DR. GÓGL ÁRPÁD
DR. GÓGL ÁRPÁD
DR. GÓGL ÁRPÁD egészségügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! És tisztelettel köszöntöm mindazokat, akik figyelemmel kísérik a mai napot, hiszen az egészség az a kérdés, ami, azt gondolom, minden magyar állampolgárt érint.
Ellenzéki képviselőtársaim ezt a hangzatos, asszociációkra is alkalmas címet adták a mai vitanapnak, és én azt gondolom, az asszociációkba nagyon sok dolog belefér. A reform számunkra átalakítást és egy kitüntetett értékrendet jelent, hiszen a múlt század elejéhez kötjük a "reform" szót. A "retorika" egy veretes szó, és számomra a klasszikus retorika csúcsa igazán a periklészi beszéd az athéni polgárokhoz. Azt gondolom, hogy aki ismeri, az pontosan tudja, hogy az értékeli azt a küzdelmet, amit egy közösség folytat, folytatott önmaga létéért és továbbéléséért. Ezt gondolom én címként.
Aztán a tegnapi sajtóban olvastam Kökény Mihály miniszter úrtól, hogy ma szembesíteni kívánják a kabinetet a programjával, és a szakadékot, ami az intézkedések és a program között tátong, azt fogjuk látni. Engedjék meg, és ezért osztottuk ki a kormány programját, mert a magam részéről úgy gondoltam, hogy tematikusan ezen futunk végig, aztán tényleg szembesülünk a programmal, amit azért '93-tól vitt a Fidesz, amit megvitatott a polgárokkal, és a kormányra kerüléskor kormányprogrammá tett.
Van egy kötelesség is a nyitáskor, hiszen a Horn-Kuncze-kormány egészségpolitikájának néhány vonására is emlékeztetnem kell a résztvevőket, képviselőtársaimat. Azt hiszem, abban nincs vita közöttünk, hogy ennek az országnak az egészségi állapota rossz. Azt hiszem, abban sincs vita, hogy a Bokros-csomag szétzilálta a magyar egészségügy néhány elemét: a fogorvoslást, a sportegészségügyet, a szanatóriumi rendszert, és 1995-ben a '90-es finanszírozási szint felére csökkent a ráfordítás. '99-re lehetett megállítani és lassan emelkedő kerékvágásba terelni a ráfordítást.
Mi az, ami nem történt meg vagy nem jól történt meg a '94-98-as időszakban? Azt gondolom, ezen tételesen érdemes végigfutni. Az előző kormány alkotott egy kapacitástörvényt, mert az ellátórendszer valóban felülvizsgálatra szorult és szorul. Ez az átalakítás elsősorban mennyiségi volt, és az aszimmetriát nem szüntette meg. Országos szinten négyszeres a járóbeteg-ellátási különbség, minőségben van teljes hiány és túlfedettség, de az ágylétszámban is kétszeres maradt a különbség. A minimumfeltételekről kiadtak egy rendeletet '96-ban, ezt azonban ágyszámhoz és épületstruktúrához kötötték, így ez többletforrásigényt jelenített meg, és egészségnyereség nélküli többletforrást és fenntartási költséget indukált. A gond az volt, hogy nem volt egységes szempontrendszer, ami minden szakmát orientált volna és egy olyan rendszert adott volna minden térségben, hogy a hozzáférhetőség meglegyen.
Az egészségügyi törvény is egy olyan öröksége volt a kormánynak, ahol a rendeleteket, a kiegészítő utasításokat el kellett készíteni, és a törvény tulajdonképpen egy túlméretezett szerepet szánt a jogi megközelítésnek, szemben a gyógyításban meghatározó szerepet játszó bizalmi viszonnyal.
A törvény az esélyegyenlőség megteremtését többnyire az egészségügyi ellátás igénybevételére szűkítette le.
