TÓTH ANDRÁS
TÓTH ANDRÁS
TÓTH ANDRÁS (MSZP, országos lista): Elnök asszony, köszönöm a szót. Salamon úr véleményéhez szeretnék csatlakozni. Salamon úr, azt gondolom, a háromhetes munkarend dolgában önökön kívül valamennyi parlamenti párt kifejtette már a nyilvánosság előtt azt az álláspontját, azt a véleményét, hogy az eddigi tapasztalatok nem igazolják a háromhetes munkarend létét. Nem igazolják a munka minősége szempontjából, nem igazolják a mennyiségi adatok szempontjából, egyszerűen a rendelkezésre álló idő kihasználása szempontjából, és nem igazolják a kiszámíthatóság, a követhetőség szempontjából sem.
Ebből következően ma továbbra is az a helyzet, hogy önök egyedül, egy parlamenti pártként ragaszkodnak egy metódushoz, amelyet a házelnök úr - nem tudom, milyen megfontolás alapján, nem akarok elemezni - kialakított, és ez ma a kályha, ebből lehet kiindulni. Pontosabban nem lehet kiindulni, önök azt mondják, hogy ez van, vagy elfogadják ezt a többiek, vagy nincs megállapodás. Tisztelettel azt kérdezem, elnök úr... (Dr. Salamon László: Nem ezt mondjuk!) De, gyakorlatilag ezt mondják!
Elnök úr, mi az az engedmény, amelyet önök ebben a vitában, ebben az egész, a Ház működésével kapcsolatos vitában felajánlottak? Mondják meg, mi az az ajánlat vagy javaslat, amelyet a kompromisszumkeresés jegyében önök megtettek! Én nem tudok ilyenről. Ha elfogadnánk a 12 napot, amelyet önök leírtak, akkor a következő mechanizmus lenne: Áder János beterjesztene háromhetes munkarendre vonatkozó javaslatot a házbizottságban. A házbizottságban nem alakulna ki konszenzus. Nyilván beterjesztenék plenáris ülés elé. A plenáris ülésen nem lenne konszenzus. Ezek után az önök javaslata szerint Áder János az alkotmány 22. § (2) bekezdése alapján háromhetes munkarendben összehívná a parlament ülését.
Kérem szépen, hol van ebben a javaslatban, amelyet önök letettek, kompromisszum? Nincs! Erről szól a történet az én olvasatom szerint. Köszönöm. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)
