DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A vita második szakaszában három kérdéskört, három ajánlási pontot szeretnék érinteni. Az egyik a 22. számú pontban szerepel, amely Rubovszky György képviselőtársam módosító javaslata a 21. §-sal kapcsolatban. Ebben a témakörben Csákabonyi Balázs képviselőtársammal beadtunk négy módosító indítványt, ugyanis az eredeti javaslat nem volt megfelelő. Itt az emberkereskedelem tényállásáról van szó.
Az eredeti javaslat szerint csak akkor lehetett volna valakit büntetni emberkereskedelem miatt, ha valaki mást munkavégzés, fajtalanság, közösülés vagy emberi test tiltott felhasználása céljára adott volna el. Ezt kívántuk módosítani, hogy ezek a célok csak minősítő körülmények, minősítő esetek legyenek. Mi ezt a négy módosító indítványunkat visszavontuk, mert úgy gondoltuk, hogy ez az indítvány, amit Rubovszky György képviselőtársam benyújtott, megfelelően szolgálja azt a célt, amit mi is elérni akartunk, és ezért ezt az indítványt a magunk részéről mi is támogatjuk.
A második pont, amellyel foglalkozni szeretnék, szintén Rubovszky képviselőtársam indítványa, a 36. ajánlási pontban szerepel. Itt viszont már egy aggályomat szeretném megosztani a tisztelt Házzal, és a későbbiekben érdemes lenne meggondolni ennek a módosító indítványnak egy kapcsolódó módosítóval, egy bizottsági módosító indítvánnyal való megváltoztatását.
(11.00)
Miről van szó? A 36. pontban a törvényjavaslat 54. §-át kívánja módosítani Rubovszky képviselő úr, és itt a (2) bekezdés sorolja fel azt, hogy ki nem büntethető azok közül, akik a kábítószer elkészítését elősegítik. Az eredeti javaslat szerint többek között "az sem büntethető, aki e tevékenységét a hatóság előtt felfedi, és az elkészített dolgokat a hatóságnak átadja, valamint - és ez itt a lényeg - lehetővé teszi a készítésben részt vevő más személyek kilétének megállapítását".
Rubovszky képviselőtársam ezt úgy változtatná meg, hogy "lehetővé teszi a kábítószer készítését elősegítő tevékenységben részt vevő más személyek kilétének a megállapítását". Úgy gondoljuk, ez is olyan eset, mint amire Csákabonyi képviselőtársam utalt, hogy mi is szeretnénk a szigorúbb szabályozást megtartani. Tehát ne csak az legyen a célja az elkövetőnek, hogy azoknak a kilétét fedje föl, akik az előkészítésben részt vettek, az elősegítésben részt vettek, hanem mindenki másét is, akik a kábítószer elkészítésében részt vesznek.
Tehát a módosító javaslat többi pontjával egyetértünk, de azt fogjuk javasolni az alkotmányügyi bizottságnak, hogy ezt az utolsó fordulatot változtassa vissza az eredeti javaslatra. Tehát, aki a készítésben részt vesz vagy a készítésben és az előkészítésben - vagyis mindenképpen a szélesebb kör valósuljon meg.
Végül a 29. pontban Csákabonyi Balázs és Suchman Tamás képviselőtársammal benyújtott indítványunkkal szeretnék foglalkozni. Ez a pont elég nagy vitát váltott ki az Országgyűlés általános vitájában is, valamint az alkotmányügyi bizottság ülésén is. Ez a 44. § a törvényjavaslatban, amelyik a büntető törvénykönyvet egy 255/B. §-sal kívánja kiegészíteni a vesztegetés feljelentésének elmulasztása címmel. Eszerint: "Az a hivatalos személy, aki hitelt érdemlő tudomást szerez arról, hogy még le nem leplezett vesztegetést követtek el, és erről a hatóságnak, mihelyt teheti, nem tesz feljelentést, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő."
Elmondtam az általános vitában is és a bizottságban is, de annyira fontosnak tartom a témát, hogy engedjék meg, hogy nagyjából megismételjem, ami korábban már elhangzott. Ezt nagyon veszélyes dolognak tartjuk, és higgyék el, közigazgatási tapasztalatom alapján is állíthatom, hogy a legbecsületesebb köztisztviselő is nagyon rossz helyzetbe kerülhet, adott esetben két rossz megoldás közül választhat.
A megvesztegetések tipikus esetben nem nagy nyilvánosság előtt, hanem négyszemközt történnek. Ha egy köztisztviselőt valaki meg akar vesztegetni négyszemközt, a legbecsületesebb köztisztviselőnek is azt kell eldöntenie, hogy nem jelenti fel az illetőt, hanem egyszerűen elzavarja, mint egy tisztességes köztisztviselő. Ezzel már elköveti ezt az új tényállás szerinti bűncselekményt, hiszen nem jelentette fel a tudomására jutott vesztegetést, vesztegetési kísérletet.
Ha viszont e törvény szerint feljelenti, de nem tudja bizonyítani - és nagyon nehéz bizonyítani egy ilyen vesztegetési kísérletet -, akkor esetleg más bűncselekmény, a hamis vád gyanújába kerülhet ő maga. Arról nem beszélve, hogy olyan korlátlan lehetőségeket biztosítana ez a paragrafus a tudatos provokációknak, ami nem hiszem, hogy szándéka lehetne a törvényalkotónak.
Ezt a javaslatunkat a három bizottság közül, amelyik tárgyalta, kettő, az alkotmányügyi bizottság és az emberi jogi bizottság nem támogatta, az önkormányzati bizottság támogatta, és ami érdekes, hogy az előterjesztő képviselője az önkormányzati bizottság ülésén egyetértett ezzel a javaslattal. (Dr. Hende Csaba és dr. Répássy Róbert felé:) Sajnálom, hogy Répássy képviselőtársam most zavarja az államtitkár urat, elnézést! Tényleg nem személyeskedni akartam, de tulajdonképpen ez egy kérdés is lenne az államtitkár úr felé, hogy tudatos volt-e az, hogy az önkormányzati bizottság ülésén az előterjesztő képviselője már egyetértett a javaslatunkkal, hogy esetleg megváltozott az előterjesztő véleménye - ennek őszintén örülnék. De ha nem, hanem egy véletlen "igen" bemondás volt az önkormányzati bizottság ülésén, akkor viszont azt kérem, hogy még egyszer gondolja meg az előterjesztő. Higgyék el, jó szándékkal mondjuk, nagy veszélyeket rejt ez a paragrafus!
Köszönöm szépen a figyelmüket.
