BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A benyújtott törvényjavaslatot a Szabad Demokraták Szövetségének országgyűlési képviselőcsoportja a frakcióülésen megvitatta, és arra a következtetésre jutott, hogy nem tudja támogatni.
Az a rendkívül rövid idő, amelyet a napirendi ajánlás tartalmaz, nem teszi lehetővé, hogy ennek az álláspontnak minden oldalát kifejtsem, ezért a 2. §-ra, a 2. § méltatására szorítkozom. Ez a bizonyos 2. § azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a választási eljárási törvényben jelenleg jelöltenként kampánycélra fordítható összeget a jelenlegi 1 millió forintról 2 millió forintra emeli. Azt gondoljuk, hogy ez a változtatás ilyen módon nem indokolt, nem helyes.
Ebben a ciklusban is többször foglalkoztunk, többször foglalkozott az Országgyűlés olyan javaslatokkal, amelyek az érvényes párt- és kampányfinanszírozási rendszer felülvizsgálatára irányultak. A képviselőtársaim is tudnak róla, az Állami Számvevőszék több alkalommal jelezte, hogy a hatályos rendszer nem megfelelő, nem ad módot megfelelő és megbízható ellenőrzésre.
Mi úgy gondoljuk, én személy szerint is úgy gondolom, az Országgyűlésnek feladata lenne, hogy egy tisztességes, korrekt, jól ellenőrizhető pártfinanszírozási rendszert alakítson ki, a helyett a rendszer helyett, amely egészen más körülmények között, a magyar demokrácia születésekor, 1989 körül alakult ki. Erre vonatkozóan konkrét javaslatokat is tettünk az SZDSZ-ben. Korábban én tettem egy átfogó javaslatot, néhány hónappal ezelőtt pedig Hack Péter és Szent-Iványi István nyújtott be egy olyan korrupcióellenes javaslatcsomagot, amely többek között a kampány rövidítésével, szűkítésével és a kampánykiadások világosabb meghatározásával tett volna lehetővé ebben a kérdésben előrelépést. Ezeket a javaslatokat az Országgyűlés napirendjére sem vette.
Ezzel szemben most az alkotmányügyi bizottság előjön egy olyan javaslattal, amely semmit sem tesz abban a tekintetben, hogy világosan körülhatárolja például azt a kérdést, mi tekintendő kampánykiadásnak, és mi nem. Semmit sem tesz annak érdekében, hogy a legális, nem legális és féllegális, a fehér-, fekete- és szürkepénzforrások között világos különbséget tegyünk; csak annyit tesz, hogy az eddigi 1 millió forintos fölső határt 2 millió forintra emeli.
Talán emlékeznek még rá, tisztelt képviselőtársaim, hogy a székesfehérvári időközi választáson kimutatható volt az, hogy több párt is ezt az 1 millió forintos határt többszörösen túllépte, de egyébként a 2 millió forintos határt is. Azt gondolom, hogy ez a változtatás indokolatlan, képmutató változtatás, hiszen a 2 millió forintot sem fogják betartani azok a pártok, amelyeknek volt módjuk sokfelől összeszedni mindenféle módon sok-sok pénzt a kampányra. Ugyanakkor az az üzenete, hogy azt a korlátot, amely eddig volt, az előterjesztő lazítani akarja, fel akarja emelni. Mi ezt ebben a formában nem tartjuk elfogadhatónak, nem tartjuk indokoltnak, nem támogatjuk.
További probléma, hogy minderre néhány hónappal a választások előtt kerül sor, akkor jutott eszébe a tisztelt előterjesztőnek. Mi azt gondoljuk, hogy réges-régen az Országgyűlésnek lépnie kellett volna ebben a kérdésben, a pártfinanszírozás és a kampányfinanszírozás szigorúbb, korrektebb, ellenőrizhetőbb szabályainak a megalkotásában. Mi meg is tettük erre a kezdeményezést. A Fidesz nem volt hajlandó erről az Országgyűlésben tárgyalni, a javaslatainkat napirendre sem volt hajlandó venni. Ez a megoldás semmire sem jó, ez a megoldás csak félrevisz.
Szeretném hozzátenni, hogy az 1. §-t sem tartjuk ebben a formában támogathatónak. Esetleg egy következő vagy ismételt felszólalásban még ezt is meg fogom indokolni.
Köszönöm szépen a figyelmet.
