DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Én is ehhez a témához szeretnék hozzászólni azért, mert nagyon fontosnak tartom, hogy a büntető törvénykönyv bevezesse itt a feljelentési kötelezettséget, azzal a megszorítással, hogy csak a hivatalos eljárás során észlelt, hitelt érdemlő korrupciógyanús ügyekről tegyenek feljelentést a hivatalos személyek. Ezt a konstrukciót, ezt a javaslatot azért tartom fontosnak, mert itt tulajdonképpen a hivatalos személyek, tehát mondjuk úgy, a közszolgálati pályán mozgó emberek azok, akik önmagukat védik, tehát egy önvédelem ez a javaslat. Hiszen a hivatalos személyekre vonatkozik ez a feljelentési kötelezettség egy olyan bűncselekmény esetén, amelyet kifejezetten csak hivatalos személyek vonatkozásában lehet elkövetni, hiszen a korrupció csak a hivatalos személyek tekintetében értelmezhető, legalábbis ebben a körben elsősorban a hivatali vesztegetésről beszélünk; és ha a hivatali vesztegetés ellen ezzel a javaslattal magukat - hogy mondjam - a közszolgálatban részt vevő hivatalos személyeket is ösztönözzük arra, hogy próbáljanak minden tőlük telhetőt megtenni azért, hogy korrupciómentes működés legyen az adott hivatalban, akkor ez a szabály elérheti a célját.
Nem vitatom azt, hogy megalapozatlan bejelentések is érkezhetnek, de ezt minden esetben a nyomozó hatóság vizsgálni fogja. Már önmagában az a kitétel is, hogy hitelt érdemlőnek kell lennie ennek a tudomásnak, a hivatalos személy számára is megadja azt a mércét, hogy mi az, aminél a feljelentést meg kell tennie. De a végső fázisa e kérdés eldöntésének a nyomozó hatóságok mérlegelése lesz. Ha a nyomozó hatóságok is az alapos gyanút (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) megalapozottnak tartják, akkor elindítják a büntetőeljárást.
(11.30)
