DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN

Teljes szövegű keresés

DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN
DR. SZENT-IVÁNYI ISTVÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Külügyminiszter Úr! Tisztelt Ház! A Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja ezt a határozati javaslatot támogatja; támogatja több okból is.
Először is, támogattuk és egyetértettünk az ezt megelőző, az ennek alapját képező két korábbi határozati javaslattal, azzal, amely megalapozta az SFOR-műveletekben részt vevő magyar kontingens kiküldését, és ugyanúgy egyetértettünk és támogattuk a KFOR-misszióban való részvételt is.
Miért tettük ezt, tisztelt képviselőtársaim? Azért, mert meggyőződésünk, hogy Magyarország érdekét szolgálta mindkét misszióban való részvétel, és ez továbbra is így van. Ami az SFOR-t illeti, elvitathatatlan jelentősége van a magyar részvételnek Magyarország későbbi NATO-tagságában, a Magyarországról kialakított kedvező kép megteremtésében, valamint abban, hogy Magyarországot mint megbízható, kiszámítható partnert, a térség biztonságának egyik fontos tényezőjét vették számításba.
Nem akarok nagyon elfogult lenni, akkor abban a szerencsés vagy kevésbé szerencsés helyzetben volt részem, hogy magam terjeszthettem a tisztelt Ház elé ezt a fontos határozati javaslatot, amely akkor a Ház túlnyomó többségének a támogatását elnyerte, de nem minden mai kormánypárt támogatását kapta meg.
Nem akarok történelmi vitát folytatni, de volt olyan akkori ellenzéki, ma kormánypárti politikus, aki egyenesen arról beszélt: koporsóban fogják hazahozni fiainkat Boszniából (Közbeszólások.) - talán még emlékeznek rá képviselőtársaim, itt néhány közbeszólásból érzékelem is, hogy jól tudják, mi volt akkor.
A dolgok persze megváltoztak, mind az SFOR-küldetés, mint a KFOR-küldetés megítélésem szerint fontos szerepet játszott, játszik Magyarország NATO-kötelezettségvállalásaiban.
Ami a KFOR-t illeti, ez egy olyan misszió volt, amelyre nem sokkal Magyarország NATO-tagsága után került sor, nem sokkal a koszovói hadműveletek lezárását követően került sor. Magyarország itt is jelezte, hogy a békés élet újraindításában, a béke megteremtésében, a nemzetiségek közötti feszültségek enyhítésében kíván részt vállalni.
Lehetne azt mondani, hogy e két misszió nem volt tökéletesen sikeres, és ezzel magam is egyetértek. Nem tudta megteremteni a teljes összhangot, a teljes együttműködést, a megbékélést a Balkán népei között. De talán túlzás is lett volna elvárni mindezt ettől a két missziótól. Már az is nagy eredmény, tisztelt képviselőtársaim, ameddig mostanáig eljutottunk. Eljutottunk odáig, hogy a fegyverek elhallgattak, eljutottunk odáig, hogy Boszniában is, és legutóbb most már Koszovóban is szabad választásokat tartottak, olyan választásokat Koszovóban, amelyen részt vettek az albánok is és a szerbek is, a szerb kisebbség is kifejezte készségét abban, hogy részt kíván venni a koszovói tartományi parlament működésében. Tehát mégiscsak léptünk előre, és ebben nekünk, magyaroknak is részünk volt. Ez tehát mindenképpen fontos dolog, és mindenképpen örülhetünk annak, hogy ez a Magyar Országgyűlés hozzájárulásával, támogatásával történt.
Tisztelt Képviselőtársaim! Jelen határozatunknak azonban nemcsak történelmi érdemei és okai vannak, hanem nyilván a közelmúltba visszanyúló alapvető indokai is. Mint önök előtt is ismert, az Észak-atlanti Tanács október 4-én határozatot fogadott el a terrorizmusellenes küzdelem legfontosabb feladatairól. Nyolc lényeges pontot emeltek ki, és ennek egyik pontja bizony az volt - és nyilván ez ösztönözte a magyar Külügyminisztériumot is ennek a határozati javaslatnak a benyújtására -, hogy az európai NATO-szövetségesek nagyobb szerepet vállalnak a balkáni békefenntartó hadműveletekben annak érdekében, hogy a szükséges erőátcsoportosításokra az amerikai egységek részéről sor kerülhessen.
Ezzel akkor egyetértettünk, nemcsak a magyar kormány képviselője értett egyet, de közvetve a magyar parlament is abban a határozatában, amelyben támogatásáról biztosította a béketeremtő, a "Tartós Szabadság"-műveletet. Tehát úgy gondolom, hogy ebből következik, következik azonban abból is, hogy balkáni érdekeink tartósak és jelentékenyek, és ebben Magyarországnak továbbra is érdekében áll a stabilizáló, béketeremtő, a békefolyamat kiteljesítőinek szerepét vállalni.
