BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN
BALCZÓ ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bármennyire is illusztris vendégeink vannak, igyekszem magam a Házszabályhoz tartani, és nem a Magyar Igazság és Élet Pártja felfogásának a deklarációjára használom ki ezt az öt percet, hanem azokhoz a módosító indítványokhoz szólok hozzá, amelyeket benyújtottak a képviselőtársak, illetve olyan kérdésről szólok, amelyet koherenciazavarnak tekintek.
Mindaz, amit Bauer Tamás, az SZDSZ képviselője elmondott - és végső konklúzióként felvetette akár a törvény visszavonását is -, a következőképpen fordítható le. 2008-2010 körül, ha az európai integráció úgy és abba az irányba halad, ahogy most elképzeljük, akkor ez a törvény feltehetően nem lesz eurokonform. Teljesen egyetértek ezzel, hiszen, ahogy Németh Zsolt államtitkár úr mondta, mi is úgy tekintjük ezt a törvényt, mint egy első lépcsőt, és igen bízunk benne, hogy 2008-2010 körül más jogszabályi keretek között valósul meg az az együttműködés és az a nemzeti egységesítés, amelyet ez a törvény megcélzott.
Koherenciazavarnak tekintem azt, amire remélhetőleg nem kerül sor, de a veszély fennáll, nevezetesen: egy kerettörvényt fogadunk most el, és számos olyan kérdést, amelyet egyébként, ha nem lennénk az idő szorításában, újabb törvénycsomagban kellene az Országgyűlés elé hozni. Ehelyett öt rendeletcsomag fogja megvalósítani a gyakorlatban mindazokat az elveket, amelyeket itt elfogadunk. Itt látom annak a veszélyét, vagy legalábbis kérem a kormányzatot, hogy legalább a parlament illetékes bizottságaival véleményeztesse ezeket a rendeleteket, hogy lássuk, megvan-e az összhang az általunk most elfogadott elvek és a megvalósulás között.
Hadd mondjak egy példát. Az én ismereteim szerint szombaton volt a határon túl egy találkozó, ahol a magyar igazolvánnyal kapcsolatban fölmerült, hogy kétnyelvű lesz, sőt állítólag a kérelmezőnek mindenképpen - maradjunk egy romániai példánál - magyarul és románul is ki kell töltenie ezt a bizonyos adatlapot. Megkérdezem, hogy egy olyan igazolványnál, amelyet Magyarországon, magyar intézményeknél kell bemutatni, egy olyan igazolványnál, amelyet a határon túl a magyar jelölő intézmények fognak használni, vajon miért van szükség arra, hogy kétnyelvű legyen, vagy miért kell egy Zetelakán született, magyar anyanyelvű magyar állampolgárnak ezt az igazolványt román adatlapon is kitölteni. A kérdés természetesen nyilvánvalóan akkor oldódik meg, ha majd ez a rendelet megszületik. Tehát csak azt akartam jelezni, hogy itt a képviselőknek lehetnek bizonyos elképzeléseik e törvény szelleméről, a kérdés az, hogy ez hogyan fog megvalósulni.
Végül mégis hadd mondjak valamit a "Trianon" szóról. Elhangzott, isten ments, hogy itt valaki Trianon-jóvátételről beszéljen, vagy egyáltalán összefüggésbe merje hozni ezt a törvényt Trianonnal. Tisztelt Képviselőtársaim! E szó kiejtése, e döntés megemlítése kapcsán csak a környező országok többségi nemzeteinek lehet érzékenysége? Nekünk nem lehet érzékenységünk, és nem mondhatjuk azt, hogy ha nincs Trianon, akkor természetesen nincs ez a szétdarabolt ország, nemzet, amelyik most így akarja megoldani az együvé tartozás kérdéseit? Abban az esetben, ha a trianoni szerződés alatt nemcsak a határok meghúzását értjük, hanem mindazokat a kötelezettségeket, amelyeket az utódállamoknak teljesíteniük kellett volna a kisebbségek egyéni és kollektív jogai tekintetében, ha így beszélünk a trianoni szerződésről, akkor vajon szükség lett volna-e erre a törvényre?
Tehát igenis a Magyar Igazság és Élet Pártjának az az álláspontja, hogy egy fontos első lépésről van szó, és természetesen beszélhetünk Európai Unióról, beszélhetünk a határok majdani légiesítéséről, beszélhetünk proletár internacionalizmusról, beszélhetünk KGST-ről, de ezt az együvé tartozást csak a mindenkori magyar kormánynak és a magyar nemzetnek az az akarata fogja megoldani, amely nem konfrontálódva a szomszéd államokkal, de igenis képviseli az összmagyar érdeket.
Köszönöm szépen. (Taps a MIÉP soraiban. - Szórványos taps a Fidesz soraiban.)
