BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Mint az Országgyűlésben költségvetési, pénzügyi kérdésekkel foglalkozó képviselő, aki időnként hosszabb-rövidebb kirándulásokat is tesz, különösen az általános vitában, katonai kérdések felé, ezúttal a módosító javaslatok tárgyalása során szeretnék megmaradni tulajdonképpeni területemnél, hiszen a dolog katonai, haditechnikai vonatkozásairól az általános vitában már elmondtam a véleményemet.
Ezért most egyetlen vonatkozásra szeretnék kitérni. Szeretném a magam részéről, mondom, a költségvetési bizottság tagjaként, nagyon határozottan támogatni az 5., illetve 7. pontban szereplő módosító javaslatokat: Mécs Imre képviselő úrnak, frakciótársamnak a 7., illetve Juhász Ferencnek, Iváncsik Imrének és Molnár Jánosnak az 5. pontban szereplő javaslatát. Ők azt mondják, hogy ha már a kormány és az országgyűlési többség ilyen típusú döntést hoz, akkor tessék emellé egy programköltségvetést rendelni. Magyarul: tessék hosszú időre, több parlamenti cikluson keresztül előre rögzíteni, az Országgyűlés és a nyilvánosság elé tárni és a parlamenti döntésben jóváhagyni azt, hogy mibe is fog ez kerülni a magyar költségvetésnek, a magyar adófizetőnek most és az előttünk álló években.
Ez az igény azért különösen indokolt, hiszen a kormány előterjesztésében erről egyetlen szó sincsen. A kormány annyit mond, annyit kér az Országgyűléstől, hogy az Országgyűlés kötelezze el magát a közelebbről meg nem jelölt vadászrepülőgépek bérlése mellett, de ennek során - ellentétbe kerülve minden olyan elvvel, amit ellenzékben annak idején a Fidesz oly gyakran kért számon az akkori kormányoktól - egyetlen szó nincs arról, hangsúlyozom: sem a javaslatban, sem a javaslat indoklásában, hogy mindez mibe fog kerülni.
Még manapság is előfordul, hogy fideszes képviselők ellenzéki javaslatoknál fellépnek a hatásvizsgálatok szorgalmazásával; ellenzéki javaslatoknál számon kérik, hogy miért nincs az ellenzéki törvényjavaslatban szó arról, hogy mi lesz ennek a költségvetési kihatása - talán fideszes képviselőtársaink is emlékeznek ilyen esetekre. És most, amikor több nagyságrenddel nagyobb elkötelezettséget kívánnak a Magyar Országgyűléstől, egyetlen szó sincs arról, hogy ez hány milliárd, hány tíz milliárd, adott esetben hány száz milliárd forintot fog követelni, mennyit jelent a következő ciklusban, mennyit jelent az azt követő ciklusban és így tovább.
(18.50)
Tisztelt Képviselőtársaim! Ez így elfogadhatatlan. Azt hiszem, ha önök lennének ellenzékben, és a mi kormányunk tenne egy ilyen előterjesztést, önök sem lennének hajlandók egy ilyen biankó csekket a szavazataikkal aláírni. Ha az előző ciklusban ilyesmire tett kísérletet az akkori kormány, nem is voltak ilyesmire hajlandók. Azt gondolom, nem várhatják el, hogy ilyesmi nélkül az ellenzéki képviselők ilyen biankó csekkeket a szavazataikkal aláírjanak, sőt még azt sem várhatja el a kormány, hogy a kormánypárti képviselők ilyen biankó csekket a szavazataikkal aláírjanak. Tudom, hogy jelöltállítás idején önök mindent aláírnak, amit önöktől a kormányuk követel, ezt tudom, mégis azt mondom, az az igény, amit itt a szabad demokrata képviselő, illetve a szocialista képviselők a módosító javaslataikban kívánnak, teljes mértékben indokolt. Jó lenne, ha a kormánypárti képviselők, akár a miniszter a kormány nevében, akár a képviselők válaszolnának valamit legalább ebben a részletes vitában erre az igényre, ha már az általános vitában ezt nem voltak hajlandók megtenni.
Még egyszer kérdezem, mibe kerül, mennyibe kerül ez 2002-2006 között, mennyibe kerül ez 2006-2010 között. Nem kellene erről valamit mondani? Az általános vitában ezt arra hivatkozva utasították el, hogy tárgyalások folynak, a tárgyalások idején az üzleti megfontolások, az előnyös ajánlat keresése nem teszi lehetővé, hogy arról beszéljünk, mibe kerül. Nem is a konkrét árat kérdezzük, hanem azt kérdezzük, hogy nagyságrendileg mégis mennyivel fogja ez megterhelni a magyar költségvetést 2002-2006 között, 2006-2010 között és így tovább.
Befejezésül arra is felhívnám a figyelmet, hogy amennyiben önök az államháztartási törvényből nem törölték volna ki a kormánynak azt a kötelezettségét, hogy a választások előtt tájékoztassa az Országgyűlést és tájékoztassa a nyilvánosságot arról, hogy milyen kötelezettségeket vállalt a maga négyéves ciklusában, akkor önöknek ez az eljárása ellentétes lenne az államháztartási törvénnyel, hiszen az kötelezné önöket arra, hogy egy ilyen kötelezettségvállalásról számot adjanak. Miután az államháztartási törvényből önök ezt voltak szívesek a mi figyelemfelkeltő felhívásaink ellenére kitörölni, így most már nem az államháztartási törvényre, hanem az elemi politikai tisztességre hivatkozom, amikor azt mondom, hogy szíveskedjenek, szíveskedjék a kormány - ha nem a honvédelmi miniszter, aki csak elkölti ezt a pénzt, ő vagy az utódja, hanem a pénzügyminiszter meg a miniszterelnök, akinek kötelessége, hogy hosszú távra előre gondolkodjon - nyilatkozni erről, és bizony tegye meg azt, amit mind Mécs Imre, mind Juhász, Iváncsik és Molnár képviselőtársaink követelnek: tegyenek a javaslat mellé egy költségvetést, hogy mibe fog ez kerülni - nem nekünk, akik itt ülünk, hanem a magyar adófizetők millióinak.
Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiból.)
