DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER
DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER
DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bár ez a mai rendkívüli ülés értelmetlen és kizárólag politikai botrányokozásból javasolták az összehívását, mégis lehetőséget ad arra, hogy szóljak egy jelenségről, mely jelenség most aktuális, és szeptemberben, tehát ősszel már nem lenne olyan időszerű, mivel a címe: "Nyári környezetszennyezések."
A környezetszennyezéseknek elsősorban a biológiai oldaláról szeretnék beszélni, tehát a biológiai környezetszennyezésről, ott is különösen a parlagfű káros hatásáról. Ez Magyarországon, mivel allergiát okoz, ilyenkor, augusztus táján kétmillió embert érint, az agglomeráción belül pedig 600 ezer embert, a fővárosban 240 ezer embert; növekvő tendenciát mutat, mégpedig évente 15-20 százalékos növekményt, tehát igen jelentős. A növekedés két fő okra vezethető vissza: az egyik a közparkok elhanyagoltsága, a másik pedig a kárpótlási földek, amelyek művelésre alkalmatlanok, kis parcellák (Dr. Kis Zoltán: Egyik remekművetek volt! Gratulálok!), az ott burjánzó gyomtól nő a parlagfű. A köztéri parkok összterülete az elmúlt években 30 százalékkal csökkent a fővárosban, de erre a csökkent területre is nevetségesen kis összeget szán az SZDSZ által vezetett főváros. A kárpótlási földek esetében pedig a helytelen törvény miatt olyan kisbirtokok alakultak ki a főváros területén, amelyek 15 négyzetmétertől 800 négyzetméterig terjednek, tehát mezőgazdaságilag megművelhetetlenek. Nem megoldás ezekkel szemben, hogy a környezetvédelmi bírság alól mentesüljenek azok, akik ilyen kis tulajdonnal rendelkeznek. Sokkal inkább az lenne a feladat, hogy ezek a kis parcellák művelésre alkalmassá válhatnának, különböző módszerekkel, birtokösszevonással, mégpedig ingyenes birtokösszevonással, birtokcserékkel, a nemzeti földalapba való bevonással, az önkormányzatok által történő megvásárlásokkal, de úgy, hogy az így befolyt, egyébként nem túl nagy bevétel mentesüljön az adófizetési kötelezettség alól.
De a biológiai környezetszennyezés mellett szellemi környezetszennyezés is létezik, és ez is igazán veszélyes, mert mérgezi az emberek, a választópolgárok lelkét. Ilyen voltaképpen a politikai botránykeltés is. Ide sorolható minden hazugság, szemfényvesztés, szédelgés és szószegés is, és a szellemi környezetszennyezéshez sorolható, ha a szavak és a tettek szöges ellentétben állnak egymással. Ilyen például, amikor a nagy világutazó, chilei cseresznyeexportőr azt skandáltatja hosszasan, hogy bolsik, haza, bolsik, haza, majd utána összeáll velük, igaz, csak a szavazatok szintjén, egyelőre. (Zaj, közbeszólások az MSZP padsoraiból.) De az is, amikor a dupláját ígéri annak, aminek egyébként a felét sem teljesítette, amikor erre módja és hatalma lett volna.
Igen, kérem, a szellemi környezetszennyezés legalább olyan veszélyes, mint a biológiai, de az is lehet, hogy még veszélyesebb. Ezért a környezetszennyezés ellen minden szükséges intézkedést meg kell tennünk, mégpedig haladéktalanul.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps az FKGP és a Fidesz padsoraiból.)