A mi hozzájárulásunk itt, ebben a térségben lehet valóban érdemi, valóban hatékony, ez teremtheti meg valóban a továbbiakban Balkán békéjét is. Ezért a szabad demokraták fontosnak tartják, hogy ezekhez az erőfeszítésekhez Magyarország - a saját teherbíró-képességét, saját logisztikai, katonai képességeit figyelembe véve - hozzájáruljon.
Egyetértünk tehát ennek a határozati javaslatnak az alapvető célkitűzéseivel; azzal a célkitűzésével, hogy Magyarország továbbra is kiszámítható partnerként a békefenntartó műveletekben részt vegyen. Egyetértünk azzal is, hogy ennek keretszáma legyen rögzített, és az ne haladja meg a jelenlegi elkötelezettségünk mértékét. A két jelenleg is létező balkáni misszió összlétszáma 850 fő, ez a határozati javaslat ezt a 850 fős keretlétszámot erősíti meg. Úgy gondoljuk, hogy ennek kitöltése már megfelelően elvégezhetővé teszi a ránk váró feladatokat.
Egyetértettünk azzal is, hogy a rugalmas alkalmazásra a jelen körülmények között szükség van. Szükség van egyrészt azért, mert Boszniában ma már az SFOR-ban vállalt műszaki jellegű tevékenységünkre kevesebb igény mutatkozik, részben azért, mert új területen, elsősorban Macedóniában új feladatok is várnak a NATO-szövetségesekre.
Egyetértettünk abban is, hogy előfordulhat, hogy gyors döntésekre van igény, a gyors döntések pedig akkor születhetnek meg, hogyha egy felhatalmazás ezeket bizonyos keretek között kijelöli és megadja.
Ugyanakkor szeretnénk leszögezni, tisztelt képviselőtársaim, mindannak ellenére, hogy az alapvető kérdésekben egyetértünk, vannak komoly problémáink és fenntartásaink a benyújtott határozat előttünk fekvő szövegével. Ez a szöveg nem hibátlan, hanem pontatlan, több ponton is, és pontosításra szorul. Mi a magunk részéről Mécs képviselőtársam nevében módosító javaslatokat nyújtottunk be, ezeket ő majd meg fogja részleteiben is indokolni; én csak a legfontosabb pontokra szeretnék utalni, mert így, ebben a formában valóban felmerül, hogy a legmegfelelőbb határozatot hozza-e a Magyar Országgyűlés egy egyébként helyeslendő cél megvalósítása érdekében.
Először is helytelenítjük azt, hogy a területi határai ennek a felhatalmazásnak nincsenek pontosan meghatározva. A balkáni békefenntartó műveletek túlságosan általánosak, túlságosan nagy vita támadhatna arról, hogy mely országok tartoznak a balkáni országok körébe. Mindenképpen helyes lenne elejét venni, tudjuk ma pontosan, hogy három ország területére terjednek ki a NATO jelenlegi békefenntartó műveletei: Bosznia-Hercegovinára, Jugoszláviára és Macedóniára. Tehát ezekről van szó, szerintünk ilyen pontosításra szükség van.
(16.00)
Azt is fontosnak tartanánk, hogy nevezzük meg a jelenlegi békefenntartó műveleteket - a jelenlegi hármat: SFOR, KFOR, Task-force Fox - esetleg azzal, hogy az ezek helyébe lépő műveletekről van szó. Ez pontosan jelezné, hogy miről van szó, mihez adjuk hozzájárulásunkat. Végezetül szeretnénk, ha a mandátumot is egészen pontosan kijelölnénk, hogy a mandátumnak mi a tartalma. Ha az a tartalma, mint eddig - és mi ezzel értettünk egyet -, ezzel semmiféle problémánk nincs. Az itteni megfogalmazás azonban, amelyet a 4. pontja tartalmaz ennek a határozati javaslatnak, túlságosan képlékeny, többféleképpen is értelmezhető. Tehát közös akarattal ezt pontosítani szükséges.
Tisztelt Országgyűlés! Tehát az a véleményünk, hogy ezekre a pontosításokra feltétlenül szükség van. Reméljük, hogy az a fajta rugalmasság, amit a szabad demokraták mutatnak a kérdés iránt és az a támogatás viszonzásra talál az önök részéről, a kormánypárti többség és a parlamenti képviselők részéről, és ilyen módon valóban elfogadhatunk egy határozatot, amely egyaránt szolgálja Magyarország, a térség és a NATO érdekeit.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az SZDSZ soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem