TÓTH IMRE
TÓTH IMRE
TÓTH IMRE (FKGP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány az ország folyamatos energiaellátása érdekében 1993-ban szabályozta a jogi személyekre, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra és egyéni vállalkozókra is kiterjedően a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezésének versenysemlegességi rendszerét.
Az 1973-as olajválság során bizonyossá vált, hogy az olajtermelő országok szállításától való függőség csökkentése érdekében a világ országainak szükséges biztonsági olajkészletet tartalékolni. Világossá vált az, hogy a készletezés önmagában nem nyújt teljes támogatást, a felmerülő olajpiaci válságok megelőzéséhez, illetve kezeléséhez összehangolt programok és nemzetközi szintű koordinálás szükségesek. A '93-ban megalkotott törvény az eltelt idő alatt jól funkcionált, ennek ellenére szükség mutatkozik annak kismértékű korrekciójára.
A módosítást egyrészt azt indokolja, hogy annak alkalmazása során olyan működési tapasztalatokra lehetett szert tenni, amely tapasztalatokból leszűrt következtetéseket indokolt jogi szabályozásba beépíteni. Másrészt viszont azt a célt szolgálja, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unióhoz való csatlakozás időpontjában rendelkezzen olyan jogi szabályozással a kőolaj és kőolajtermékek biztonságos kezelése terén, mely megfelel mind az Európai Unió, mind a Nemzetközi Energia Ügynökség követelményeinek. Ezzel tehát végeredményben az energia tekintetében reánk háruló jogharmonizációs kötelezettségünknek is eleget teszünk.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 1974-ben hozta létre a Nemzetközi Energia Ügynökséget, és elfogadta a nemzetközi energiaprogramról szóló egyezményt. Magyarország, miután csatlakozott e szervezethez és elfogadta a közös céljainak megfelelő energiapolitikát, a kormányzó tanács által hozott határozatok teljesítése érdekében, mint minden részt vevő ország, megtette a szükséges intézkedéseket. Az alapvető feladat az volt, hogy hatékony válságkezelési rendszer kerüljön kidolgozásra, valamint cél volt a tagországok energiapolitikájának koordinálása, energiaprogramjuk kidolgozása és integrálása is.
A nemzetközi energiaprogram ezenkívül hatékony intézkedésekkel igyekszik segíteni az olajellátás egyenlő feltételekkel és ésszerűen történő biztosítását, vészhelyzet esetén pedig az önellátás fejlesztésével, a kereslet korlátozásával és a rendelkezésre álló nyersolaj arányos mértékű elosztásával próbálja enyhíteni az olajtermelő országoktól való függést.
A biztonsági készletek EU általi szabályozása elsősorban az EGK tagállamainak minimális kőolaj- és kőolajtermék-készletezési kötelezettségeinek előírásáról szóló 66/414. EGK-irányelv és az annak módosításáról szóló 98/93. EK-irányelv rendelkezésein alapul.
A közösségi jogszabályok szerint minden olyan átmeneti nehézség, mely zavarokat okozhat a kőolajellátásban, és így veszélyezteti a gazdasági tevékenységeket, szükségessé teszi, hogy a tagállamok gondoskodjanak a kőolaj és kőolajtermékek minimális készletének tartásáról. A szabályozás rögzíti, hogy készletek álljanak a tagállamok rendelkezésére, ha nehézségek merülnek fel a kőolajellátásban. Ilyen nehézség lehet egy rendkívüli időjárás, földrengés vagy vasutassztrájk, mely időlegesen meggátolhatja a kőolajtermékek megszokott és rendszeres szállítását.
Az irányelv előírja még, hogy a tagállamoknak rendelkezniük kell azokkal a jogosítványokkal és képességekkel, amelyekkel szabályozhatják a készletek felhasználását oly módon, hogy azok haladéktalanul rendelkezésre álljanak azokon a településeken, amelyek ellátása a leginkább szükséges. A készletezés szervezeti megoldásainak tehát biztosítani kell a készletek rendelkezésre állását és hozzáférhetőségét. Minden szükséges intézkedést meg kell hozniuk a tagállamoknak a készletek ellenőrzésének és felülvizsgálatának biztosítására.
A javaslat igyekszik az Európai Közösség által megfogalmazott kívánalmaknak megfelelni, és a hatályos jognak a kőolajtermékek biztonságos készletezésével kapcsolatos rendelkezéseit úgy megváltoztatni, hogy a biztonsági készletet kőolajból, kőolajtermékből termékcsoportonként kell létrehozni oly módon, hogy az megfeleljen 90 napi átlagos belföldi fogyasztásnak az előző naptári évre vetítve.
(19.30)
A javaslat ezen kívül már az európai uniós tagságunk bekövetkezésére figyelemmel szabályozza azt, hogy mely esetekben nem kell biztonsági készletet képezni, és a tagok jogait és kötelezettségeit szabályozó 37. § (1) bekezdése alapján tagi hozzájárulást fizetni, illetőleg hogy mely esetekben igényelhető vissza a tagi hozzájárulás.
A javaslat ezen kívül rögzíti, hogy a biztonsági készletezéssel összefüggő feladatokat a törvény által létrehozott Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetség látja el, és a biztonsági készlet feletti rendelkezési jogot a gazdasági miniszter számára biztosítja. Az is jelentős változás, hogy a biztonsági készletek tárolása a kormányközi megállapodás alapján történhet más állam területén is, illetőleg más állam is tárolhat biztonsági készletet a Magyar Köztársaság területén. A biztonsági készletek felhasználása minden esetben a miniszter engedélye alapján történhet.
Rögzíti még a javaslat a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettséget is, melyről a miniszternek, illetőleg az általa kijelölt szervnek kell gondoskodnia. A szövetség gazdálkodási mozgástere bővül azáltal, hogy a készletezési költségek fedezését meghaladó bevételeit többek között a tárolóparkban való tulajdonszerzésre, valamint készletfinanszírozó hitelek törlesztésére fordíthatja.
Annak érdekében, hogy a szövetség működésének ellenőrzése kiteljesedjen, a törvényjavaslat a hatályos jogban írt igazgatótanács mellett rendelkezik felügyelőbizottság felállításáról is. A javaslat a felügyelőbizottságra vonatkozó főbb rendelkezéseket rögzíti, és ezzel összhangban a további részletes szabályokat az alapszabályban és a felügyelőbizottság ügyrendjében kell kifejteni. A felügyelőbizottságra vonatkozó főbb szabályok megfelelnek a gazdasági társaságról szóló törvény rendelkezéseinek, azonban a részletszabályokat az esetleges eltérésekkel a szövetségnek kell kidolgoznia az említett szabályokban, a jogállásra és a speciális feladatra is figyelemmel.
Tisztelt Ház! Mindezeket összegezve elmondhatjuk, hogy ez a törvényjavaslat eleget tesz mindazon követelményeknek, melyeket az európai uniós tagországok hazánkkal mint az európai uniós tagság várományosával szemben támasztanak, és biztosítja, hogy a módosítások hatálybalépése után a kőolaj és kőolajtermékek biztonságos kezelése terén a közösség által is elfogadható jogi szabályozás jöjjön létre.
Az FKGP frakciója a törvényjavaslatot teljes mértékben támogatja, és erre kérem önöket is.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
