DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy felhívjam szíves figyelmüket az ajánlás 2. pontjára, amelyben Bauer Tamás és Béki Gabriella képviselőtársaink tesznek arra egy utolsó kísérletet, hogy a társadalombiztosítási alapok 2000. évi zárszámadási törvénye ne helyezze hatályon kívül a magán-nyugdíjpénztári normajáradék intézményét, jelesül a pénztár által nyújtandó legkisebb járadék intézményét, amely a pénztárak működésének nagyon fontos garanciája. (Zaj.)
Ismételten fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a nyugdíjrendszer öngondoskodásra építő pillérének a gyengítése nemcsak egyoldalú szerződésszegés, nemcsak a játékszabályoknak a menet közbeni inkorrekt megváltoztatása, hanem alkotmányossági alapon is kifogásolható.
A magánnyugdíjpénztárat önként választók, tisztelt képviselőtársaim, illetve a nyugdíjpénztárba korábban kötelezően belépő pályakezdők számára elvileg és az érintettek számára gyakorlatilag (Nagy zaj. - Az elnök csenget.) is ismertek voltak a magánnyugdíjra vonatkozó feltételek és ezek között a magánpénztárból folyósítható minimális nyugdíjra vonatkozó előírások. Ez az utóbbi nem más, mint a normajáradék, amely a konstrukció meghatározó garanciális eleme.
(A jegyzői székben Koppánné dr. Kertész Margitot Herényi Károly váltja fel.)
Ennek megvonása pusztán abból a célból, hogy a magánpénztárba már belépett pályakezdőket a társadalombiztosítási nyugdíjhoz átirányítsa, alkotmányosan is több mint aggályos, mert sérti a jogbiztonsághoz, a tulajdonhoz és a szociális biztonsághoz fűződő jogokat.
Tisztelt Képviselőtársaim! A jogbiztonság mint a jogállamiság egyik fokmérője, ennek az érvényesülése azt követeli a jogalkotótól, hogy a jogszabályokban kifejezett állami magatartás legyen kiszámítható, tegye az egyéni egzisztenciális döntéseket megalapozottan tervezhetővé. Ha önök ezt a normajáradék-intézményt eltörlik, akkor ez kiszámíthatatlanná teszi a személyes döntéseket nyugdíjügyben.
A társadalombiztosítási rendszer stabilitása alapvető érdek, és ez a stabilitás éppen a jogbiztonság közvetítésével érhető el. Ebből következően a nyugellátásokat és a hozzájuk fűződő várományokat megfelelő alkotmányos indok nélkül nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni. A törvények alapján szerzett jogokat akkor is megilleti a jogbiztonság elvéből következő oltalom, ha ezek a jogok kényelmetlenné váltak vagy célszerűtlenek, politikailag vagy gazdaságpolitikailag nemkívánatosak. Ugyanakkor azonban tudjuk jól, hogy az Alkotmánybíróságnak milyen intelmei vannak e tekintetben: gazdaságpolitikai megfontolások alapján sem korlátozhatók az ilyen szerzett jogok. Tisztelt képviselőtársaim, gazdaságpolitikai okok - mint tudjuk - erre most nincsenek! Nem kétséges, hogy a normajáradék mint a magánpénztárból folyósítható minimális ellátási mérték, ebbe a fogalomkörbe sorolható, és kiemelt alkotmányos védelem alatt áll.
Tisztelt Elnök Asszony! Ha az Országgyűlés megrendíti a nyugdíjpénztárakba vetett társadalmi bizalmat, a szocialista frakció úgy gondolja, ez jóvátehetetlenül visszahat a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerre, az államháztartásra, növelve a finanszírozási terheket, végső soron növelve az adófizetők terheit.
(17.00)
Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnénk önöket megóvni ettől a következménytől, ezért arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy ne tegyék ezt, és fogadjuk meg Bauer Tamás és Béki Gabriella javaslatát az ajánlás, a záróvitához készített ajánlás 2. pontja szerint.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