(9.10)
Ma az a szemlélet tekinthető korszerűnek, amely az életmódban, a rizikógyakoriságban és az egészségi állapotban meglévő egyenlőtlenség kiegyenlítését is céljául tűzi. Az egészségmegőrzés is retorikailag szerepelt a programban, sőt kormányhatározatot is hoztak 1107/94. számmal, azonban az anyagi bázis emellé nem rendeltetett.
Az elmúlt kormányzati időszakban a gyógyszerköltségek kiadásai kezelhetetlenné váltak. Elmulasztották kialakítani az Európai Unió normatíváinak megfelelő, átlátható támogatási rendszert. A piaci viszonyok megjelenése a gyógyszerellátásban megnövelte a támogatási rendszerrel szemben támasztott igényt is. Nem sikerült kialakítani az egyensúlyt. Elmaradt a Tisztiorvosi Szolgálat feladatkörének átfogó felülvizsgálata, és nem történt meg a minőségbiztosítás megfelelő intézményrendszerének kialakítása sem. Szó volt a privatizáció kiterjesztéséről; egyetlen lépés nem történt.
Örökzöld téma a bér kérdése is. Azt gondolom, hogy ez a mi egyik legnagyobb gondunk is, méltatlan bérhelyzet javítására ugyan ígéret elhangzott, de 1997-ben a humán-egészségügyi ellátásnak a vállalkozási szférához viszonyított kereseti elmaradása 32 százalék volt. Az akkori Munkaügyi Minisztérium felmérése szerint az átlagkereset a huszonharmadik volt az ágazatban. Azt hiszem, ennyi az, amit örököltünk.
Másfél év kormányzása alatt az adott programunkból kiemelném - és ezt tekintjük vezérmotívumnak -: az egészség érték, személyes és egyben össznemzeti kincs, az egészségügy csak a legtágabban értelmezett társadalmi megközelítésben fogható fel és kezelhető, az egészségi állapot meghatározza az egyén és ezáltal a gazdaság teljesítőképességét.
Nem állnak rendelkezésre megbízható adatok a lakosság egészségi állapotáról. Azt gondolom, ez az, amit végig kell vinni, hogy mit tettünk.
Ha megnézik az anyagot, "Egészség" címszó alatt találják a programot. Mi elkészítettük a nemzeti egészségfejlesztési és egészségügyi stratégiát. Ez közkézen forog. Létrehoztuk a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézetet, összevonva a meglévő intézményeket, és ez az intézet elkészítette az egészségfejlesztési stratégiát, ez a program meghatározza a célkitűzéseket, a feladatokat, a felelősségköröket és a konkrét programokat. Egyébként magát az anyagot kézhez kapták.
Megjelentettünk egy új újságot "Népegészségügy" címmel, amely az információáramoltatás, a tájékoztatás forrása. Tulajdonképpen koordinatív szerepet szánunk ennek az újságnak.
Az országos egészségmonitorozási program célja, hogy értékelje, bevezesse azokat a módszereket, ahol tényleg megfelelő, értékelésre alkalmas adatokat kapunk. A középiskolai és a felnőtt egészségfelméréseket, a háziorvosi morbiditási adatok felmérését tovább folytatjuk, és az adatok integrálhatósága érdekében is módszert dolgoztunk ki, így 1973 óta most lesz először az ország egészségi állapotára vonatkozó hiteles adatunk. Folyamatosan együttműködünk nemzetközi szervezetekkel, és ilyen szempontból kiemelt a befejeződő világbanki program néhány eleme.
Együttműködik ez az intézet az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal. A kábítószer-stratégia kimunkálásában társelnökként részt veszünk az Ifjúsági és Sportminisztériumban. Ez az, aminek a kerete adja a biztos adatokat, a következtetésre alkalmas megállapításokat.
Mivel az egészségpolitika fő feladata az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése és a hatékony egészségmegelőző programok, ezért 1999-ben három új oltást vezettünk be, ezzel kompletté tettük az oltási rendszerünket; ez a haemophilus influenzae, a hepatitis B és a morbilli-mumps-rubeola oltás. Utalnék arra is, hogy több mint egymillió influenza oltóanyagot adtunk az időseknek, és ha visszaemlékeznek, az elmúlt hónapokban Angliában, Norvégiában, Izraelben katasztrófa határú influenzajárvány volt, Magyarországon érdemben nem volt.
