DR. LENTNER CSABA

Teljes szövegű keresés

DR. LENTNER CSABA
DR. LENTNER CSABA (MIÉP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A vitaszakasz ezen második részéhez 15 darab módosító indítványt adtam be, és ezek között a módosító indítványok között már vannak olyanok is, amelyeket a kormány, illetve a bizottságok támogatnak.
Most nem is ezekhez a támogatott módosító indítványokhoz szeretnék véleményt, hozzászólást fűzni, hanem azon módosító indítványaimhoz, amelyek a kormányzat, az előterjesztő szimpátiáját nem nyerték meg. Azonban azzal a szándékkal hívom fel ismételten a figyelmet ezekre a módosító indítványokra, hogy esetlegesen a törvény megszavazásáig az előterjesztő közülük néhányat mérlegelne vagy befogadna.
Az első a 21. ajánlási számon jelzett módosító indítványom, amely a nyilvántartásba-vételre kötelezett úszó létesítményeket a hajózási hatóság - az úszó létesítmény fajtájának megfelelően - különböző csoportokba sorolja be. Én egy további q) pontnak jelöltem meg a tengeri kishajó definiálásának szükségességét. Ennek indoklásául azt hozom fel, hogy a tengeri hajó szerkezetében, felszerelésében, működtetésében és nemzetközi vizeken hajózva jogi státusában is különbözik a belvízi kishajótól. Hasonlóan más országokéhoz - mint például Ausztria és Svájc is - e hajókat külön tengeri lajstromban regisztrálja, működtetésüket külön jogszabállyal rendezi. Ráadásul tengeri kishajó is lehet tengeri személyhajó, függően az utaslétszámtól. Ezen indoklási, tartalmi elemekkel alátámasztva úgy vélem, hogy szükség van a törvényben ezen tengeri kishajó definiálását is szabályozni.
A következő módosító indítványom, amelyhez véleményt, illetve indoklást szeretnék most fűzni, a 32. ajánlási számot viseli. A 32. ajánlási számon jelzett módosító indítványnál azt a szándékot akartam kifejezésre juttatni, hogy az úszó létesítmény üzemképességét igazoló, külföldi hajózási hatóság által kiállított okmányok érvényességük lejártáig, de legfeljebb 60 napig használhatóak legyenek a magyar lobogó alatt történő üzemeltetés során.
Ezt a szövegrészt, ezt a kitételt elhagyni javasoltam azon okból kifolyólag, mert a törvényjavaslat 9. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a hajóokmányok visszaszolgáltatásának időtartama tartalmilag megfelel, ezzel azonban nincs összhangban a nemzetközi szabályoknak is ellentmondó 14. § (1) bekezdése. Itt jogszabályi ellentmondás fedezhető fel.
A szövegrész a nemzetközi gyakorlatnak és szabályoknak is ellentmond. Például tengeri hajót csak úgy lehet nyilvántartásba venni, ha azt más állam nyilvántartásából törölték. Ezt a nyílt tengerről szóló egyezmények rögzítik. A lajstromból való törléssel egyidejűleg a hajó üzemképességére vonatkozó nemzetközi egyezmények alapján - például az életbiztonság a tengeren, a tengerszennyezés megelőzése, illetve a nemzetközi merülésvonal szabályai - a szerződő lobogó szerinti állam nevében kiadott okmányok érvényüket vesztik, és a kiadó állam felelőssége, amely a tengeri környezet és a tengerhajózás biztonságának szavatolása szempontjából óriási pénzügyi konzekvenciákkal is jár. Hajóbaleset esetén ez megszűnik.
Idegen állam okmányaival tehát egyetlen hajó sem hajózhat annak nyilvántartásból való törlése után. Ezt a vonatkozó nemzetközi egyezmények nem teszik lehetővé. Ezért van a 32. ajánlási számon beterjesztett módosító indítványom.
(22.00)
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat 17. §-a (2) bekezdésének a) pontjához, ahol a biztonságos üzemeléshez szükséges dolgok vannak meghatározva, én a létszámon, a megfelelő képzettségű személyzeten, valamint a felszerelésen túl javasoltam azt, hogy működőképes berendezéssel is legyenek ezek a hajók ellátva. Mi ennek az oka? Indoklásképpen mondom, hogy a gyakorlat bizonyítja, hogy számos esetben a hajókon megtalálhatók a szükséges berendezések, de takarékossági okokból azok szervizelése, javítása, pontosítása, kalibrálása elmaradt vagy teljesen működésképtelenek. Ezért látom szükségesnek törvényi szinten szabályozni a működőképes berendezések fontosságát. Tehát, államtitkár úr, a 17. § (2) bekezdésének a) pontjához egy rövid kiegészítést javasoltam a működőképes berendezések vonatkozásában. Nem elég, ha berendezés van a hajón, az legyen működőképes is. Talán egyetértünk abban, hogy semmiféle politikai szándék e mögött a módosító indítvány mögött nem húzódik meg, ha tehát ezeket esetleg mérlegelné a tisztelt minisztérium!
