ZAKÓ LÁSZLÓ
ZAKÓ LÁSZLÓ
ZAKÓ LÁSZLÓ, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság 2001. december 5-én tárgyalta a T/5467. számú törvényjavaslatot.
A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvényt 1993. április 20-án fogadta el az Országgyűlés, ahogy az államtitkár úr is mondta; bár szerintem az államtitkár úr egy számot rosszul mondott, 119 igent mondott, az 219 volt, de ez egy pontosítás volt. (Glattfelder Béla: Igen.) Ahogy elhangzott, az úgynevezett készletezési törvény végrehajtása tette lehetővé többek között, hogy Magyarországot a rendszerváltó közép-kelet-európai országok közül elsőként, '97. június 2-án felvegyék a nemzetközi energiaközösségbe.
Szintén elhangzott a bizottsági ülésen, az imént is hallottuk, hogy súlyos szénhidrogén-ellátási vészhelyzet a törvény elfogadása óta nem alakult ki, ezért országos szinten a törvény végrehajtására, kipróbálására, hála istennek, nem volt szükség.
A bizottsági ülésen továbbá elhangzott, és a törvényjavaslat indoklásából is kitűnik, hogy ezt a törvényt elsősorban az európai uniós csatlakozásunk miatt szükséges módosítani. A módosítás még bizonyos technikai okok következménye is. Az első az, hogy a jelenleg hatályos törvény értelmében a készletezésre köteles áruk ellenőrzése a vámhatáron történik, ami az uniós csatlakozásunk után nem tartható fenn, mert az Európai Unió egy közös vámterület, tehát nem lesz vámolás a magyar raktárakban. Mindezek után ezeket az adminisztratív tevékenységeket nem a vámoláshoz, hanem a forgalomba hozatalhoz kell kötni.
A másik jelentős változás a törvényben, hogy szinte szó szerint átveszi az Európai Unió Bizottságában előírt készletezési összetételt és gyakorlatot.
(19.10)
Ez érdemi változást nem jelent, mert a magyar készletek megfelelnek ennek az előírásnak is.
A következő ok: az Európai Unió lehetővé teszi, hogy a tagállamok egymás országában készleteket tároljanak, ezért erre a javaslat is lehetőséget ad, de minderre igény is mutatkozik.
A negyedik szempont, hogy az Európai Unió előírja, hogy a tagállamoknak rendszeresen adatot kell szolgáltatniuk a bizottságnak, ezért a törvényjavaslat felhatalmazást ad a gazdasági miniszternek, hogy az adatszolgáltatás rendjéről rendeletet alkosson.
Az utolsó szempont, amely a törvénymódosítást indokolja, ami tulajdonképpen nem az EU-csatlakozással van összefüggésben, az az, hogy a biztonsági készlet tárolását végző, kőolajat és kőolajtermékeket készletező szövetség munkáját, amennyiben az Országgyűlés elfogadja a törvényt, egy felügyelőbizottság fogja ellenőrizni, amely tovább erősíti az állami ellenőrzés szerepét.
A bizottsági ülésen az előbb felsorolt indokok előterjesztő általi ismertetése nyomán komoly vita nem alakult ki, a hozzászóló képviselők inkább tisztázó kérdéseket tettek fel. Általános volt ugyanakkor a vélemény, mely szerint a felügyelőbizottság státusát, sőt az egész szövetség jogállását nem ártana megnyugtató módon tisztázni. A Magyar Szocialista Párt szerint a felügyelőbizottság nem árt, de nem is használ, viszont többletköltséget jelent, ezért igazából nem látják az indokoltságát, ettől véleményük szerint a törvény nem lesz rosszabb, de jobb sem - a maguk részéről ezt az egyet kifogásolták ebben a javaslatban. A Fidesz képviselője pedig éppen azt állította, hogy nagyon is ismert, hogy a rendszerváltás óta hogyan s mint változott a magyar kőolajszármazékok, illetve energiahordozók készletezése, és köztudott, hogy nagyon sok esetben olyan kft.-k, frissen alakult szervezetek kezében került komoly készletállomány, amellyel később nagyon komoly problémák jelentkeztek.
A fideszes képviselő úr is, de megjegyzem, én is, hosszú távon mindenképpen indokoltnak tartom azt, hogy legyen egy valóban független felügyelőbizottság, amely mindig át tudja tekinteni ezt a területet. Úgy véljük, hogy a közpénzekre való odafigyelés, a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás, az ország biztonsága érdekében is szükséges, hogy legyen és működjön egy ilyen ellenőrző testület. Mindezeket megerősítette a Gazdasági Minisztérium bizottsági ülésen jelen lévő képviselője, kiegészítve azzal, hogy a felügyelőbizottság létrehozását a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal kezdeményezte annak a vizsgálatnak a során, amelyet 1998-ban végzett el a szövetségnél.
A gazdasági bizottság végül a törvényjavaslatot egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta.
Köszönöm a figyelmet. (Glattfelder Béla tapsol.)
