GYÜRK ANDRÁS
GYÜRK ANDRÁS
GYÜRK ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Miniszter! Tisztelt Ház! Egy görög közmondás szerint az ember utódaiban él tovább. Világunk, természeti értékeivel, hagyományaival és szokásaival együtt olyan örökség, ami nemzedékről nemzedékre száll.
A ma Magyarországon élő gyermekek és fiatalok öröksége - szüleik és nagyszüleik küzdelmeinek hála - kiegészült valami alapvető és hazánkban sokáig mégis hiányzó értékkel, a szabadsággal. A mai huszonévesek, akik közé én is tartozom, és a nálunk fiatalabbak számára a szabadság már magától értetődő, természetes közeg, amiben jövőnket éljük majd. A szüleinket gúzsba kötő diktatúra, a létező szocializmus pedig már csak a tankönyvekből megismerhető múlt.
Ma tehát bizonyosan igaz az amúgy közhelyes gondolat: ezek a mai fiatalok már mások. De ha mások, hát milyenek? Milyen terveik vannak, és milyen félelmeik? Hogyan élnek, és hogyan szeretnének élni? Nos, ezekről a kérdésekről szól az előttünk fekvő dokumentum, aminek jelentősége éppen ezért kiemelkedő, és amivel szemben a Fidesz-Magyar Polgári Párt elvárásai is nagyok voltak.
Tisztelt Ház! A mindenkori kormányoknak évről évre kötelezettsége átfogó jelentést letenni a parlament asztalára a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről címmel. A mostani munka azonban feltétlen kiemelkedik az eddig elkészített anyagok közül, nemcsak az 1996-ban, az előző kormány által készített ötoldalas vázlattal összevetve, hanem, mondjuk, a tavalyi, amúgy alapos, 200 oldalas dokumentummal való összehasonlításban is. Ennek az oka pedig egy új, eddig rendelkezésre nem álló forrásban keresendő, az "Ifjúság 2000" kutatás című szociológiai felmérésben. Ez az évtizedek óta egyedülálló felmérés az Ifjúsági és Sportminisztérium megbízásából az elmúlt év során több mint 8 ezer fiatal megkérdezésével zajlott, és a jelentés elkészítésekor a kutatásból származó információk már rendelkezésre állottak.
A kutatást végzők munkájának hála, számos olyan területre derült fény, ahol az ifjúsággal foglalkozók eddig sötétben tapogatóztak, és jobb híján találgatásokba voltak kénytelenek bocsátkozni.
(15.30)
A jelentés azáltal, hogy bátran él az új felmérés nyújtotta lehetőségekkel - részletesen és alaposan használva az adatokat -, valódi forrásmunkává válhat; annál is inkább, mert bár jövőre is készül majd hasonló előterjesztés, új adatok ilyen mélységű gyűjtésére minden évben nem lesz mód. Azt javaslom tehát, tisztelt képviselőtársaim, őrizzük meg ezt a jelentést, hiszen hasznos segítségünk lehet későbbi munkánk során.
Még mindig a szerkezetnél maradva fontos leszögezni - ezt egyébként bizottsági ülésen ellenzéki és kormánypárti képviselők egyaránt így látták -, hogy az egyes részterületek vizsgálata kiegyensúlyozottá vált. Tavalyi felszólalásom során magam is kértem, hogy az oktatás, az egészségügy, a családtámogatás, otthonteremtés és más területek fiatalokat érintő kérdései egyforma mélységben kerüljenek tárgyalásra. Úgy látszik, a kérés meghallgatásra talált, az egyenetlenségek eltűntek, és ennek köszönhetően, valamint a fentebb említett forrásmunka eredményeképpen az idei jelentés feltétlen alkalmas arra, hogy kiindulópontja legyen a gyermekek és a fiatalok érdekében végzett szakmai munkának.
Tisztelt Ház! A már említett ifjúságkutatás kérdezőbiztosai a fiatalokat terveikről is kérdezték, és a válaszolók sorrendben a következő területeket említették: tanulás, lakáshoz jutás, családalapítás. Engedjék meg, hogy a jelentés tartalmára térve - elfogadva a fiatalok preferenciáját - én is erre a három kérdéskörre koncentráljak!
(Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Nézzük tehát, mint mond az előttünk fekvő dokumentum a kormányzati intézkedésekről az oktatás, az otthonteremtés és a családtámogatás területén! Az 1998-as kormányalakítást követő első intézkedés a felsőfokú oktatási intézmények hallgatói által fizetendő tandíj eltörlése volt. Következő lépésként a fiatalok továbbtanulásának elősegítése érdekében született meg az a diákhitel-konstrukció, amelynek sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy mára már majd' 60 ezer fiatal élt ezzel a lehetőséggel. Eközben a szociálisan rászorulók ösztöndíjáról sem feledkezett el a kormány, és megalkotta a Bursa Hungarica-ösztöndíjat, amelynek révén az önkormányzatok és az Oktatási Minisztérium közösen segítik a rászoruló diákokat, illetve duplájára növelte az "Esély a tanulásra" Közalapítvány forrásait.
