BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Ha már itt Salamon képviselő úr összehasonlítja a kétféle álláspontot, a Fidesz és az SZDSZ álláspontját ebben a kérdésben, akkor legyen szabad két dolgot elmondanom. Az egyik az, hogy az SZDSZ ma itt általam hivatkozott Hack-Szent-Iványi-féle javaslata arra irányul, hogy a kampány legyen olcsóbb, legyen rövidebb, legyen szerényebb és legyen ellenőrizhetőbb. Ezt a javaslatunkat önök napirendre sem voltak hajlandók venni. Ha mármost azt vetjük egybe, hogy az én módosító javaslatom és az önök javaslata között mi a különbség, akkor ezek között nem az a különbség, hogy én azt mondom, hogy a költségvetésből, önök pedig azt mondják, hogy nem a költségvetésből, hanem a pártok saját forrásaiból, azért, Salamon képviselő úr, mert a pártoknak saját forrásai a tagdíjon kívül nincsenek, a pártok azokat a pénzeket valahonnan veszik. A különbség az, hogy én azt mondom: amennyi pénzt a pártok költségvetési pénzből használnak fel, az legyen nyílt, az önök gyakorlata pedig a Bánk bán-modell, amit Tóth András képviselő úr volt szíves itt több alkalommal prezentálni, vagyis: a költségvetési pénzt valamilyen stiklivel juttassuk el valamilyen magánvállalkozóhoz, magáncéghez, amely aztán adományként önöknek azt odaadja.
Tehát önök a burkolt, kerülőutas költségvetési finanszírozást választják, nem abban a nagyságrendben, amit én javasoltam, hanem annak a sokszorosa erejéig, és én az ellen tiltakozom, hogy ezt bármilyen módon legalizáljuk. A Bánk bán-modell ugyanis csak egy példája annak, amit önök nagyban és sok területen űznek, mert ha nem űznék, akkor nem akadályoznák meg azt, hogy a Postabank konszolidációjától az autópálya-építésig az állami pénzek elköltését ellenőrizhesse az Országgyűlés. Önök azonban ezt következetesen, évek óta megakadályozzák, önöknek itt takargatnivalójuk van, tehát közpénzt juttatnak magánközvetítéssel (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) pártzsebbe. Köszönöm szépen.
