DR. FENYVESSY ZOLTÁN
DR. FENYVESSY ZOLTÁN
DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm. Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Magam is a felülvizsgálati kérelem tárgyában benyújtott 3. számú módosító javaslatomhoz szeretnék nagyon röviden indokolást fűzni. Bár nincsenek illúzióim, hiszen a bizottságban már eldőlt a sorsa, mégis úgy gondolom, hogy ha másnak nem, a jegyzőkönyvnek azért rögzíteni kell, hogy miért tartom helytelennek azt az előterjesztést, amely a felülvizsgálati kérelemhez két feltétel egyidejű megvalósulását igényli: egyrészt, hogy az érdemi határozat törvénysértő legyen, de ugyanez mellett meg kell valósulnia egy másik feltételnek is az előterjesztés szerint, mégpedig a már meglévő vagy a később kialakítandó jogegységgel szembe kell hogy helyezkedjen vagy szembe kell hogy menjen az érdemi döntés. Én viszont egyértelműen azt tartom helyesnek, hogy ha a két feltétel közül bármelyik megvalósul, meg kellene adni a lehetőséget a felülvizsgálati kérelemre. Megmondom, miért. Ha így marad az előterjesztés, ahogy most van, abban a gyorsan átalakuló jogi világban, amiben élünk - hiszen ma is, azt hiszem, öt ilyen tárgyú törvény van -, a Legfelsőbb Bíróság a leterheltsége mellett nem tud megfelelő sebességgel jogegységi álláspontokat kialakítani vagy pedig a bíróságok valamilyen egységes ítélkezést kialakítani.
Ez tehát azt jelenti, hogy ha ma elfogadunk egy törvényt, ami mondjuk, január 1-jétől hatályba lép, január 2-án vagy amikor elkezdenek a bíróságok dönteni, természetesen még nincs legfelsőbb bírósági jogegységi döntés, akkor hoz a bíróság egy ügydöntő határozatot, amely ellentétes a törvénnyel. Nem lehet majd felülvizsgálati kérelemmel megtámadni, mivel nem elég az, hogy az ügydöntő határozat jogellenes, nincs még olyan kialakult jogegység, ami szintén megkövetelt az előterjesztés szerint, nincs még olyan, amivel ez szembehelyezkedne, nem tudjuk, hogy milyen lesz a jogegység majd valamikor.
(16.30)
Olyanról már nem is nagyon beszélek, hogy mindig az Európai Unió felé haladást állítjuk normaként magunk elé. Valószínűleg el fog jönni az az idő is, amikor egyes európai uniós jogszabályok úgy válnak a magyar jogrendszer részévé, hogy a magyar parlament arról esetleg nem is dönt, tehát automatikusan. Hogy abban mikor lesz majd valamilyen egységes jogegység a Legfelsőbb Bíróság által kialakítva, az meg aztán teljesen bizonytalan. Ezért gondolom, ha az itt szereplő "és" szót kicserélnénk a "vagy" szóra, akkor a két megkövetelt feltétel közül az egyik megvalósulása is elegendő lenne a felülvizsgálati kérelemhez, amivel sokat segítenénk az igazságot kereső olyan állampolgároknak, akiket jogszabálysértő határozattal hoztak hátrányba a bíróságok.
Istenigazából sem az alkotmányügyi bizottság ülésén, sem más megbeszélésen nem nagyon tudták megindokolni az előterjesztő képviselői, hogy mi az oka az elutasításnak. Én ugyan elhiszem, hogy ha ezt megteremtjük, akkor nő a Legfelsőbb Bíróság leterheltsége. Nyilván, ha nem a két együttes feltétel, hanem bármelyik jelenléte elég lenne a felülvizsgálati kérelemhez, akkor jóval több felülvizsgálati kérelem érkezhetne. Ezt elismerem, de talán mégiscsak fontosabb a jog győzelme a jogtalanság felett, a jogtalan döntések felülvizsgálati lehetőségének megadása, mint az adminisztrációs leterheltség csökkentése.
Ezért még egyszer kérem a tisztelt előterjesztőket, hogy gondolják végig, melyik a fontosabb szempont. Szerintem a jog diadala mindenekfeletti kellene hogy legyen. Köszönöm.
