DR. HACK PÉTER
DR. HACK PÉTER
DR. HACK PÉTER (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök asszony. Ebben az utolsó vitaszakaszban utolsó felszólalásomra készülök. A 121. és 122. ajánlási pontról szeretnék szólni.
A 121. pontban azt a rendelkezést javasolják képviselőtársaink hatályon kívül helyezni, amely az óvadék intézményének hatályosulását későbbre tolja el. Az óvadék intézménye már közel húsz éve fel-felbukkan a magyar igazságszolgáltatás jogalkotási folyamatában, legelőször 1986-ban került elő, és szomorúan kell látnom, hogy az azóta eltelt időben ezen a területen nincs változás. Akkor azt mondták, hogy a szocializmus rendszerével nem összeegyeztethető az óvadék intézménye, ezért lépett be helyette a biztosíték intézménye, amit csak a külföldi helyezhetett letétbe.
Ezt ma is megteheti, tehát ha ma Magyarországon egy külföldi bűncselekményt követ el, kifizet egy csomó pénzt és elutazhat, amit magyar állampolgár nem tehet meg. Tehát ez ennyire lett összhangba hozva. Most is csak annyit olvashatunk a törvény indokolásában - a törvényben semmit -, hogy az óvadék esetében a javaslat szerint a hatályba léptetés a jelenlegi társadalmi viszonyok között még nem indokolt.
Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy az óvadék körül nagyon sok félreértés van. Az egyik félreértés, amit a nyilvánosság előtt zajló vitákban hallhattunk, hogy az óvadék intézménye a szervezett bűnözőknek meg maffiózóknak kedvez, mert a maffia kifizeti helyette az óvadékot. Ha valaki megnézi a '98-as törvényt, azt látja, hogy az óvadék intézményét meglehetősen szűk körben tette lehetővé az akkori törvény, eleve csak olyan bűncselekményekre, amelyekre nyolc évnél nem súlyosabb szabadságvesztést rendelt. A törvény kizárta az óvadék intézményéből a szervezetten elkövetett bűncselekményeket, tehát ha bármilyen vonatkozásban a bűnszervezet felmerül, a törvény erejénél fogva nem lehet óvadékot alkalmazni. Kizárta a kábítószerrel összefüggő bűncselekményeket; kizárta a gyermekkorú sérelmére elkövetett bűncselekményeket. Persze, ki lehet még zárni néhány elemet. Akkor meglehetősen széles körben... - például egyes elemeket éppen az MDF módosítói indítványai kapcsán fogadtunk el; annak idején Kutrucz Katalin nyújtotta be ezeket a módosító indítványokat, hogyan szűkítsük azt a kört, ahol az óvadék lehetséges.
A második érv az, hogy ez igazából csak a gazdagoknak kedvez. Ez az érv nem igaz. Azért nem igaz, mert az eredeti törvény a bíróra bízta annak eldöntését, hogy mekkora óvadékot szabjon ki. Az óvadék értelemszerűen nem alkalmazható abban az esetben, ha bűnismétlés veszélye áll fenn, nem alkalmazható abban az esetben, ha tanúk megfélemlítése vagy befolyásolása szükséges, csak abban az esetben alkalmazható, ha a szökés veszélye az, ami indokolt.
Magyarországon jelen pillanatban az előzetes letartóztatottak száma jóval magasabb, mint az európai országokban, sokkal többen vannak előzetes letartóztatásban; közülük sokan olyanok is, akiknél kizárólag a szökés, elrejtőzés veszélye miatt rendelik el az előzetes letartóztatást, és akiknél, ha azt mondják az illetőnek, hogy 500 ezer vagy egymillió forint letétbe helyezése esetén szabadlábon maradhat, akkor rendelkezésre fog állni. Miért? Mert ha nem áll rendelkezésre, akkor elveszti ezt az összeget. A törvény lehetővé teszi, hogy valaki más helyezze letétbe helyette. Nyilvánvalóan aki leteszi ezt az egymillió forintot, az anyagilag érdekeltté válik, hogy ott legyen az illető.
Az óvadék intézménye működik a világ nagyon sok országában. Nemcsak a gazdagok veszik igénybe, a szegények is igénybe veszik, mert aki rendelkezésre áll, vissza fogja kapni az óvadékot, tehát fel tud venni barátoktól, ismerősöktől egymillió forint hitelt, és akkor a barátok, ismerősök elemi érdeke az, hogy az illető rendelkezésre álljon, vagy csak annak adnak, aki aztán szavatartó lesz.