Sikeresen lebonyolítottuk az abortuszok csökkentésére kiírt pályázatot, 71 program kapott támogatást, ezek között egyházi intézmények is voltak. Az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően elkészítettük és benyújtottuk a magzati élet védelméről szóló törvény módosítását, vitája most folyik a parlamentben.
Megalakítottuk 12 dohányzásellenes programot vezető és végrehajtó kezdeményezőből "A dohányzás visszaszorításáért" nevezetű szervezetet, és ez fogja össze a tárcaszintű koordinációt. Korszerűsítettük az iskola- és foglalkozás-egészségügyi ellátások tartalmát, kidolgoztuk a munkavédelem országos programját. Mindkét lépés előrevivő tényező a lakosság egészségének megőrzése érdekében. Más tárcákkal együttműködve nemzeti környezet-egészségügyi akcióprogramot dolgoztunk ki.
Ma van a víz világnapja; azt gondolom, ismerik a parlamenti képviselőink, ha máshonnan nem, a napi médiából. A harmadik európai környezet és egészség konferenciát a WHO 1999 nyarán rendezte meg Londonban. E konferencia legjelentősebb dokumentuma a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelméről és használatáról szóló 1992. évi egyezmény víz és egészség jegyzőkönyve volt. Ennek előkészítésében, a tárgyalások levezetésében, a szöveg kialakításában Magyarország vezető szerepet játszott. Javaslatunkra ezt elfogadták, 56 ország csatlakozott hozzá, és a Tisza katasztrófája okán, azt gondolom, ennek a jelentőségét nem kell külön méltatnom. Annak a súlynak, amit képviseltünk ott, következménye, hogy 2004-ben Budapest rendezi meg a WHO e területi rendezvényét, és a konferenciára a regionális országok a meghívást elfogadták.
Az EFKI létrehozása az egészségnevelő megelőzési rendszer kimunkálásában jelentős, a kapott dokumentumra hívnám fel a figyelmet. Végül is ez egy kutatóbázis, amely a döntés-előkészítés legfőbb szerveként is értékelhető. A nemzetközi tapasztalatokat figyelembe véve alakítottuk ki magát a rendszert.
A Nemzeti Egészségügyi Tanács felállítása gyakorlatilag befejeződött, a társadalmi szervezetek a delegáltjaikat kijelölték, áprilisban megtartható a Nemzeti Egészségügyi Tanács alakuló ülése.
Elkészítettük és a nemdohányzók védelméről szóló törvénytervezetet a parlament el is fogadta, 1999. november 1-jétől már hatályossá vált.
Elkészítettük az Oktatási Minisztériummal történő megállapodást, amely kiemelt feladatként jeleníti meg az egészségügyi képzést, a felsőoktatási intézmények, az oktatási és egészségügyi tevékenységek összehangolását, az ifjúság egészséges életmódra nevelésének elősegítéséhez kapcsolódó feladatokat. Folyamatban van a szűrővizsgálati módszerek felülvizsgálata a leggyakrabban előforduló betegségeknél. Szeretném elmondani, hogy minden beteg-orvos találkozást szűrési epizódnak tekintünk, mert úgy gondoljuk, hogy ahol százmillió fölötti a rendszer-beteg találkozás, ott ez a legjobb szűrőmódszer.
A közvetlen állami irányítás csökkentése, főleg a jogszabályalkotás és a hatósági feladatok véghezvitelében is, egyik kitűzött célja programunknak. A tárca a Magyar Orvosi Kamaráról, a Magyar Gyógyszerész Kamaráról, a Tisztiorvosi Szolgálatról szóló törvényeket módosításra benyújtotta, és a parlament elfogadta. A gyógyszerész és orvosi szakmai kollégiumokat a szakmához rendeltük. Kialakultak a szakmai kollégiumok, április 1-jével működésüket megkezdik.
(9.20)
Együttműködtünk a Gazdasági Minisztériummal, a Pénzügyminisztériummal, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral a piaci szerepek vizsgálatában, a koncepció-előkészítésben, és a gazdasági kabinet döntése alapján '99 őszén négy interminiszteriális munkabizottság jött létre. Az elkészített anyagot január 15-éig az Egészségügyi Minisztérium összegezte, a kormány belső tárgyaláson foglalkozik vele, és valószínű, hogy az egyik áprilisi kormányülés véglegesíti.
A kormányprogramunk jelentős hangsúllyal tárgyalta a tulajdonviszonyokat. Az alap- és a járóbeteg-ellátásban a magántulajdon megerősítését, valódi és funkcionális magánosítást ígértünk. A tárca megalkotta, beterjesztette és a parlament elfogadta az önálló orvosi tevékenységről szóló törvényt. Ebben a törvényben a háziorvosi praxis működtetési joga megszerzéséről, visszavonásáról, valamint az ingó-, ingatlanvagyon működtetési joga megszerzésének feltételeiről rendelkeztünk. Azt gondolom, mérföldkő az átalakításban, a tulajdonviszonyok megváltoztatásában.
Előkészítettük és májusban benyújtjuk a szakellátás körére vonatkozó privatizációs lépésekhez szükséges jogszabályokat. Előkészítettük az egészségügyi intézmények jogállásáról szóló törvénytervezetet. Új elem az egészségügyi rendszerben, hogy az eddigi alapellátás, járóbeteg-ellátás, fekvőbeteg-ellátás mellett - mint ellátásirendszer-elem - az otthonápolás is meg fog jelenni, hiszen a többgenerációs családok együttélése egyre ritkább; a közösségek, a kis közösségek képesek lesznek közösségközeli ellátásra.
A finanszírozás területén külön hangsúlyt fektettünk az amortizációra. Az amortizációval foglalkozó munkabizottságot létrehoztuk; a Miniszterelnöki Hivatal koordinálásával a munkabizottság már előkészítette a megoldásra tett javaslatokat. Az amortizáció beépítésének első lépéseként a '99. évi CIX. törvény lehetővé teszi a kórházak egészségbiztosítótól származó bevételeinek felhalmozási célú felhasználását. A valós amortizációs költségek meghatározása céljából az EFKI modellkísérletet folytat.
Egyébként a tulajdonosi felelősséget a megelőző szabályok is előírták, és az intézményfenntartás és -fejlesztés tulajdonosi kötelesség. Új jogszabályt készítettünk a társadalombiztosítási finanszírozás fő elemeiről.
Egy olyan megoldást is el kell mondanom itt - hiszen erről is szó volt -, hogy teljes egészében megoldottuk egy nagy betegcsoport ellátását: ez a hemofíliások megelőző és terápiás kezelése.
Az alapellátás fejlesztése - túl a privatizáción - a programban stratégiai fontosságú. Túl a tulajdonviszonyokat tisztázó törvényen, forráshoz szeretnénk juttatni az alapellátást. Ez különösen a kistelepüléseket érinti előnyösen, amennyiben mind a gyakorlat megszerzéséhez, mind a fejlesztéshez, az épület- és műszerállományhoz hitelhez juthatnak az alapellátásban dolgozók.
A fekvőbeteg-ellátás fejlesztése, azt gondolom, az elkövetkezendő idő egyik legfontosabb eleme. E területen a programunk a költséghatékony kórházak kialakítását, az informatikai és a minőségbiztosítási rendszerek bevezetését írta elő.
Meghatároztuk a területfejlesztési prioritásokat. Utaltam arra a bevezetőmben, hogy a rendszerünk egyik legnagyobb hibája az aszimmetria. Rekonstrukcióra fordítható összeget kilenc kórház kapott '90-ben, 600 millió forint értékben. Kidolgoztuk és a közelmúltban megjelentettük az egynapos sebészet, klinikai ellátások technikáját, módszertanát leíró könyvet, és ehhez az idén 10 százalékkal növeltük a járóbeteg-ellátás költségvetését.
