BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Áttanulmányoztam ezt az ajánlást, és az a benyomásom keletkezett, hogy ezek nagyrészt olyan pontosító módosító javaslatok, amelyek itt Sasvári Szilárd képviselő úr neve alatt szerepelnek, de feltehetően az apparátus vette észre, hogy a szövegben vannak bizonyos hibák, és ezt - szokás szerint - egy kormánypárti képviselő úr nevében nyújtják be, ami teljesen rendben van, nincs is ezzel senkinek semmi baja. Ha valamivel baj van, akkor az két dolog. Egyrészt, hogy a javítás sem volt tökéletes; másrészt, hogy olyasmi is becsúszott, ami ebben a tekintetben nem ide való.
Ha megnézik az ajánlás 10. pontjában szereplő módosító javaslatot, akkor ott átfogalmaznak egy mondatot, és az átfogalmazás csak részben sikerült, mert a javított fogalmazás úgy hangzik, hogy "30 napon belül be kell bejelenteni". Tehát egy "be"-vel több maradt a szükségesnél. Azt javaslom, hogy ezt szíveskedjék a tárca Sasvári Szilárd neve alatt majd tovább korrigálni.
A másik észrevételem ennél komolyabb. Az ajánlás 19., 20. és 21. pontjában szereplő Sasvári-féle módosító javaslatokhoz szeretnék valamit hozzáfűzni. Először is: ezeknek a módosító javaslatoknak az a céljuk, hogy - ahogy a benyújtott törvényjavaslat címe mondja - abba a jogharmonizációs célú módosításra irányuló javaslatba bekerüljön valami, ami nem jogharmonizációs célú. Ugyanis az eredeti szöveg, amit a kormány benyújtott - összhangban az európai elvárásokkal -, az európai származású művek részarányát rögzíti egy bizonyos minimális szinten. Ez valóban jogharmonizációs célú. Ehhez ezek a Sasvári-féle módosító javaslatok a 19. és 20. pontban hozzáteszik a magyar nyelven készített, magyar nyelven forgatott műveknek a minimális részarányát. Ha jól tévedek, akkor ennek már a jogharmonizációhoz semmi köze. Ez egy olyan kiegészítése a javaslatnak, amit a szokásos szemléletében a Fidesz vagy a kormány a dologhoz hozzá akar fűzni.
Azt a kérdést, hogy ez helyes vagy nem helyes, most tegyük félre. Csakhogy a 21. pontban szereplő módosító javaslat egy értelmező rendelkezést csatol a törvényjavaslathoz, amely úgy hangzik, hogy magyar nyelven készített az a mű, amelyet eredetileg teljes egészében magyarul forgattak, vagy olyan nyelven, amely a Magyarországon elismert kisebbségek nyelve.
Ez bizonyos tekintetben rokonszenves dolog, mert hiszen egyenrangúvá teszi a magyarországi kisebbségek nyelvét a magyar nyelvvel. Más törvényjavaslatnál én például ilyesmit szorgalmaztam, nevezetesen a nyelvtörvénynél, eredménytelenül.
Csakhogy az a probléma, hogy ezáltal az értelmező rendelkezés meg az értelmező rendelkezést alkalmazó rendelkezés együttese fura helyzetet teremt. Nevezetesen: egyfelől a törvény előírja, hogy legalább 25 százalékát magyar nyelven készített művek, másfelől a "magyar nyelven"-be beleértendő például a "német nyelven" is, hiszen a német nyelv egy magyarországi kisebbség nyelve. Ez viszont azt jelenti, hogy az európai országok kulturális termékei közül a németországi, ausztriai, svájci, tehát német nyelven készülőt előnyben részesíti a más európai országokban nem németül vagy szlovákul vagy ukránul vagy románul készített művekkel szemben. És ez a különbségtétel megítélésem szerint problematikus.
Úgyhogy úgy gondolom, hogy az erőfeszítés vagy Sasvári Szilárd, vagy Sasvári Szilárd neve alatt a kormány által a törvény javítására ellentmondásos helyzetet teremtett. Úgy látszik, helyénvaló lett volna a módosító javaslatokat alaposabban átgondolni, mielőtt benyújtják, vagy kapcsolódó módosító javaslatokkal talán rendbe lehet hozni ezt a dolgot - nem tudom.
(18.50)
Miután a végszavazáson sikerhez aligha fog eljutni a törvényjavaslat, ezért a dolognak olyan jaj de nagy jelentősége nincsen, azt azonban megmutatja, hogy még az a része sem jó a törvényjavaslatnak meg a módosító javaslatoknak - amelyeket nyilván a kormány támogatni fog -, amelyek nem függenek össze a bennünket elválasztó médiapolitikai problémával.
Köszönöm szépen.
