DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER
DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER
DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Erre a hétre, péntekre esik június 29-e, Péter, Pál napja. Itt nálunk, a Kárpát-medencében a néphit azt tartja, hogy ilyenkor megszakad a búza gyökere, ettől az időtől kezdve már nem nő a búza, csak érik - kezdődhet az aratás.
Az aratással kapcsolatban számtalan népszokás van az országban, vidékenként más és más természetesen, de mindenütt kötnek a búza szárából aratási koszorút, mindenütt van aratási menet, mindenütt van aratási pálinka, tánc, szóval ünnepelnek. Ünnepelnek, mert nem vitásan a kenyérgabonáink közül talán a legfontosabb a búza; egyes helyeken életnek is nevezik. A kenyérrel kapcsolatos szólásmondások végigkísérik az életünket, miszerint a szüleink kenyerét esszük, amíg fel nem növünk; majd a felnőtt gyermekünk külön kenyérre megy; majd amikor idősödünk, akkor már megettük kenyerünk javát; de a hívő ember még imádságába is beleveszi, hogy a mi mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma. Nem vitás, hogy rendkívül fontos minden ember számára, hogy minél nagyobb szelet kenyeret tehessen családja asztalára.
Ám mégis a legfontosabb ez a kérdés azoknak, akik elvetik a búzát, és várják, hogy milyen lesz majd az aratás, milyen lesz a búza ára, mert kétségtelen, hogy a búza árából tudják megfizetni azokat a költségeket, amelyeket a termelésre fordítottak, azt a számos költséget, ami összetevődik a műtrágyából, a gázolajból és magából a munkából. Tehát a búza árának a változása nagyon befolyásolja a parasztember egész életét, és a nyári gabona eladása az első olyan igazán tekintélyes pénz, amivel az addigi költségeit finanszírozni tudja. Ám azt is tudjuk, hogy éppen ezért rögtön az aratás után nyomott a búza ára, nem érdemes eladni, tárolni kell. És mint tudjuk, a tárolás újabb pénzeket, újabb költségeket jelent, ami már nem biztos, hogy kifizetődik.
Ám erre van egy nagyon jó rendelet, mégpedig ez a közraktárjegy intézménye, amelynek az a lényege, hogy a közraktárban elhelyezett búzáért kapott jogosítvánnyal, kincstárjeggyel hitelt lehet felvenni, ám ez újabb költségeket jelent, mert hisz fizetni kell a tárolásért, fizetni kell a felvett hitel kamatáért. Ezt is megoldja egyébként egy FM-rendelet, mégpedig úgy, hogy támogatja magát a tárolást is, és támogatja magát a kamatot is. Örömül szolgál - így Péter, Pál előtt -, hogy az FVM egy rendelete, amely június 22-én kelt, a kamatot július 15-étől december 31-éig 100 százalékban támogatja.
Ám ez újabb folytatásokat is feltételezhet, még lehet folytatni az egyszerű termelő támogatását, és örömmel hallani, hogy különböző tárgyalások folynak arra nézve is, hogy esetleg nemcsak a közraktárban elhelyezett búzára lehet majd hitelt felvenni, hanem más bértárolásra is. Sőt, olyan hangokat is hallani lehet, és tulajdonképpen ez lenne az igazi, ha maga a kistermelő kaphatna támogatást arra, hogy maga saját magának vagy a hangyaszövetkezeten keresztül termékpályás szövetkezeteknek lehessen tárolókat építeni, és így ne legyen kiszolgáltatva a nagy tárolóknak, ne legyen kiszolgáltatva esetleg a malmoknak; 140 van az országban, tehát területileg az elosztása nem is feltétlenül jó, és az oda való szállítás újabb szállítási költségeket okoz a kistermelőknek.
Merem remélni, hogy ez a június 22-én kiadott FVM-rendelet és azok a tárgyalások, tervek, amelyekről hallunk, hogy ennek a támogatási rendszernek még folytatása lesz, olyan helyzetbe hozhatják az egyszerű termelőt, a magyar parasztot, hogy az aratás számára nemcsak ünneppé, hanem valóban üzletté is tud válni, és így mindenki nagyobb szelet kenyeret tud letenni családja asztalára.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az FKGP soraiból.)
