KOVÁCS KÁLMÁN
KOVÁCS KÁLMÁN
KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Több észrevételt szeretnék fűzni a vitának ebben a szakaszában benyújtott módosító indítványokhoz. A képviselőtársammal a szabad demokraták nevében mintegy 15 módosító indítványt nyújtottunk be a vita ezen szakaszából, ebből néhányat szeretnék kiemelni, azokat, amelyeket fontosnak tartok.
Az első: az ajánlás 24. pontja szerint egy kiegészítést javasolunk. A kiegészítés lényege, hogy a lajstromból törölt úszóművet a környezet károsítása nélkül szét kell bontani, és a bontott anyagot el kell szállítani; mindannyian tudjuk, hogy ez mit jelent. Amikor a folyóinkban ott vannak az évek óta nem használt, a lajstromozásból régóta törölt úszó roncsok, és ezek részben a hajózást nehezítik, részben pedig a környezetet terhelik, igen-igen rossz hatást gyakorolhatnak a környezetre, nemcsak a látvány szempontjából, és nemcsak egészségügyi okokból, hanem részben a part, a töltés állagát is gyakran veszélyeztetik, különösen árvíz vagy jegesedés esetén. Ezért mi azt javasoljuk, hogy egyértelműen rendelkezzen a törvény a 9. § (4) bekezdésében arról, hogy kinek a kötelessége, és milyen időn belül, ezeknek a roncsoknak, vagyis a lajstromozásból törölt, a környezetet károsító hajótesteknek vagy úszóműveknek az elbontása és az elszállítása.
A másik nagyon fontos kérdés, ami, szeretnénk, ha szabályozásra kerülne, a lajstromok nyilvánossága. Számunkra kicsit nehezen érthető módon a törvényt előkészítő kormány a 10. § (2) bekezdésében gyakorlatilag titkosítja a hajólajstrom adatait. Szeretném felolvasni a jelenleg benyújtott szöveget: "A lajstrom megtekintése során a tulajdonosról, nevének, székhelyének kivételével egyéb azonosító adat nem juthat a betekintő tudomására. A lajstrom egyes részeiről kiadott másolaton a nevén és a székhelyén kívül egyéb azonosító adat nem tüntethető fel." Mi úgy gondoljuk, hogy a lajstrom legyen nyilvános, az előírt illeték megfizetése mellett lehessen erről hiteles másolatot készíttetni, tehát betekinthető legyen a lajstrom minden lényeges adata.
(21.50)
Azt hiszem, hogy nyugodtan mondhatjuk, hogy tisztességes vállalkozás esetében nincs titkolnivaló a hajók tulajdonával, tulajdonosával kapcsolatos ügyekben. Ezt tartalmazza ez a nyilvánosságot célzó javaslatunk az ajánlás 25. sorszáma alatt.
A 27-esben egy fontos kérdést tisztáznánk. Nehezen érthető, hogy a lajstromban miért határozza meg a kormány javaslata éppen 50 százalékban a tulajdonjogot. Nem azt mondja, hogy ha több mint 50 százalék, hanem, ha az 50 százalékot elérte. Ez azért furcsa számunkra, mert az érthető, ha azt mondom, hogy többségi. Az érthető, ha azt mondom, hogy legyen legalább 25 százalék. De hogy miért kereken 50 százalék, ami sem nem többségi, sem nem érdemben kisebbségi tulajdonhányad, ez a 12. § (1) bekezdésében található, ezért mi úgy javasoljuk, hogy azt a módosítást szeretnénk támogatni vagy javasolni a kormánynak, hogy ez legyen az 50 százalékot meghaladó tulajdoni hányad.
Pál Béla és Fritz Péter képviselőtársunk részéről is érkezett ugyanehhez a ponthoz egy javaslat. Ők 75 százalékban kívánják ezt a tulajdoni hányadot meghatározni. Mi úgy ítéljük meg, hogy mind a két javaslatnak ugyanaz a célja: a többségi tulajdonban vagy magyar tulajdonban levő hajók lehetnek magyar lajstromjellel ellátva. Véleményünk szerint az 50 százalékot meghaladó tulajdon elegendő garancia, a 75 százalékot nem feltétlenül kell biztosítani, ezért kérjük a képviselőtársakat, hogy az ajánlás 27. pontja szerinti javaslatot támogassák.
Még két javaslathoz szeretnék hozzászólni. Az ajánlás 47. pontjában, azt követően az 54. pontban és néhány pontban visszatérőleg egy felelősségbiztosítási rendszert vezet be a törvényjavaslat. Ez a felelősségbiztosítási rendszer önmagában nem lenne rossz, tehát nem magával a rendszer bevezetésével van bajunk, hanem azzal, ahogy a bevezetése történik. Ez ugyanis az egyes szakmai körök - a gazdasági bizottsághoz is eljuttatott és ismereteink szerint a kormányhoz is eljuttatott - álláspontja, amely szakmai körök a magyar belföldi forgalomban részt vevő, személyszállítással és áruszállítással foglalkozó hajótársaságokat gyakorlatilag kivétel nélkül tömörítik. Ezek a szakmai körök úgy ítélték meg, hogy ez a felelősségbiztosítási rendszer ebben a formájában túlzott terhet jelent különösen a kisebb vállalkozásokra nézve, és semmiképpen sem EU-konform.
Ennek részleteit, azt hiszem, ebben a vitában nem célszerű megvitatni, nem is érzem magam erre felkészültnek, de az bizonyos, hogy vagy jobban ki kellene munkálni ezt a javaslatot, vagy a szakmai körökkel kellene olyan egyezségre jutni, ami valóban nem jelenti egy olyan felelősségbiztosítási rendszer kialakítását, ami a biztosítókon kívül senki másnak nem jó. Ezért javasoljuk, hogy a kormány ezt vagy vonja vissza, vagy megfelelőképpen dolgozza át. A mi javaslatunkban természetesen - miután az átdolgozásra nem éreztük magunkat felkészültnek - ezért mi azt javasoljuk, hogy a kormány ebben a formában vonja vissza.
Végül az ajánlás 73. pontjában szereplőre szeretném felhívni a figyelmet, egy technikai módosításra, hogy ilyen is legyen; csak egy szövegpontosítás és technikai módosítás. Inkább arra szeretném fölhívni a kormány képviselőjét, hogy amennyiben áttekinti a szöveget és elismeri, hogy pusztán technikai az észrevétel, akkor kérjük, hogy utólag, legalább az ajánlásban - ha a bizottsági ülésen nem is támogatta - támogassa.
Azok kedvéért, akik még e késői órán is figyelik, arról van szó, hogy amikor először kerül a törvényben megemlítésre a "révkalauz" szó, akkor mögötte szögletes zárójelben odakerül, hogy hol hivatkozik később, hol van definiálva később ez a szó a törvényben. Nos, ebben a bekezdésben nem az első említésnél, hanem a másodiknál szerepel ez a hivatkozás. Mi csak annyit kérünk, hogy tegye a kormány az első után, hiszen ott a logikus. Ezt a kormány képviselője, az előterjesztő nem támogatta a bizottság ülésein - sehol sem -, de remélem, hogy ettől eláll és támogatni fogja.
Köszönöm szépen.
