fogható be -, és egyéb kérdések.
Tehát ezzel a háromhetes ülésezési renddel meg lehet akadályozni a kormány ellenőrzését, meg lehet akadályozni, hogy a bizottság működjön, és hogy a parlament plenáris ülésén érdemi munka folyjon.
(0.20)
Azt lehet elérni, hogy az önök kormánya tulajdonképpen ellenőrzés nélkül tevékenykedjen, de egyébként higgyék el, hogy ez egy nagyon rossz szemléletmód. Hiszen a kormányzati hatalomnak a saját érdeke egyáltalán nem azt diktálja, hogy azokat a szempontokat figyelembe vegye, amit egyébként a képviselőknek be kellene vinni a döntéshozatalba. Szeretném azt javasolni, hogy próbálják megfontolni - nem hiszem, hogy ebben a mostani vitában eljutunk odáig, hogy bármiféle megoldás születik, éppen ezért, miután a Ház ismét nem tud elfogadni egy országgyűlési határozatot a Házszabály módosításáról -, ezután ismét el kellene gondolkodni azon, hogy hogyan is kellene visszatérni ahhoz a demokratikus gyakorlathoz, amely beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Bizonyítja ezt egyébként az is, hogy az elmúlt választások során tulajdonképpen az emberek valóban meg tudták ítélni, hogy ki hogyan szerepel a politikai életben, és ennek a legfőbb terepe a parlament volt. Ugyanis a parlament a politikai pártok szereplésének a színtere, uraim, és nem egy kormányzati tényező eszköze vagy játékszere.
Köszönöm szépen.