Támogatjuk a profilváltást a krónikus ápolási kapacitás bővítése felé. Ebben '99-ben 90 millió forintot osztottunk ki. Létrehoztuk a struktúrafejlesztési célelőirányzatot, amely tanulmányokat rendelt 80 millió forint értékben. Támogatást nyújtottunk a szakmai programok végrehajtására 1,5 milliárd, azaz 1500 millió forint értéken a nagy értékű eszközpark felújítására.
Az orvostechnikai eszközök európai uniós jogharmonizációja keretében két jogszabályt hirdettünk ki, és 120 európai szabványból százat honosítottunk. Elkészült a vérellátás átszervezésének stratégiája és végrehajtása is megkezdődött. Ez a mindeddig kórházak osztályain működő vérellátó állomások egyesítését jelenti a vérellátó szolgálatban. A jogszabályok elkészültek; a politikai konszenzus, a társadalmi konszenzus és a szakmai konszenzus kialakulása zökkenőmentesen folyik. Év végére működik az új rendszer. Azt gondolom, mindenki számára észlelhető volt, hogy megszűnt a vérellátás terén lévő krízishelyzet, amely időről időre észlelhető volt.
A szervezés, irányítás egyik eredménye, hogy a 2000. év problémaköréhez tartozó dátumváltási gondok nem jelentkeztek az egészségügyben. Kidolgoztuk a Minőségügyi Oktatási Központ követelményrendszerét, a képesítési és a vizsgakövetelményeket. Megkezdtük az országos intézetek rendszerének átalakítását, azért, hogy az oktatási és szakmai irányítás és az akkreditáció egy helyre kerüljön.
A nagy rendszer és az egészségügy programja - csatlakozva a kormányprogramhoz - a biztonságot tekinti fő elemnek, hiszen rendszerünk a tízmillió magyar egészségügyi biztonságáért működik.
Munkabizottság keretében a sürgősségi betegellátó osztályok létrehozásának szakmai koncepcióját kimunkáltuk, és ennek felépítésének megkezdését 715 millió forinttal támogattuk. A fogadóhelyek kialakításával a fővárosban is előreléptünk: négy traumatológiai központ kialakítása gyakorlatilag befejeződött, és azt hiszem, az is észlelhető, hogy a betegek utaztatása megszűnik.
A szakirányú szakképzés központi gyakornoki rendszerét az Európai Unió ajánlásainak megfelelően létrehoztuk, megteremtettük a sürgősségi orvostant, a geriátriát és kitüntetetten a közegészségügy fejlesztését. A mentőszolgálat terén kimunkáltuk a mentőhálózat optimalizálását, mintegy negyven fejlesztést előírva. Ebből hatot már átadtunk, tizenegy ebben az évben biztosan átadásra kerül.
Három új légimentőbázist indítottunk; ezzel öt légimentőbázis működik Magyarországon, s lefedi az ország 75 százalékát. Harminchárom állomáson bővítettük 150 millió forintos ráfordítással az esetkocsik szolgálati idejét 24 órára. 1998-ban 62, míg '99-ben már 116 új mentőkocsit szereztünk be 300, illetve 840 millió forintért. A műszerállományt 150 milliós ráfordítással bővítettük, míg a felújításra 260 milliót szántunk a mentőszolgálatnál; összességében több mint 1 milliárd forintot. A mentőszolgálat működésének biztonságát - mert zavarok voltak - 310 millióval konszolidáltuk.
Megkezdődött a sürgősségi ügyeleti rendszer átalakítása a háziorvosi rendszerben, és ez évben ezt is befejezzük. Elindítottuk a sürgősségi országos konzultációs rendszert négy szakmacsoportban. Úgy gondolom, hogy nem jelentéktelen eredmények ezek a sürgősségi ellátásban.
Az ápolás területén a home-care pályázatokat 120 millió forinttal támogattuk; a szakember-továbbképzés területén a mentőápolóknál 200 fő részére, míg a felzárkóztató programban 1200 fő részére biztosítottuk a szinten tartó képzést. A pécsi egyetemen előkészületben van az egyetemi szintű ápolói szak alapítása.