Miért nem működik az óvadék? Az óvadéknak nem a társadalmi előítélet az ellenfele, az óvadéknak az a rendőrségi logika az ellenfele, amely szeretne mindenkit bent tartani, és jobb, ha kéznél van az illető; az a rendőrségi logika, amely az előzetes letartóztatást tulajdonképpen szelíd tortúraként alkalmazza, mert nagyon jól tudja az, aki előzetes letartóztatásban van, hogy attól függően, hogy melyik zárkába helyezik, kit raknak mellé, alá, fölé, növekszik a beismerési készség, hogy ebbe részletesebben ne menjünk bele. Tehát megítélésem szerint az óvadék egyáltalán nem szabadítaná rá a bűnözőket az ártatlan lakosságra.
Ha a bíróságok megfelelő módon alkalmazzák, akkor csak azokban az esetekben kerülne sor az óvadék kiszabására, amikor ez indokolt. Ha elég nagy összegeket szabnak meg a bíróságok, akkor ez elég nagy motívum arra, hogy rendelkezésre álljon, hiszen abban az esetben, ha csak a szökés veszélye az előzetes letartóztatás elrendelésének az oka, akkor arról van szó, hogy az illetőt azért kell elfogni, azért kell személyi szabadságától megfosztani, mert ha nem fosztjuk meg, akkor nem jelenik meg az eljárási cselekményeknél. Ha van egy olyan motívum, például a pénz elvesztése, tehát ha nem jelenik meg, elveszti ezt a pénzt, ez nagyon sok elkövetőnél - nem állítom, hogy az előzetes letartóztatottak többségénél -, meglehetősen sok előzetes letartóztatásban levőnél használható lenne. Ez a meglehetősen sok - hasraütésszerű becslésem - szerintem nem lépné túl az előzetesek 5-10 százalékát, ahol az óvadék működik, de ha egy ember életét könnyebbé lehet tenni ilyen tekintetben, akkor már megéri egy intézmény létrehozását megfontolni.
A másik pontban, a 122. pontban az a rendelkezés, hogy ne lehessen rendőrségi fogdában végrehajtani az előzetes letartóztatást. Ebben a tekintetben európai fórumok is kritikákat fogalmaztak meg a magyar gyakorlattal szemben. Az eredeti terv, ha jól emlékszem, 2001. január 1-jéig tette lehetővé a rendőrségi fogdán az előzetes letartóztatás végrehajtását, most 2005-re halasztják.
(15.50)
Ha időközben nem tesznek semmit, akkor 2005-ben megint csak nem lesznek meg a feltételek. Tehát arra hivatkozni, hogy most nincsenek meg ennek a feltételei - soha nem lesznek meg, mert akkor lesznek meg, ha elrendeljük, hogy ekkortól megteremtjük a feltételt, és működik a dolog. Ha nem tesszük ezt meg, akkor európai fórumokon súlyos elmarasztalásoknak nézünk elébe.
Miért nem helyes az, hogy a rendőrség tartja fogva az illetőt? Azért nem helyes, mert - az előbb utaltam rá és Hankó képviselő úr a vita korábbi szakaszában utalt rá - ez a gyanúsított manipulációjára, a vele szembeni visszaélésekre széles körben lehetőséget teremt.
Tisztelt Ház! Nagyon javaslom, hogy ezt fontolják meg. Nyilvánvalóan 2001 már nem működik, legkorábban 2003. január 1-jétől lehetséges, de ennek a feltételeit meg kell teremteni, mert ha nem határozza el a törvényhozás, akkor a végrehajtó hatalom nyilván soha nem fog olyan helyzetbe kerülni, hogy van rengeteg pénzünk, nem tudunk vele mit csinálni, építsünk börtönöket. Mindig lesz fontosabb cél, amire pénzt kell elkölteni, de ha ezt nem változtatjuk meg, akkor súlyos gondoknak nézünk elébe.
Köszönöm szépen a tisztelt Ház figyelmét, és köszönöm az államtitkár úrnak is a vitában való aktív és konstruktív részvételét; mivel abban a helyzetben vagyok, hogy talán ez az utolsó olyan nagyszabású vita, amelyben a parlamentben részt veszek, külön köszönöm, hogy ezt viszonylag jó emlékűvé tette az államtitkár úr is.
Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ soraiban. - Lezsák Sándor tapsol.)
