DR. HENDE CSABA
DR. HENDE CSABA
DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr, és köszönöm a csendkérést is, mert Kovács László szavait sajnos nehéz volt követni a teremben uralkodó zaj miatt. (Szabados Tamás: Mert a frakciótársaid üvöltöznek!) Azt azért elkaptam ebben a hangzavarban is (Az elnök ismét csenget.), hogy példátlan módon Kovács László megdicsérte a zárszámadási törvényjavaslatot, és legalább annyit elismert immár, hogy számos jó és pozitív, az emberek érdekeit valóban szolgáló intézkedést is tartalmaz. No, innen már csak egy lépés a teljes egyetértés, munkálkodjunk ezen a jövőben is egyesült erővel!
Visszafelé haladva, tisztelt frakcióvezető úr: a Szabadi-ügyet hozta ön szóba. Meg kell mondanom, engem mint jogászt rendkívüli módon megdöbbentett az, hogy a Szocialista Párt képviselőinek nagy része tartózkodott, ennek ellenére a Ház mégiscsak teljesítette a legfőbb ügyész kérését. Érthetetlen, hogy önök a tartózkodásukkal - ami a nem szavazatnak egy kissé udvariasabb formája - a Legfőbb Ügyészség által megfogalmazott tényállás és indítvány megalapozottságát vonják kétségbe, éppen olyan ügyben, amelyben - mint arra ön is hivatkozott - korábban már önök is éltek a gyanúperrel, és hangot is adtak a gyanújuknak e Ház falai között. Nos, ez az a logikai ellentmondás, tisztelt frakcióvezető úr, amelynek a logikus feloldását én eddig még nem tapasztaltam az önök okfejtésében.
Ami pedig a Szabadi Béla által elmondottakat illeti, nos kérem, mint egykori gyakorló ügyvéd is elmondhatom, hogy a büntetőeljárás nagyon nehéz dolog. Aki büntetőeljárás súlya alatt áll, bizony nagyon nehéz helyzetben van, és védekezik minden, a törvény által számára lehetővé tett, sőt időnként még a törvény által tiltott módon is. Az embernek megértéssel kell fogadnia ezeket a védekezés közben elhangzó vádakat, és csak azt kívánhatom mindenkinek, aki gyanúba keveredik - legyen az politikai közszereplő, legyen az a parlament falain kívüli személy -, hogy önmaga tisztázása vezessen eredményre, és lehetőleg olyan eszközöket használjon fel a védekezése során, amelyekkel másokat nem gyaláz, mások becsületét nem tiporja a sárba, és másokat nem illet alaptalan vádakkal. Nota bene, a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárási törvény is úgy fogalmaz, hogy a terhelt, vagyis a gyanúsított és a vádlott szabadon védekezik, mást azonban bűncselekmény elkövetésével hamisan nem vádolhat. Ezt ajánlom mindenkinek a szíves figyelmébe, és ennek fényében kellene a Házban vagy azon kívül elhangzó gyanúsítotti nyilatkozatokat is mindenkinek értékelnie.
Ami a hamis látszatok keltését és a jogállamisággal szembeni föllépést illeti: nekem ma már a Házban módom volt beszélni arról, hogy mi az, amit én a bűnnél is veszélyesebbnek tartok, egyenesen hibának tartom, ez pedig a jogállamiság alapját képező közbizalom, az igazságszolgáltatás rendjébe, pártatlanságába és megbízható működésébe vetett közbizalom megingatása és megrendítése. Tartok tőle, hogy ebben az ellenzéki oldal képviselői jártak elöl és jeleskedtek az elmúlt időszakban. Ha keltett ebben a Házban valaki, úgymond - az ön szavával élve -, hamis látszatokat, akkor bizony a Háznak arról az oldaláról történtek ilyen hamislátszat-keltések.
Tisztelt Frakcióvezető Úr! Az Alkotmánybíróság nagyon fontos, a parlamentet ellenőrző jogállami intézmény. Közös erővel, a rendszerváltoztatás egyik alapintézményeként a '89-es alkotmánymódosítással született meg ez a gondolat, és nagyon jó, hogy van Alkotmánybíróság, hiszen amit ember alkot, amit ember elhatároz, ember kidolgoz, abba bizony csúszhat hiba.
(13.00)
Kell legyen egy olyan fölöttes hatóság, ha úgy tetszik, még az Országgyűlés fölött is, amely az alkotmányosság őreként az esetleges hibákat kiszűri.
Nagyon sajnálatos, hogy a mi jogalkotási tevékenységünkben is volt néhány apró hiba. A szervezett bűnözés elleni törvényre hivatkozott a tisztelt képviselő úr; itt hangsúlyoznám, hogy az Alkotmánybíróság nem a törvény céljait, nem a törvényben megfogalmazott konkrét intézkedéseket, hanem csupán az eljárásjogi hibát kifogásolta, azt, hogy egyébként kétharmados többséget igénylő kérdésről csupán feles, 50 százalék plusz 1 szavazatos többséggel született meg a döntés. A nézetkülönbség tehát - ismétlem - eljárásjogi jellegű volt, ami ugyanolyan hiba, de mennyivel nagyobb hiba volt az (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), amikor az előző ciklusban jóval nagyobb számú törvényjavaslatot, az MSZP-kormány által meghozott törvényjavaslatot tartalmi okból semmisített meg az Alkotmánybíróság.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