(9.30)
A fogászati ellátás, amely szétzilálódott: a fogászati praxisok szerkezetében a finanszírozás felső határát 2 ezer, illetve 6 ezer főre emeltük lakossági érdekből. Az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény érinti a fogorvosokat is, fejlesztésük a hitelrendszerben biztosítható.
Gyógyszerügyben - amely az egészségügynek nem jelentéktelen kérdése - kidolgoztuk az új európai színvonalú és korszerű gyógyszer-támogatási rendszer koncepcióját. A tárgyalásaink, amelyek megkezdődtek, az idén folytatják azt a tavalyi hagyományt, miszerint 350 új generikus gyógyszert hoztunk a palettára. Ez azt jelentette, hogy 20 százalékkal olcsóbb áron tudjuk megvenni.
Jelenleg folynak az egyeztetések az ez évi változásokról. Alapcélként azt jelenítettük meg, hogy lakossági szinten nem haladhatja meg a 6 százalékot az árnövekedés, hiszen a gyógyszerekhez a nyugdíjasok, a kevesebb jövedelműek fordulnak a legnagyobb hányadban. Egyébként a parlament elé benyújtottuk az Európa Tanácsnak az európai gyógyszerkönyv kidolgozásáról szóló egyezményét is.
A közgyógyellátás kérdéskörét szociális kérdésnek tekintjük, és mindent megadunk a Szociális és Családügyi Minisztériumnak, hogy optimális megoldást lehessen találni.
Az érdekegyeztetési rendszerben a kormány és az egészségügyi kabinet, amikor a MOK-ról, a GYOK-ról - Gyógyszerész Kamaráról - szóló törvényt módosította, egy szakaszt beiktatott és a képviselőtársaim elfogadták, amely szerint a hivatásrendi köztestületet kötelesek az egészségügyben dolgozó egyesületi szervezetek érdekegyeztetésébe bevonni. Azt gondolom, hogy a Kórházszövetséggel, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületével és nyilvánvalóan a szakszervezeti jogosítvánnyal rendelkező szervezetekkel optimális érdekegyeztetést kell kialakítani.
A védőnők kérdésköre kitüntetett az egészségügyi programban. Kitüntetett azért, mert a védőnői munkát szeretnénk kiterjeszteni, és nemcsak a gyermek-csecsemő periódusra, hanem a teljes életperiódusra szeretnénk az egészség gondozóivá tenni őket. Ennek megfelelően alakítottuk ki a magyar védőnői szolgálat szakmai és strukturális fejlesztési tervét.
Ennek megfelelően támogatjuk a Tahin doktor által kialakított védőnői képzési-továbbképzési programot azzal, hogy az alap- és szakellátási rendszerhez csatlakoztatva egy optimális segítő elemét kapjuk meg az egészségügynek.
A bérhelyzet kritikus. Azt gondolom, hogy ez az a terület, ahol érdemi előrelépés nem történt. A bérhelyzet rendezésének első lépéseként elkészítettük az elmaradt ügyeleti díjak és 13. havi bérek felmérését, esetleges kifizetésének bázisát adva. A saját tárcánk költségvetésében 2 milliárd forint áll rendelkezésre az idén a béradósság rendezésére.
Az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény megalkotása megteremtette a tisztes visszavonulás lehetőségét az alapellátásban dolgozóknál. Úgy gondoljuk, hogy ezt tovább folytatva, intézményi kereteket is adva az orvos-egészségügyi dolgozók tisztes visszavonulásának segítő intézményrendszerét is létre kell hozni.
Ahhoz, hogy jól működő rendszer lehessen Magyarországon, elengedhetetlen a szakemberképzés, a továbbképzés és a szinten tartó képzés áttekintése, újraszervezése. Ez ügyben megalakítottuk az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanácsot, így a tárcához került az egészségügyi szakképzés koordinációja. Kidolgoztuk és hatályba léptettük a központi gyakornoki rendszer szabályait, megteremtettük a pályakezdő orvosok számára az európai munkaerőpiacon az esélyegyenlőség feltételeit.
