ORBÁN VIKTOR
ORBÁN VIKTOR
ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Képviselőtársam! Engedje meg, hogy egy körülményt megemlítsek önnek. Szóba hozta a debreceni erőműátadást, amelyen valóban ott voltam. Ez a Tiszántúl legnagyobb beruházása egyébiránt az elmúlt időszakban, 17 milliárd forint értéket haladott meg. Egyébként kizárólag magyar munkaerő és magyar vállalatok hozták létre, tehát az építésében sikerült a magyar munkát szinte százszázalékos szintre emelni, ami, azt gondolom, az önök tetszésével is találkozik, nem csak a kormánypártokéval.
Hosszabb beszélgetés lenne szükséges ahhoz, hogy vajon érdeke-e Magyarországnak az energiaellátási rendszer átalakítása az európai uniós csatlakozás nélkül is, avagy sem. Az én álláspontom az, hogy ha nem csatlakoznánk az Európai Unióhoz, akkor is érdekünk lenne egy olyan rendszert kialakítani, amelytől azt remélhetjük, hogy a verseny eredményeképpen az árak csökkenni fognak. Hogy csökkennek-e majd az árak a verseny eredményeképpen, képviselőtársam, ez itt a nagy kérdés. (Közbeszólás: Nem csökkennek.) Megpróbáltunk olyan óvatos szabályozást csinálni, egy olyan óvatos szabályozást megalkotni, amely az árak emelkedése ellen védelmet nyújt. Mert a magyar privatizációk tapasztalata olyan, hogy ahogy a verseny kitör, rögtön felmentek az árak. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Most szeretnénk egy olyan szabályozást megalkotni, ahol ez nem így alakul.
Tekintettel arra, hogy az időm lejárt, ezt a kérdést egy másik alkalommal, javaslom, vitassuk meg hosszabban is. (Balczó Zoltán: Szavazni most kell.)
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
