BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy visszatérjek egy olyan kérdésre, amiről a mai napon napirend előtt már esett szó, de talán még néhány szempontot hozzá lehet tenni napirend után is; nevezetesen: annak a megállapodásnak a vitatásához, amelyet a magyar kormány az Európai Unióval elért. Mint tudjuk, az európai uniós felvételünkkel kapcsolatban a kormánynak sikerült előrelépnie, és mint a miniszterelnök úr korábbi nyilatkozataiból és a mai parlamenti beszédéből is hallottuk, a kormány nagyon büszke erre a megállapodásra - áttörésnek nevezi ezt a megállapodást.
Kétségtelen tény, hogy itt kompromisszum született, és ez rendben van, ez helyes, mindenki tudta, hogy itt kompromisszumra van szükség. Azt is hozzátehetjük, hogy ügyes kompromisszum született; ügyes kompromisszum, hiszen mind a két fél elért valamit, mind a két fél engedett, és ezzel a kompromisszummal nagyot ugrottunk előre. Csak ha megnézzük ennek a kompromisszumnak a tartalmát, akkor azt kell mondanom, hogy ez nem jó kompromisszum, hanem rossz kompromisszum. Ezt a kompromisszumot én nem azért tartom rossz kompromisszumnak, mert a kormány, különösen a miniszterelnök és a Fidesz, feladta a földkérdésben azt az álláspontot, amit évek óta képviselt.
Aki figyelt ma a miniszterelnök úrra és a kormánypárti felszólalókra, azt hallotta, hogy megakadályozzuk a külföldiek spekulációs célú földvásárlását - öt éven keresztül nem ezt hallottuk. Azt hallottuk, hogy megakadályozzuk a külföldiek földvásárlását. Ez a különbségtétel csak most jött be, mert a kormány, a Fidesz engedett az Európai Uniónak, és tudomásul vette a külföldiek nem spekulációs célú földvásárlásának a lehetővé tételét Magyarországon, az Európai Unióba való belépés után. Szeretném hangsúlyozni: ez helyes. Ez jó a magyar mezőgazdaságnak, csak kár, hogy ezt 1997-ben még nem így gondolták. Kár, hogy a miniszterelnök következetesen félrevezeti a magyar közvéleményt, amikor olyan benyomást kelt, mintha tartaná magát a korábbi álláspontjához. De jó, hogy ezt az engedményt megtette.
Ami nem jó, tisztelt képviselőtársaim, az két dolog. Egyrészt rossz, hogy ezt engedményként, az Európai Uniónak adott engedményként teszi meg a kormány, a miniszterelnök. Hiszen nem engedményt kellene tenni, hanem olyan agrárpolitikát és földpolitikát kellett volna a kormánynak kialakítania, amikor nem az Európai Uniónak, Brüsszelnek tett engedményként, hanem a saját elhatározásunkból alakítunk ki olyan földpiaci szabályozást, amely megfelelő korlátok között lehetővé teszi mind a magyar mezőgazdaságba tőkét befektetni kívánó külföldiek, mind a magyar mezőgazdaságba tőkét befektetni kívánó hazai társaságok földhöz jutását. Így ugyanis a hazai társaságok, tehát az itthon tőkével rendelkezők, magyar tőkével rendelkezők továbbra sem fektethetnek be a mezőgazdaságba, csak a külföldi magánszemélyek. Ez tehát kifejezetten ártalmas a magyar mezőgazdaság szempontjából.
Szerencsétlen ennek a rossz kompromisszumnak a másik oldala is, nevezetesen: a magyar munkaerő ama lehetőségének a korlátozása, hogy megjelenjen az európai országok munkaerőpiacán. Nem arról van szó, mintha a magyarok tömegesen akarnának odamenni dolgozni, de jó lenne, ha a fiatal, tehetséges magyar munkavállalók egy évre, két évre, néhány évre szabadon vállalhatnának munkát az Európai Unió országaiban, aztán meg, mint egykor a vándorlegények, hazatérhetnének, és a megszerzett szaktudással itthon gazdagíthatnák az országot. Ezt a lehetőséget, legalábbis egy időre, kizárja az, hogy a kormány lemondott arról, hogy Magyarország részese lehessen az Európai Unió munkaerőpiacának.
Azt kell tehát mondanom, hogy a kormány rossz, káros kompromisszumot kötött az Európai Unióval. Fő kérdésnek tekintette a földpiac felszabadításának az elkerülését, ebben csak részengedményt tett, ahelyett, hogy a fő kérdésnek azt tekintette volna, ami mind az Európai Uniónak, mind nekünk fontos: a piac felszabadítását. Ez mind az európai országok gazdasága, mind a magyar gazdaság szempontjából hasznos lett volna. Nincs tehát mivel büszkélkednie Orbán Viktornak és kormányának.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)