KELLER LÁSZLÓ

Teljes szövegű keresés

KELLER LÁSZLÓ
KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Ez a törvényjavaslat valóban nem olyan viharos körülmények között zajlik, mint általában szokott itt, a Ház falai között zajlani a törvényjavaslatok vitája, hiszen nagyjából konszenzus van az ellenzék és a kormánypártok között e javaslat kapcsán.
Mégis kapcsolódva Takács Imre képviselő úr megszólalásához, valóban nagyon sok módosító javaslatot nyújtottak be, főleg kormánypárti képviselők, ami megerősíti azt, amit én az általános vitában is mondtam, hogy bár hosszú előkészítés után kerül sor most a törvény megalkotására, de a konkrét szövegről, a konkrét törvényi szövegről nem volt alapos vita szakmai körökben, és ennek is tudható be, hogy kormánypárti képviselők a kormány által is támogatva nyújtottak be nagyon sok módosító indítványt, főleg Dancsó képviselő úr.
Ezek után szeretnék az általam benyújtott, a második szakaszba tartozó módosító indítványokról szólni. Nem falrengető módosító indítványok, azt el kell mondanom, pontosító javaslatok, és mindenképpen azt a célt szolgálják, hogy valahogy egyszerűbb legyen az ügyintézés, egyszerűbb legyen az élet, és ebből a megközelítésből fogalmaztam meg a módosító indítványaimat.
Az ajánlás 26. pontja tartalmaz egy módosító javaslatot; az eredeti szöveg szerint a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír kibocsátója köteles haladéktalanul, de legkésőbb egy napon belül a felügyeletnek megküldeni és legalább a 37. § (5) bekezdésében meghatározott helyen közzétenni a 6. számú mellékletben megjelölt és minden egyéb, az értékpapír értékét vagy hozamát közvetve vagy közvetlenül érintő információt. Tehát az információközlésre egy nap áll rendelkezésre a törvény szerint, ez adott esetben egy hétvégét jelenthet, egyszerűen lehetetlen helyzetet teremt a kibocsátó számára.
Éppen ezért azt gondoltam, hogy azt kellene megfogalmazni, hogy ez két munkanapon belül történhessen meg. Természetesen az elképzelhető, hogy a két munkanap túl soknak tűnik a külső partnerek szempontjából, mindenképpen munkanapokban kell gondolkodni. Azt hiszem, hogy ezt a kormánypárti képviselők is elfogadják, és egy közbülső megoldás lehet adott esetben az, hogy ne két munkanapon, hanem egy munkanapon belül történjen meg az információ közzététele. De semmiképpen nem helyénvaló a törvényjavaslat benyújtott szövege az én felfogásom szerint.
Az ajánlás 29. pontjában is megfogalmaztam egy olyan módosító javaslatot, ami megítélésem szerint egyszerűbbé tenné a törvényi szöveget; a befolyásolásszerzésre már utaltam az általános vitában is, hogy megítélésem szerint eléggé részletesre sikerült a törvényi szakasz megfogalmazása. Én egy elhagyást javaslok a 65. § (1) bekezdésében, mert megítélésem szerint a felvezető mondat is megfelelően körülírja a befolyásolásszerzés lényegét. Körbe lehet persze írni ilyen alapossággal, ahogy a törvényjavaslat ezt teszi, nyilván nem ront a helyzeten, de azt gondolom, sokkal fontosabb az, hogy minél egyszerűbb megfogalmazásokat alkalmazzunk a törvényben.
El kell azon gondolkodni, hogy vajon a törvény alkalmazása hogyan történhet meg. A költségvetési bizottsági vitában a kormány képviselője aggályát fejezte ki a tekintetben, hogy adott esetben, ha ez a körülírás elmarad, akkor bizony nagy visszaélésekre adunk lehetőséget. Tehát visszatérünk tulajdonképpen az én módosító javaslatommal a korábbi szabályozáshoz.
Azt gondolom, hogy azon kellene elgondolkodnia a törvényalkotónak, hogy vajon más törvényekben nem lehetne-e általában a joggal való visszaélést korrektül szabályozni, hiszen itt mi most azzal küszködünk, hogy megpróbálunk nagyon részletes szabályokat alkotni, a jogalkalmazók pedig mindig megtalálják azt a kiskaput, ahol a részletes szabályozás ellenére is adott esetben a számukra kedvező törvényi szöveget megpróbálják a saját maguk számára értelmezni. A törvényalkotó ismét egy részletesebb szabályozásba fog, ahelyett, hogy az egész problémakört megpróbálná átgondolni, és adott esetben, mondjuk, a joggal való visszaélést szabályozni korrektebb módon, mint ahogy most van.
Bízom abban, hogy a kormánypárti képviselők a bizottsági vitában elmondottak ellenére - mármint a kormányoldalról elmondottak ellenére - támogatják a javaslatomat.
Az ajánlás 32. pontjában arra teszek javaslatot, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő, 5 százalékos mértéket elérő, majd aztán ezt követően minden további 5 százalékos mértéket elérő befolyásszerzést a szerző fél köteles két naptári napon belül a felügyeletnek, valamint a részvénytársaság igazgatóságának bejelenteni. Tehát az alsó küszöb a bejelentési kötelezettségnél a törvényjavaslat szerint 5 százalék. Én azt javaslom, hogy ez legyen 10 százalék. Persze, erről lehet vitatkozni, hogy mi legyen az alsó határ, én azt gondolom, hogy egy ésszerű, racionális határt kell megjelölni alsó határként, aztán utána a küszöbök lehetnek 5-10-15 százalékosak, de nem célszerű egy nagyon alsó határt megjelölni, mert ez nyilván többletadminisztrációval, többletbürokráciával jár a felügyelet részére és az ügyfelek részére is. Tehát úgy ítéltem meg, hogy célszerű ezt az alacsony küszöbértéket módosítani, és ezt egy magasabb mértékben meghatározni.
Az ajánlás 36. pontjában arról van szó, hogy ha bizonyos bejelentési kötelezettségnek nem tesznek eleget a tagsági jogok gyakorlói, akkor ezek a tagsági jogok mindaddig, ameddig a bejelentési kötelezettség teljesítése nem történik meg a részvénytársasággal szemben, nem gyakorolhatók. Én azt gondolom, hogy egyértelműsíteni kellene azt, hogy mely tagsági jogok nem gyakorolhatók. Éppen ezért fogalmaztam bele a módosító javaslatomba azt, hogy az elmulasztott bejelentéssel érintett tagsági jogok nem gyakorolhatók, a többi jog egyébként értelemszerűen gyakorolható.
Tisztelt Ház! Ebben a vitaszakaszban ezek voltak azok a módosító javaslatok, amelyeknek megfontolását a kormánypárti képviselők és a kormány részéről is megfontolásra ajánlom. Nyilván - még egyszer szeretném hangsúlyozni - ezek nem olyan természetű javaslatok, amelyek alapvetően átírnák a törvényt, éppen ezért is bízom abban, hogy támogatásra találhatnak a kormánypártok részéről, hiszen a törvényjavaslat jobbítását teszik megítélésem szerint lehetővé a módosító javaslataim elfogadásával.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem