DR. LENTNER CSABA
DR. LENTNER CSABA
DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az első vitaszakasz általános rendelkezések tárgyköréhez három módosító indítványt adtam be. A 2. ajánlási számon jelzett módosító indítványommal az állam feladatai tárgykörében szeretném azt elérni, hogy az állam feladata ne csak a nemzetközi kapcsolatokban a hajózással összefüggő nemzeti érdekek és kötelezettségek érvényesítésére terjedjen ki, hanem ezen túlmenőleg egy kicsit konkrétabban, kézzelfoghatóan célszerű volna, ha a magyar belvízi és tengerhajózás szállítási kapacitásának megfelelően gazdaságosan részesüljön a magyar export-import árutömegek szállításából. Tehát itt a törvényalkotó által előterjesztett szövegrészhez egy kiegészítő részt szerettem volna fűzni.
(21.40)
A módosító indítványom alapvetően azt a szándékot tükrözi, hogy a magyar tengeri hajózás esetében az elmúlt évtizedben egy meglehetős elsorvasztás következett be, a magyar tengerjáró hajók, magyar lobogó alatt közlekedő hajók szinte teljes egészében felszámolásra kerültek, ismereteim szerint talán egy tengerjáró hajó közlekedik magyar lobogó alatt, idő kérdése azonban az, hogy meddig teheti mindezt. Úgy látom, hogy a magyar gazdaságnak egy külpiac-orientált export- és importstratégiája létezik, és ez az export- és importstratégia igényelné azt, hogy a magyar áruk, illetve a Magyarországra bejövő importtermékek szállításában a legolcsóbb közlekedési eszköz, a vízi közlekedés minél jobban érvényesüljön.
Ez a 2. ajánlási számmal jelzett indítványom egyébként, úgy vélem, az előttem szóló Kovács Kálmán képviselő úr által javasolt és elmondott szempontokkal összefügg, tehát célszerű volna, ha az előterjesztő úgymond az állam feladatait egy kicsit célra orientáltabban fogalmazná meg a törvényjavaslatban, tehát támogatná ezen módosító indítványt.
A 10. módosító indítványommal, amely a gazdasági bizottság támogatását élvezi, alapvetően az állam feladatai tárgykörben azt a célt szeretném elérni, hogy a vonatkozó nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségek a törvény hatálybalépésétől, tehát ezen törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül lépnének életbe.
A 19. ajánlási számon jelzett indítványom pedig, az ország határain kívül a Magyar Köztársaság konzuli tisztviselője az elsőfokú hajózási hatósági jogkörben jár el különböző képesítő okmányok kiadásával, és ehhez az előterjesztő által rögzített szöveghez azt a kiegészítést fűztem volna, hogy "valamint a tengerészeti feladatokat, a nemzetközi követelményeknek megfelelő tengerészeti hatóság létrehozása is úgymond állami feladat kell hogy legyen". Ennek indoklásaként én megfontolásra javasolnám az előterjesztőnek, hogy komoly problémák vélelmezhetők a tengerészeti feladatok ellátása területén, ugyanis a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet és az EU-határozatok, direktívák egységes, koncentrált, a tengerészeti hatóságok lánculatába egyértelműen integráltan kapcsolható tengerészeti hatóság létrehozását írják elő, de a tengerhajózással foglalkozó számos nemzetközi egyezmény érvényesítéseként is egy elkülönült tengerészeti hatóság szerepel a szövegrészben.
A tengerparttal nem rendelkező környező országok mindegyikében, és korábban Magyarországon is, tengerészeti hivatal végezte ezt a munkát, ezért 2000. január 1-jétől az elkülönített tengerészeti hatóság maradványformáját is az átszervezés címén megszüntették, noha a fenti igények és az EU-csatlakozás ennek létét megköveteli, megkövetelné.
A lajstromozásról szóló nemzetközi egyezmény 5. cikkelye (1) bekezdése pedig azt rögzíti, hogy a lobogó szerinti államnak a joghatósága és ellenőrzése alá tartozó illetékes és alkalmas nemzeti tengerészeti igazgatással kell rendelkeznie. Tehát úgy látom, hogy a törvényjavaslat előterjesztett szövege és a nemzetközi szabályok, direktívák között tartalmi szempontból ellentmondás feszül. A módosító indítványommal ezt az ellentmondást szerettem volna feloldani. És sajnálkozom azon, hogy ezen 19. ajánlási számon jelzett módosító indítványomat az előterjesztő kormány képviselői nem támogatták. Gondolom, nem arra szeretnének hivatkozni ezzel az elutasító magatartásukkal, hogy még a meglévő hajót is eladják, és akkor teljesen okafogyottá válik a törvénynek ez a tengerészeti igazgatási jogra vonatkozó része.
Köszönöm szépen.
