BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A múlt héten egy egészségügyi fórumon a Kórházszövetség szembesítette önt azzal, hogy intézménycsődök sorozata várható jövőre. A Világgazdaság által rendezett szakmai fórumon elhangzott, hogy már jelenleg is 20 milliárd forintnyi a kórházak adóssága a beszállítók felé. Ugyancsak 20 milliárdnyi a tartozás a Kórházszövetség becslése szerint az APEH, a társadalombiztosítás, illetve a dolgozók és a tulajdonosok felé.
A helyzet további romlása prognosztizálható jövőre, minthogy a költségvetés átlagosan 6,5 százalékos bevételnövekedést tartalmaz, miközben legalább 13-16 százalékkal több pénzre lesz szükségük a kórházaknak pusztán a minimálbérnek a 40 ezer forintról 50 forintra történő tervezett emelése miatt. Amennyiben a gyógyításra fordítható kassza nem növekszik, bizonyos, hogy az intézmények csak további eladósodás árán lesznek képesek tovább működni. A kormány nem kezdi el az egészségügy konszolidációját, amíg nem indul be a szerkezetátalakulás folyamata, erre viszont addig nincs remény, amíg a finanszírozás változatlan. Tipikus 22-es csapdája! A kormánynak nincs válasza arra, hogyan lehet ebből a csapdahelyzetből kimozdítani az egészségügyet. Reform nélkül a konszolidációs pénz valóban feneketlen hordóba kerülne. Az előttünk fekvő, az egészségügyi közszolgálatok nyújtásáról szóló törvény azonban nem orvosság az egészségügy bajaira.
Miniszter úr, kérdéseim a következők:
Miért reméli, hogy a kórháztörvény bármit megold finanszírozási reform nélkül? Látja-e, hogy a kórházak eladósodási folyamata jövőre fel fog gyorsulni?
Miniszter úr, várom válaszát. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.)
