HORTOBÁGYI KRISZTINA
HORTOBÁGYI KRISZTINA
HORTOBÁGYI KRISZTINA, az egészségügyi és szociális bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Az egészségügyi és szociális bizottság 2000. március 13-ai ülésén megtárgyalta a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló T/2293. számú törvényjavaslatot.
Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondta ki a törvény azon definícióját, mely a válsághelyzet fogalmát határozta meg. Az Alkotmánybíróság határozata alapján egyensúlyba kell kerülnie az anya önrendelkezési jogának és a magzat védelmének. A törvénymódosítási javaslat az anyai önrendelkezési jog jelenlegi rendszerét nem változtatja meg, hanem megerősíti a törvényben a magzati élet védelmét szolgáló tevékenységet, a segítségnyújtást, a támogatást.
Az Alkotmánybíróság döntése óta sok olyan intézkedés történt, amely a magzati élet és a várandós anya segítését szolgálja, ide tartoznak a különféle gyermeknevelési támogatások is. Ezenkívül a törvényjavaslat oly módon igyekszik megoldani az egyensúlyteremtést, hogy a törvényjavaslatba bekerül, hogy egyrészt az állam elősegíti a fogamzásgátló készítmények rászorultságtól függő, kedvezményes igénybevételét, másrészt elősegíti az anya és a család egésze számára elérhető válságkezelő tanácsadás rendszerének fejlesztését, valamint szabályozza a tanácsadás során az állami és a civil szervezetek hatékony együttműködésének feltételeit és formáit. Ez nagyon fontos, mivel az abortuszra való jelentkezés sokszor csak egyik tünete a családi krízishelyzetnek. Fontos még, hogy a gyermekvédelmi és gyermekjóléti ellátások között megjelent az anyaotthonok támogatásának lehetősége, és ezt tovább is kell fejleszteni.
A súlyos válsághelyzet definíciójában az előterjesztő megszünteti a belső ellentmondást, kihagyja a magzat egészséges fejlődésére való utalást. Bekerült a tanácsadással kapcsolatos felvezető szövegbe, hogy a magzat megtartása érdekében tájékoztatják az anyát, tiszteletben tartva érzéseit és méltóságát. A tájékoztatás szól, ahogy eddig is szólt, az állami, nem állami, anyagi és természetbeni támogatási lehetőségekről, a gyermek vállalása esetén segítséget nyújtani tudó szervezetekről és intézményekről, az örökbefogadás lehetőségeiről és feltételeiről. Új elemként a válsághelyzet feloldására alkalmas állami vagy társadalmi segítségnyújtási formákról is tájékoztatást nyújtanak, és felajánlják a közreműködést ezek igénybevételéhez.
Az Alkotmánybíróság döntése alapján a tanácsadás nem szorítkozhat egyetlen alkalomra, így az első tanácsadást követően három nap múlva vissza kell menni a szolgálathoz, ekkor kapja meg a jelentkező a kérőlapot, amennyiben nem változtatta meg döntését. Ezután az eddigi szabályozástól eltérően nincs további várakozási idő a kórházba való jelentkezés előtt.
Szintén új elemként a családvédelmi szolgálat felajánlja segítségét a megfelelő családtervezés érdekében, hogy a terhességmegszakításra lehetőleg ne kényszerüljön újból az anya, valamint tájékoztatják a fogamzásgátló eszközök kedvezményes igénybevételének lehetőségeiről is. Ugyanis a törvénytervezet a szolgálatokhoz kívánja telepíteni a fogamzásgátló kedvezményes igénybevételére való jelentkezést is.
A térítési díj tekintetében várhatóan az lesz a megoldás, hogy a mindenkori térítési díj igazodni fog az Egészségbiztosítási Pénztár által a kórházak számára fizetett mindenkori térítési díjhoz, és külön rendelet fogja szabályozni a szociális helyzettől függő kedvezmények mértékét.
A bizottság ülésén megfogalmazódott az is, hogy szerencsés a törvénytervezetnek az a megoldása, hogy a válsághelyzet meghatározásánál nem a taxatív felsorolást választotta a kormány, mivel az szűkítés lett volna. A hangsúlynak a jövőben a megelőzésre, felvilágosításra, a férfi és nő közös felelősségére, valamint a gyermekvállalás támogatására kell helyeződnie.
Aggályként merült fel, hogy itt tanuló külföldi diák terhességmegszakításának akadálya lehet a törvény által előírt három hónapos itt tartózkodás, melyet a kormány az abortuszturizmus megelőzésére javasol módosításként elfogadásra.
A bizottság ülésén megfogalmazódott a törvény általános vitára való alkalmasságát meg nem szavazó egyik képviselő részéről, hogy a törvényjavaslatban a magzati élet védelmére irányuló rendelkezések nem elégségesek, a módosító javaslat alkotmányellenes. Ellenzéki oldalról igényként merült fel, hogy a finanszírozás kérdésének fő vonalai kerüljenek a későbbiekben megfogalmazásra a törvényjavaslatban.
Abban mindenki egyetértett, hogy az abortusz szükségképpen nem jó megoldás, csak egyfajta kényszer és a cél ennek minimalizálása. A bizottság az imént elmondottak elhangzása utána 17 igen, 2 nem szavazattal, tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak találta a javaslatot. Köszönöm. (Taps.)
