DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN
DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN
DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Éppen egy héttel ezelőtt, múlt kedden fogadta el az Országgyűlés a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényjavaslatot, azt a törvényjavaslatot, amelyet egyszerűbb nevén státustörvénynek szokás nevezni. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Úgy van! - Taps a Fidesz és a MIÉP soraiból.) Egyetlen párt volt, amely ezt a törvényjavaslatot nem fogadta el (Sasvári Szilárd: Meg is van róla a véleményünk! - Fütty a Fidesz soraiból.), és amely vitában felhívta a figyelmet arra, hogy ez a törvényjavaslat több problémát fog okozni, mint amennyit megold, ez nem segít a határon túli magyarságnak, hanem problémákat, gondokat fog előidézni.
Az elmúlt hetek eseményei sajnos sok tekintetben igazolták az aggodalmainkat. Ez semmiféle elégtétellel nem tölt el minket, sőt növekvő szorongással és aggodalommal tölt el (Közbeszólások a Fidesz soraiból.), hiszen mi a vita folyamán többször felhívtuk a kormány figyelmét, hogy ebben a kérdésben szükséges a szomszédos országokkal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetés (Sasvári Szilárd: Moszkvával meg New Yorkkal meg az Eörsi ügyvédi irodával!), máskülönben ennek hatásai negatívan hullnak vissza elsősorban a határon túl élő magyarságra, másodsorban pedig Magyarországra is.
Engedjék meg, hogy emlékeztessem önöket, hogy mit mondott Markó Béla, aki egyértelművé tette, hogy a magyar-román kapcsolatok és az ott élő kisebbség helyzete sokkal fontosabb ennél a törvénynél; mit mondott Günter Verheugen, a bővítésért felelős biztos, aki megkésettnek nevezte ezt a törvényjavaslatot; mit mondott erre Lord Russel Johnston, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Na mit mondott?) Bizony megérkeztek a figyelmeztetések, megérkeztek a jelzések. Reagált erre a szomszédos országok több vezetője is, reagált erre Iliescu és Nastase is. (Moraj a Fidesz soraiban. - Sasvári Szilárd: Jó a társaságod!)
Szeretnénk rögtön kijelenteni, hogy ezekkel a reakciókkal a magunk részéről nem értünk egyet, úgy gondoljuk, hogy eltúlzottak ezek a reakciók. Kockázatosak, árthatnak mindkét országnak, de elsőképpen Romániának ezek a megnyilatkozások, úgy gondoljuk, nagyon nagy problémát vethet fel, ha a két ország közötti szerződéses rendszert akarják felülvizsgálni. Ezzel a magunk részéről a legkevésbé sem érthetünk egyet. Az a véleményünk, hogy minden térségbeli ország felelősséget visel a kétoldalú kapcsolatokért, és a kétoldalú kapcsolatok igenis fontos értéket képviselnek.
A külügyi bizottság a holnapi nap folyamán kezdi meg látogatását Romániában. Célja egyértelműen ennek a látogatásnak az elmúlt hetekben, napokban kiéleződött ellentétek enyhítése, elsimítása, a kétoldalú kapcsolatok javításának szándéka.
Tisztelt Képviselőtársaim! Hiba volt a magyar kormány részéről, hogy lebecsülte a szomszédainkat és az Európai Uniót, hogy erről tájékoztatást nem adott, sőt a mai napig ilyen konzultációkat nem folytat. Nagy hiba volt!
A vitában felhívtuk a figyelmet arra, hogy van ésszerű alternatívája a státustörvénynek. Az ésszerű alternatíva megfontolása még ma sem késő. Felhívtuk a figyelmet arra, hogy elsősorban nem az egyéneket, hanem a közösséget megtartó intézményeket kell támogatni, az iskolákat kell támogatni, a kulturális intézményeket kell támogatni, a médiát kell támogatni, valamint a magyar gazdasági vállalkozásokat kell támogatni, a munkát kell odavinni a munkáskezekhez, és - a miniszterelnök úrral ellentétben úgy gondoljuk - nem a munkaerőt kell idehozni, mert ez nem az otthonmaradás feltételeit fogja szolgálni.
Nagyon világossá tettük, tisztelt képviselőtársaim: van olyan megoldás, amely az európai normákkal és a nemzetközi joggal összhangban áll, amit senki, semmilyen alapon nem kifogásolhat, és amely sokkal hatékonyabb és sokkal érdemibb segítséget tud nyújtani a határon túl élő magyarságnak. Azt hiszem, még mindig nem késő ebben az ügyben elkezdeni az érdemi konzultációkat, átgondolni, hogy vajon azoknak volt-e igazuk, akik itt a mellüket döngették, és egy olyan törvényt hoztak létre, amely minden bizonnyal a jelen körülmények között ebben a formában nem is végrehajtható, vagy azoknak, akik egy világos és mindenki által elfogadható alternatívát kínáltak.
Önök gyakran hivatkoznak arra, hogy 92 százalékos többség fogadta el az Országgyűlésben ezt a törvényt. Ez igaz, kedves barátaim, de az igazságra való monopóliuma nincs meg a 92 százaléknak. Volt már olyan törvényjavaslat a világtörténelemben - fontos törvényjavaslatról volt szó, az Egyesült Államok vietnami hadbalépését megalapozó törvényjavaslatról -, amelyet a száz szenátor közül 98 megszavazott, és csak 2 szenátor szavazott ellene. Önök eldönthetik, tisztelt képviselőtársaim, hogy akkor kinek volt igaza, a nagy többségnek vagy a kisebbségnek. Ma is itt a helyzet: dönthetünk. Dönthetünk jól is, tisztelt képviselőtársaim! (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiból.)