1999-ben 800 millió forintot, 2000-ben 3,4 milliárd forintot biztosítunk a központi költségvetési forrásból a képzésre. Közreműködtünk az egyes szakterületek iránt érdeklődő fiatal orvosokból álló 39 fős Egészségügyi Felsőoktatási Ifjúsági Bizottság megalakulásában. Ők azok, akik a jövő döntés-előkészítői, egészségpolitikusai lehetnek. Utaltam már az onkológiai szűrésnél arra, hogy egyikük, Horváth Förster Csaba dolgozta ki az emésztőrendszeri daganatok megelőzésének, szűrésének programját, amit a minisztérium a saját programjaként fog támogatni.
Újraszabályoztuk és európai szintűvé tettük a szakorvos-képesítés megszerzésének és továbbképzésének a rendszerét. Ez az, ami alapját fogja képezni a leendő szakmai kollégiumoknak.
Az európai integráció több területen is kitüntetett feladat, bár a szociális és egészségügyi kérdések az Európai Unión belül nemzeti hatáskörbe tartoznak, mégis számos irányelvben és jogforrásban fogalmazódik meg az egészség ügyét is érintő feladat.
A tárca a törvények és egyéb jogszabályok előkészítése és megalkotása során az irányelvek figyelembevételével alakította ki a normák tartalmát a környezet-egészségügy, a kémiai biztonság - tegnap zártuk le a törvény vitáját -, az élelmiszer-biztonság, a tiszti orvosi szolgálat kialakítása és az egészségügyi törvény végrehajtása kapcsán.
Folyamatos feladat az európai uniós népegészségügyi program figyelemmel kísérése, különösen a migráns munkások szociális biztonsága rendszerének kialakításánál, a diplomák és szakképesítések kölcsönös elfogadása területén.
Az Egészségügyi Minisztérium több Phare-programban vesz részt. Így 12 millió euróval támogatódik a tisztiorvosi szolgálat laboratóriumi rendszere, a Szociális és Családügyi Minisztérium a munkahelyi egészségügyi és felügyeleti rendszer kimunkálására 2,9 millió eurót kap. Egy jó példa arra, hogy már milyen felkészült a háttérrendszerünk - két nap alatt tudtuk kidolgozni, mert kaptunk egy lehetőséget a drogmonitoring központ kialakításához -: egy nyertes és nemzetközileg mintának elfogadott projekt 1,2 millió eurót kap.
A világbanki kölcsönből, amely '93-ban 91 millió dolláros előirányzattal indult, 40 millió dollár értékű forintot hozzátéve, végül '98 második felében megváltoztatott prioritásokkal felgyorsítottuk, és először kaptunk a világbanki projekt minőségi értékelésénél '99-ben kedvező minősítést. Ennek keretében működik és tovább működik a debreceni tudományegyetemen a Népegészségügyi Iskola, hasonlóan sikeres és nemzetközileg elismert az Egészségügyi Menedzserképző Központ a Semmelweis Egyetemen. A dohányzás-, alkoholpolitika kimunkálásában a "Szövetség a dohányzás visszaszorításáért" program is működik.
Azt gondolom, hogy ha ennyit áttekintettünk, és higgyék el, még tételesen vihető tovább, hogy mi az, ami retorikaként megvalósult, összefoglalva: a tárca 8 törvényt, 12 kormányrendeletet, 113 miniszteri rendeletet bocsátott ki. Úgy gondoljuk, hogy időarányosan teljesítettük a kormányprogramból ránk váró feladatokat.
Mi az, ami az egészségügyi rendszer továbbfejlesztésének kiemelt területe? Az üzenetünk továbbra is az, hogy az egészség érték, személyes és egyben össznemzeti kincs. Minden gondolatunk és tevékenységünk lényege ebben foglalható össze, és az, hogy a 10 millió ember ellátásához kell biztos alapot teremteni. A végső eszmény az, hogy az élettartamon belül a lehető legnagyobb egészségnyereséget érjünk el.