A következő módosító indítványom - a fontosabbakra szorítkoznék, és azokról, amelyek összefüggést mutatnak, külön nem szólnék - a 27. §-hoz kapcsolódik, ott a törvényjavaslat a hajózási személyzettel foglalkozik. A 27. § rögzíti, hogy az úszó létesítmény személyzete tisztekből, legénységből és segédszemélyzetből áll. Egy kiegészítést javasolnék itt úgy, hogy a segédszemélyzet kivételével a teljes személyzetnek a hajózás biztonsága szempontjából megfelelő szinten elsajátított közös munkanyelvet kell alkalmazni. Tehát a közös munkanyelv az a kitétel, amelyet én fontosnak tartanék. (Balczó Zoltán és Kovács Kálmán beszélgetnek.) Indoklásként annyit szabadjon elmondanom... - ne komolytalankodjunk itt körülöttem! Köszönöm.
Indoklásként tehát annyit hadd mondjak el, hogy a magyar lobogó alatti hajókon is több nemzetiségű személyzet alkalmazható. Számos hajóbaleset a személyzet tagjai közötti kommunikációból eredő tévedések okán keletkezik. A javasolt módosítás ezt próbálja kiküszöbölni. Amennyire én a dunai hajózást ismerem, a FÁK-államokból származó legénység, tiszti állomány a Mahart-hajókat is ellepte az olcsóbb munkabérezés okán, de a tengerjáró hajóinkon is jelen vannak idegen nyelvet beszélő tengerészek, tengerésztisztek, tehát célszerű volna ezeken a javaslatokon elgondolkodni.
A törvényjavaslat 34. §-ának (2) bekezdéséhez kiegészítésképpen javasoltam, hogy a tengeri nagyhajó parancsnokának kinevezéséhez a hajózási hatóság hozzájárulása is szükséges. Indoklásképpen tudom megjelölni, hogy a beterjesztett törvényjavaslat jelenlegi indoklásának V. fejezete éppen a tengeri hajóknak a nyílt tengerről szóló egyezmények alapján megkülönböztetett országterület jogi státusából adódóan a tengeri hajó parancsnokát a belvízi vízi jármű parancsnokától eltérően a közigazgatás képviselőjeként nevezi meg, aki gyakorlatban részleges elsőfokú hatósági, közjegyzői jogkörrel rendelkezik személyesen. Tehát egy tengeri nagyhajó parancsnokának kinevezéséhez mindenképpen az illetékes hajózási hatóság hozzájárulása, beleegyezése elengedhetetlen szerény véleményem szerint.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azon módosító indítványaim, amelyek a hajózó személyzetnek a pihentetéséhez, munkaidejéhez kapcsolódnak, alapvetően a 80. és 81. ajánlási számon rögzítettek. Az a szolgálat, amelyet a tengerészek végeznek, meglehetősen megerőltető, nehéz fizikai és szellemi munkát jelent, ezért e módosító indítványaim azt célozzák, hogy a munkaidő és a pihenőidőnek a kitöltése, annak a nyilvántartása megfelelő körültekintéssel történjen. Tehát a 80-as és 81-es módosító indítványaim erre irányulnak.
A 86. számú módosító indítványomban arra teszek javaslatot, hogy a hajónaplóban folyamatosan legyen bejegyezve az is, hogy mekkora készletű ivóvíz, ballasztvíz, üzemanyag, kenőanyag áll rendelkezésre, továbbá a hajó úszási állapotát jelző merülési mércék adatai.
Ezek szakmai kérdések, de aki a tengerhajózásban vagy bármilyen hajózásban egy kicsit járatos, az tudja, ezek a tartalmi elemek véleményem szerint nem maradhatnának ki.
Továbbá ugyancsak a hajónapló folyamatos vezetésével kapcsolatban javaslom a 46. § (1) bekezdéséhez kapcsolódóan a navigációs, géptéri őrszolgálatot teljesítő személyek nevének a rögzítését.
Továbbá egy l) ponttal kiegészítve a 88-as ajánlási számon javaslom a hajó indulás előtti szemléje megtörténtének, a lehetséges potyautasok felkutatása eredményének, továbbá az időszakosan kötelezően megtartásra kerülő különféle riadógyakorlatok lebonyolítása időpontjának rögzítését. E technikai elemek mellőzése, nem beépítése a törvénybe, úgy érzem, hogy a törvényt alkalmazók esetében előbb-utóbb úgyis visszaköszönne, tehát javaslom mérlegelni a Közlekedési Minisztériumnak ezen módosító indítványokat.
Köszönöm, ehhez a vitaszakaszhoz 15 módosítóm volt. Örülök annak, hogy voltak közöttük támogatottak is, de néhányat javasolnék még a minisztériumnak megfontolásra. Köszönöm szépen. (Taps a MIÉP padsoraiból.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem