DR. CSÁKABONYI BALÁZS
DR. CSÁKABONYI BALÁZS
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Ebben a vitaszakaszban a 73., 81. és 82. ajánlási pontokban foglalt módosító indítványok kapcsán kívánok röviden hozzászólni.
A 73. pontban rögzített módosító indítványunk abba a sorba illeszkedik, amely megpróbálja feloldani a védői jogok csorbításával vagy szűkítésével kapcsolatos előterjesztői koncepciót. Ugyanis ahogy az általános vita során is kifejtettük, az az érzésünk, de nemcsak érzésünk, hanem egyre határozottabban kialakult véleményünk, hogy visszalépés történik a védői jogok gyakorlása és terjedelme tekintetében is a törvényjavaslat kapcsán. Éppen ezért a 73. ajánlási pontban szereplő módosító javaslat elhagyni javasolja a törvényjavaslat 113. §-ával módosított, 184. §-a (2) bekezdését a büntetőeljárási törvénynek. Ez így szólt volna: "e jog gyakorlása a gyanúsított, illetőleg a tanú kihallgatását nem késleltetheti."
Itt konkrétan arról van szó, hogy a védő kérdésfeltétel-indítványozási jogát, tehát hogy egyáltalán kérdést intézhessen a nyomozati eljárás során a tanúhoz vagy a gyanúsítottjához, csak abban az esetben tehetné meg, ha ez vagy a gyanúsított, vagy a tanú kihallgatását nem késlelteti. Megítélésünk szerint ez súlyos korlátozást jelentene. A védői kérdés indítványozásának joga azt feltételezi, hogy azok feltételére többnyire módot ad egyébként a gyakorlatban a nyomozó hatóság, ellenkező esetben nem is lenne értelme a védői jelenlétnek. Ez természetéből adódóan nyilván mindig késlelteti a kihallgatást, hiszen időt vesz igénybe a kérdés indítványozása, majd annak feltétele. Azonban ez a szabály így jelentős korlátozást eredményezne.
Örömmel vettük, hogy az előterjesztő befogadja ezt a módosító indítványt. Nagyon reméljük, hogy ez az álláspont továbbra is változatlan marad, és a támogatott módosító javaslatok sorában az ezzel kapcsolatos indítványunk megjelenik.
A 81. pontban benyújtott módosító javaslatunk a törvényjavaslat 121. §-ával kapcsolatos. A 121. § szabályozza újra a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzéssel kapcsolatos ténykedést. Megítélésünk szerint ez kiegészítésre szorul, mégpedig egyfajta megszorítással. Így azt indítványozzuk e módosító javaslatban, hogy titkos adatszerzésnek különösen súlyos vagy a bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény alapos gyanúja esetén van helye, ha a bizonyítékok másként nem hozzáférhetőek és a büntetőeljárás eredményessége más módon nem biztosítható.
Miért tartjuk szükségesnek ennek a büntetőeljárási törvényben történő megjelentetését? Azért, mert a titkos adatszerzés általános szabályait más törvények tartalmazzák, így nyilvánvalóan csak a titkos adatszerzés büntetőeljárásban való felhasználásának a speciális szabályai kell hogy itt helyt kapjanak. Ezért tartjuk szükségesnek rögzíteni, hogy mely esetekről lehet szó. Nyilvánvaló az is, hogy a nagy súlyú, maffia jellegű, szervezett bűncselekmények felderítését kell hogy szolgálja ez az eszköz, ugyanakkor szükséges annak a kimondása is, hogy nem általános, hanem szigorúan szabályozott körben alkalmazható csak. Ezt szolgálja ez a módosító indítvány, amely egyébként az eljárás céljával és az eljárás eredményességével összefüggésben van, csak ennek az általános szabályokban a büntetőeljárás speciális jellegére tekintettel megítélésünk szerint itt kell megjelennie. Ezért tisztelettel kérjük ennek a befogadását.
A 82. ajánlási ponttal kapcsolatosan egy ugyancsak sokat vitatott rendelkezését érintjük a törvénymódosító javaslatnak, ez pedig a Be. 202. §-a (3) bekezdésének az elhagyását javasolja. Ugyanis így szól az elhagyni indítványozott törvényhely: "Az ügyben védőként eljáró ügyvéd magánlakásában és irodájában, illetőleg az ügyvéd birtokában lévő telefonvezetékre vagy más hírközlési rendszerre, az ügyvéd levelezésére, ideértve a számítástechnikai rendszer útján történő levelezést is, akkor végezhető titkos adatszerzés, ha az ügyvéddel szemben a terhelt ellen folyamatban lévő üggyel összefüggő bűncselekmény gyanúja merül fel."
Tisztelt Országgyűlés! Megítélésünk szerint a védelem jogának és az ügyvédi hivatás közbizalmi jellegének megsértése lenne ez a szabály, ha így kerül be a törvénybe. Ugyanis a védő tanúzási mentessége a legerősebb, szinte egyedül abszolút mentesség, semmivel fel nem oldható tilalom. Ilyen ügyben a védő egyszerűen nem hallgatható ki, írja a törvény. Különösen elfogadhatatlan, hogy a javaslat még csak az alapos gyanút sem követeli meg ilyen esetben, csak a gyanú fennálltát. Természetesen előfordulhat, hogy az eljáró védő bűnös vagy bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható, azonban ilyen esetben, amikor védő és védenc viszonyával kapcsolatosan történne meg a titkos adatszerzés, ez nem járható út. Ilyen esetben a bizonyítás egyéb eszközeivel kell ezt igazolni, nem pedig a védőként eljáró ügyvéd magánlakásának és irodájának titkos eszközökkel történő megfigyelése útján.
Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps az SZDSZ padsoraiból.)