Az egészségfejlesztés területén szemléletváltásra van szükség; egyrészt arra, hogy világos legyen: közösségi kezdeményezésekkel és a különböző irányzatokat, irányokat felügyelő területen összehangolt munkára van szükség.
Az egészségfejlesztési tevékenység új szemléletű megvalósításának jó koordinációra van szüksége, és a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet ennek szereplője lehet. Azt gondoljuk, hogy a hét EU-régiónak - közigazgatási régiónak - megfelelően kialakított szervezetünk ennek megfelelő alapot ad.
(9.40)
Az európai uniós csatlakozás, az emberi élet és egészség védelmét szolgáló szabályozások tekintetében mindent figyelembe kell vennünk. A törvényeink és rendeleteink a közösségi irányelvek meghonosítását kell hogy tükrözzék. Ezt teszi már a kémiai biztonságról szóló törvény és ezt teszi az atomenergiáról szóló törvény jelenleg készülő végrehajtási rendelete.
A tisztiorvosi szolgálatunkat fejlesztenünk kell, hiszen ez érintett elsődlegesen az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatában. A világbanki program keretében európai uniós támogatásokkal be kell fejezni a tisztiorvosi szolgálat laboratóriumi fejlesztését, a járványügyi és sugárhigiéniás biztonságot fenn kell tartani, és az informatikai rendszert jelentősen kell fejleszteni.
Az ellátórendszerben a magyar egészségügyi ellátórendszer vívmányait, elsősorban a lényegében valamennyi állampolgárra kiterjedő nemzeti kockázatközösségen és szolidaritáson alapuló egészségbiztosítási rendszert fenn kell tartani. Emellett az alapvető átalakítás nem halasztható. Ennek keretében tovább kell erősíteni a szolgáltatói versenyt. Az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény az első lépés volt, de a járóbeteg-szakellátás privatizációjának jogi szabályozási és financiális feltételeit is meg kell teremteni.
A fekvőbeteg-ellátó intézmények korporalizált működési formájában való átalakulásával kívánjuk elérni a hatékonyabb működést. Az ellátási szintek kedvezőbb feladatmegosztása, a betegek megfelelő szinten történő gyógyítása érdekében erősíteni kell az alapellátás és a járóbeteg-szakellátás definitív ellátás szerepét.
Alapvető a lakosság egésze számára az első orvoshoz fordulás körülményeinek javítása. Ennek érdekében folytatjuk a sürgősségi ellátórendszer átfogó megújítását. A nem tervezhető ellátási igény gyors, rendszerszerű kielégítése csak minden részletében magas szinten működő ellátó hálózat által valósulhat meg. Ennek érdekében folytatjuk a sürgősségi ügyeleti ellátás integrált rendszerének bevezetését, a mentőszolgálat tárgyi feltételeinek javítását és a humán erőforrás fejlesztését is. Az ellátás humán erőforrás feltételeinek minőségi javítása a szakmai kollégiumok feladata lesz, melyeket a Magyar Orvosi Kamara és Gyógyszerész Kamara koordinál.
Ki kell alakítani a foglalkozás-egészségügy és a baleset-biztosítás komplex, önálló rendszerét. A bérhelyzet rendezésének további lépéseként végre kívánjuk hajtani az állami tulajdonú egészségügyi intézmények béradósságának rendezését. Célul tűztük ki, hogy a bérrendezés kiterjedhessen valamennyi jogosult egészségügyi intézményre. Végső célunk, hogy az ágazatok közötti rangsorban az egészségügyi dolgozók bérszintje érje el az őket megillető helyet.
Azt gondolom, hogy ez az utolsó mondat előrevetíti a jövő évi költségvetési tervezést, hiszen a jövő évi költségvetésben kell ennek a fedezetét megteremteni. Az a program, amit a kormány, remélem, áprilisban elfogad, minden részletre kiterjedően a továbblépés lehetőségét is adja.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
