KOVÁCS KÁLMÁN
KOVÁCS KÁLMÁN
KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Nagyon sok módosítás tartozik ebbe a szakaszba. Mi magunk is a szabad demokraták részéről 12 módosítást adtunk be ehhez. Ebből én négyet szeretnék kiemelni, illetve hármat és egy, nem a frakció által beadott módosítást szeretnék csak megemlíteni, erre fölhívni a képviselőtársaim figyelmét.
Először a kabotázzsal kapcsolatos, az 54. § módosítását célzó javaslatunkat szeretném megemlíteni. Feltétlenül fontosnak tartom, hogy a kabotázsengedély a miniszterhez kötődő engedély legyen, és a nemzetközi egyezményben vagy pedig a végrehajtás céljából létrehozott munkaszervezet által meghatározott határidőhöz is kötődjön. Tehát mindenképpen - miután a legtöbb vita nemcsak a vízi közlekedésben, hanem általában az árufuvarozásban és a fuvarozásban a kabotázs körül szokott kialakulni - itt ennek a pontos szabályozását, illetve miniszteri szintre történő emelését indokoltnak tartjuk. Ezért kérem, hogy a kormány képviselője, illetve a tisztelt Ház a 98. és az ezzel összefüggő javaslatainkat, módosító indítványainkat támogassa.
A másik ilyen kör az úszó létesítmény balesetével kapcsolatos kérdés. Mi úgy gondoljuk, hogy a 60. § (1) bekezdésében "az úszó létesítményt baleset ér" kifejezés önmagában túlságosan is nehezen kezelhető fogalom, mikor és milyen pontig terjedően; ezért mi ezt szeretnénk pontosítani. Ezt célozza egyébként több képviselőtársaim módosítása, tehát nemcsak a sajátunk. A mi módosításunk dr. Lotz Károly képviselőtársammal úgy szól, hogy "az úszó létesítményt személyi sérüléssel járó" - ez egyértelmű: ha személyi sérülés van - "illetve 500 ezer forint értéket meghaladó kárértékű" baleset ér. Ezen az 500 ezer forinton lehet vitatkozni, hogy sok vagy kevés, de mindenképpen egy becsült kárértékhez vagy személyi sérüléshez javasoljuk kötni a baleset tényét, és ebben az esetben ez egyértelműen elbírálható, és nyilvánvalóan így már a jogszabály pontos.
Balsay képviselőtársam és több más képviselők ugyanezt az üzemképességet érintő vagy a hajó teljes, illetve részleges elzárását eredményező fogalommal vagy szóval egészítik ki, tehát ezt tekintenék úszó létesítmény balesetének. Mi úgy gondoljuk, hogy amennyiben személyi sérülés van, ezt mindenképp külön említeni kellene, hogy ez külön minősített esete ezeknek az ügyeknek.
A harmadik, amihez szeretnék szólni, a 116. sorszám alatt beadott módosító indítványunk. Általában véve a segítségnyújtással kapcsolatosan már a 115-ösben és másutt is - a 114-esben is - fölmerül egy elég furcsa szabályozás ebben a törvényben. Nem magához a segítségnyújtáshoz kapcsolódó anyagi kártérítést vagy anyagi vonzatokat tartjuk idegennek, de mindenképpen pontosítani szeretnénk, hogy milyen költségeket, illetve károkat köteles megtéríteni az, akit segítségnyújtásban részesítettek. Nyilván a segítségnyújtásban részesítő részéről fölmerülnek költségek, és ennek a megtérítéséről van szó.
A kormány által beterjesztett javaslat például a 66. §-ban így kívánja az egyik formában ezt rendezni, hogy "A 65. § szerint nyújtott segítségért, amennyiben az eredménnyel járt" - ez érdekes felvetés, tehát ha nem eredményes, csak megkísérelte, akkor nem vonatkozik - "a megmentett vagyon értékével arányos térítés jár." Ez minden bizonnyal érdekes. Tehát ha egy nagyobb hajó vagy létesítmény esetén történik a megmentés, akkor itt nagyon nagy költségek is fölmerülnek. Ugyanakkor aztán később egy rendelet formájában lehet majd vitatkozni, mikor arányos. Ha az arányossági tényező igen kicsi, akkor tulajdonképpen az lehet arányos akár egy nagy értékkel is. Én azért azt hiszem, hogy itt jobb lenne egy pontosítás a szövegben.
A 66. § (3) bekezdését pedig javasoljuk elhagyni. Ez pedig - talán föl is olvasnám - így szól: "A 65. § szerinti segítségnyújtás esetén a segítséget nyújtó úszó létesítmény üzemben tartója a mentési díjból a segítségnyújtásban részt vevő személyeknek közreműködésük arányában jutalmat köteles fizetni." Azt gondolom, hogy természetesen lehet, és biztosan minden munkának valahogy rendezni kell a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás oldalát, de talán a segítségnyújtásnál ennyire az anyagi érdekeltséget és a jutalmat is törvényi szinten rendezni - ha egyszer már úgysem rendezem a mértékét, akkor nem tudom pontosan, miért érdemes magát a tényét, hogy engem jutalom illet, ha közreműködök egy úszó létesítmény bajba kerülése során a segítségnyújtásban -, én azt hiszem, hogy ezt nem kellene törvényben javasolni. Mi azt javasoljuk, hogy ezt hagyja el az előterjesztő.
Végül a 118. sorszám alatt szerepel több képviselő javaslata, ami nagyjából megegyezik azzal, amit mi a vita első szakaszában az első paragrafusok egyikénél javasoltunk, hogy tudniillik legyen bizonyos kormányzati célt támogató program, mint kötelezettség fogalmazódjon meg, hogy a kormány készítsen egy ilyen programot. Ez a javaslat annyiban megy tovább, hogy konkretizálja ezt a programot.
(22.20)
Tehát azt mondja, hogy a kombinált szállításhoz, a közszolgáltatást végző közlekedéspolitikai célok megvalósítását elősegítő hajózáshoz és személyforgalomhoz, az ilyen tevékenységekhez az állam, a kormány igenis hosszú távon tervezhető rendszeres működési, illetve állami támogatást nyújt. Mindenképpen valami olyasmit, amit mi is javasoltunk az első paragrafusokban, hogy tudniillik legyen egyfajta kormányzati támogatási koncepció vagy program arra, hogy mit kíván támogatni a közlekedéspolitikán belül a hajózásban.
Ezért kérem, hogy a kormány tisztelt képviselője és a parlament vagy ezt, vagy az általunk javasoltat, vagy mind a kettőt támogassa a vita során.
Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban.)