Ezen intézkedéseknek is köszönhető az, hogy míg 1990-ben az érintett korosztálynak csak 10 százaléka juthatott el egyetemre vagy főiskolára, ma már a 19 évesek 40 százaléka felsőoktatási intézményben folytathatja tanulmányait, és jó esély van arra, hogy 2010-re - az európai átlagnak megfelelően - minden második fiatal egyetemen, főiskolán tanulhasson.
Lakáshoz jutás - ez a fiatalok második legfontosabb célja a felmérés szerint. A jelentés itt is alapvető változásokról számol be. Már 1998-ban elfogadást nyertek azok a jogszabályok, amelyek alapján bevezetésre került a lakásépítéssel összefüggő áfakedvezmény és az első lakás megszerzéséhez kapcsolódó illetékkedvezmény. Később ezekhez társult a lakáscélú hitelek kamattámogatása, lehetővé téve azt, hogy az 1998-ban vállalhatatlan 24 százalékról mára 4,5 százalékra csökkenjen a lakáshitelek kamata. Az eredmény ezen a területen is látható már, hiszen míg 2000-ben 21 ezer új lakás épült, 2001-re ez a szám 40 ezer körül van.
Az otthonteremtés programja kiterjedt a bérlakásokra is, ideértve a kifejezetten a fiatalok élethelyzetének megfelelő fecskeházak létesítését is. Több száz önkormányzat részvételével zajlik a Széchenyi-terv vonatkozó fejezetének megvalósítása, és mintegy 25 milliárd forint állami támogatással 5500 bérlakás épült ez idáig.
Végül hadd szóljak a családtámogatás kérdéséről! Alapvető feladatának tekintette a polgári kormány, hogy az elődje által lerombolt családtámogatási rendszert új alapokon ismét felépítse. A kormány működésének első félévében megszületett a családok támogatásáról szóló törvény. Ezzel egy, a korábbitól eltérő elveken nyugvó új támogatási rendszer kiépítése kezdődött meg, ahol már nem a család jövedelme határozza meg az ellátásokra való jogosultságot, hanem a jogosultság alanyi joggá tételével magát a gyermekvállalást jutalmazza a rendszer, miközben azt az elvet is kifejezésre juttatja, hogy a társadalom számára minden gyermek egyforma értéket jelent.
Amellett, hogy a támogatások újraszabályozásával, egységes rendszerbe foglalásával egy átlátható, a korábbinál jobban alkalmazható joganyag került kibocsátásra, a szabályozás számos új elemmel is gazdagodott. Ezek közül feltétlenül megemlítendő a tanköteles korú gyermekek esetében a családi pótlékkal azonos feltételek szerinti iskoláztatási támogatás bevezetése, amely a tankötelezettség teljesítésének állami eszközökkel történő segítését célozza. 1999. január 1-jétől tehát ismét jövedelemtől függetlenül jár a családi pótlék és gyermekgondozási segély, 2000. január 1-jétől pedig az újrabevezetett gyermekgondozási díj, amelynek célja, hogy növelje a gyermekvállalási hajlandóságot elsősorban azoknál a családoknál, ahol a gyermekvállalás miatt jelentősebb jövedelemkieséssel kell számolni.
A gyermekeket nevelő családok támogatásának másik új pillérét, a személyi jövedelemadó-rendszert érintő családi adókedvezmény jelenti, amelynek bevezetésére 1999-től került sor. Ez az intézkedés a munkajövedelemmel rendelkező családok közel 80 százalékát érinti.
Mindent összevetve elmondható tehát, hogy három év alatt duplájára nőtt a családtámogatásra fordított összeg.
Tisztelt Ház! A jelentésből világosan kiderül tehát, hogy a fiatalok legfontosabb terveinek, a tanulás, az otthonteremtés, a családalapítás megvalósításában ez a kormány partner. Elégedettek természetesen ennek ellenére nem lehetünk, hiszen bőven van még tennivaló a legifjabb korosztályok életlehetőségének javítása terén. A további munkához azonban erőt adhat az az adat, amely talán a legfontosabb a jelentés hosszú adatsorai között. Engedjék meg, hogy befejezésül erre hívjam fel figyelmüket! A fiatalok 88 százaléka - talán nem függetlenül az előbb felsorolt tényektől - ma bizakodóan néz a jövőbe, és úgy véli, hogy terveit meg fogja tudni valósítani. Legendásan pesszimizmusra hajló hazánkban ez nem akármilyen eredmény.
Tisztelt Ház! A fentiek alapján a jelentést és az ahhoz kapcsolódó határozati javaslatot a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója nevében elfogadásra javaslom.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
