DR. FENYVESSY ZOLTÁN

Teljes szövegű keresés

DR. FENYVESSY ZOLTÁN
DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm. Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnálom, hogy azt kell mondanom, hogy bizottsági előterjesztés álcájába bújtatva a két legnagyobb párt érdekeit képviselő indítvány került elénk. Én is elsősorban az előterjesztés 2. §-ával kívánok foglalkozni.
Ugyanis aki előtt még nem lett volna eddig világos, hogy a legnagyobb kormánypárti választási szövetség és a legnagyobb ellenzéki párt a kétpólusú parlament megteremtésére törekszik, az előtt most ez a napnál is világosabb lehet. Miközben a nyílt színen arról vitatkoznak, hogy kié a sajtó és hány százalékban, addig a háttérben egymás között megmutyizzák, hogy a kisebb pártok helyzetéből adódó esélyegyenlőtlenségek a jövőben még nagyobbak legyenek. Kifelé a demokrácia bajnokaiként tüntetik fel önmagukat, közben szép csendesen megegyeznek arról, hogy rajtuk kívül más ne nagyon rúghasson labdába a következő évi választásokon.
Ha már módosítani akarják a választási törvényt, akkor nem az antidemokratikus, hanem a demokratikus irányba illene azt változtatni. Persze a laikus külső szemlélő számára nyilván első látásra aligha egyértelmű, hogy mitől antidemokratikus az, ha a képviselőjelöltekre költhető pénz száz százalékkal megemelkedik. Olyan apróságról nem is kívánok beszélni, hogy az infláció az elmúlt négy évben messze nem érte el a száz százalékot, akkor pedig mi indokolná az előterjesztésben meghatározott mértéket, ha nem lógna ki nagyon az a ronda szőrös lóláb. Hiszen nyilvánvaló, hogy a kisebb pártok nemhogy kettő, de egymillió forintot sem tudnak költeni képviselőjelöltjeikre. Egyrészről a sajtóban is sokkal kevesebbszer kapnak lehetőséget, természetesen kivéve a hivatalos kampánybemutatkozó, minden pártra egységes időtartamú tévéadásokat, de ezenkívül a fizetett reklám során is csak papíron lesz egyforma lehetőségük. A székházeladásokból vagy a privatizációs és bankárkapcsolatokból meggazdagodott pártok a többiek számára behozhatatlan reklámelőnyre tehetnek szert.
Amikor a nagyközönség, ha úgy tetszik, a széles sajtónyilvánosság és a választópolgárok felé kellett mutatni a demokratikus orcát a választójogi törvény módosítására, akkor volt hatpárti egyeztetés, volt külön erre a célra létrehozott bizottság - amelynek összefoglalója egyébként azóta sem, csaknem egy éve nem került az Országgyűlés plénuma elé -, de persze lényegileg nem történt semmi. Pedig lehetett volna akár kisebb a képviselők létszáma, lehetett volna akár kétkamarás is az Országgyűlés, hogy a civil szervezetek, a kisebbségek, az egyházak, a határon túli magyarok is képviselettel rendelkezhessenek; arról már nem is beszélve, hogy jó lett volna a jelenleginél arányosabbá is tenni, növelve ezzel a törvény demokratizmusát.
(18.10)
Tehát amikor egy ilyen fontos törvény módosításáról van szó, akkor nem tudtak megegyezni a nagy pártok; amikor viszont kettőjük érdekéről, akkor rögtön megvan a szándékegység. Se hatpárti egyeztetés, se külön bizottság, hanem a két nagy párt megegyezik, hiszen tudják, hogy a kisebbek hiába tiltakoznak, ha ők egyezségre jutnak egymással, gyakorlatilag azt csinálnak, amit akarnak. És ami szomorú, hogy ezt a megegyezést nem pártelőterjesztésként teszik, hogy mindenki számára nyilvános legyen, miről is van szó, hanem bizottsági előterjesztés álcájába bújtatják.
Ami az előterjesztés többi részét, az 1. és a 3. §-t illeti, azokkal különösebb problémánk nem lenne. Egyértelműen azt mondhatom, hogy azokkal egyetértenénk, hogy a választási iroda tagjai ne csak köztisztviselők lehessenek, mint korábban, hanem azok is, akik kiestek időközben a köztisztviselői karból, megfelelően el tudja látni az önkormányzat ezt a feladatot. Ezzel nincs semmi problémánk. Azt viszont felesleges többletmunkának tartjuk, hogy szoros választási eredmény esetén akkor is kötelező legyen az újraszámlálás, ha azt senki nem kéri, ha az érintettek elfogadják az eredményt. Ezen azonban módosítással még lehetne javítani.
Tehát az 1. és a 3. §-t változtatásokkal el tudnánk fogadni, a 2. § miatt azonban összességében a tervezetet annak alapvető hibája, az esélyegyenlőtlenség növelése miatt nem tudja támogatni a MIÉP képviselőcsoportja.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem