TÓTH ANDRÁS
TÓTH ANDRÁS
TÓTH ANDRÁS (MSZP, országos lista): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Bizottság! Nagyon remélem, hogy jóval kisebb erejű és kevesebb kérdést magába foglaló vitáról van most szó. Gyakorlatilag a képviselői jogállási törvényhez benyújtott módosító indítványok dolgában a bizottsági állásfoglalások megszülettek, azok alapvetően rendben lévők. Három kérdés maradt fenn, amelyben valamilyen módon még a hátralévő időszakban érdemes gondolkodni, és erre vonatkozóan a benyújtott módosítókhoz esetleg kapcsolódóval lehet további egyértelműbbé tevő javaslatokat tenni.
Az egyik kérdés ez a bizonyos többször tárgyalt hozzátartozói vagyonnyilatkozat kérdése, amely vonatkozásában elméletileg továbbra is két irány van: az egyik irány nagyon röviden fogalmazva azt jelenti, hogy ha nincs hozzátartozói vagyonnyilatkozat, akkor a képviselő helyettesíti a hozzátartozót, és ő ad egy vagyonnyilatkozatot. A másik irány pedig, hogy ebben az esetben mentesül a képviselő a jogkövetkezmények alól, és ha nincs hozzátartozói vagyonnyilatkozat, abban az esetben ezt tudomásul veszi a mentelmi bizottság.
Ez a két változat az, amely még fennáll. Egyébként többsége az eddigi vitában annak a variációnak volt, amely a helyettesítést tartja megoldásnak, és ennek megfelelően módosulna a benyújtott módosító indítvány is.
A másik kérdéskör, amellyel foglalkozni kívánok, az a képviselőt érő szankció tartalmára vonatkozik, tételesen arra, hogy a vagyonnyilatkozat elmulasztása esetén mi az a szankció, amely sújtja a képviselőt. Az egyik változat azt mondja, hogy az eredeti, eddigi szabályozásnak megfelelően tiszteletdíjban nem részesülhet a képviselő és nem gyakorolhatja képviselői jogait sem. A másik ezt túlzónak, illetve a választói akarattal ellentétesnek tartja és minősíti, és ez a vélemény csak a tiszteletdíjban való nem részesülést tartja szükséges és elégséges szankciónak a vagyonnyilatkozat elmaradása esetén.
A harmadik kérdés, amellyel foglalkozni kívánok, egy viszonylag új kérdés, hiszen a törvényjavaslat kidolgozásának időszakában ez így nem merült fel, de a legutóbbi történések egy új elemet hoztak be ebbe a vitába és a törvénymódosítási munkába is, mégpedig azt, hogy ebbe a bizonyos hozzátartozói zárt vagyonnyilatkozatba ki és milyen feltétel esetén nyúlhat bele. A mai törvényi szabályozás szerint csak a mentelmi bizottság tagjai és a képviselői vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során.
A legutóbbi időszakban felmerült egy probléma - direkt nem említek nevet, a képviselő személye ebből a szempontból most érdektelen -, hogy lehet-e olyan eset, és szerintem lehet, hogy összeférhetetlenségi eljárás kapcsán is indokolt lehet, hogy a mentelmi bizottság tagjai betekinthessenek a képviselő hozzátartozói vagyonnyilatkozatába. Ez egy olyan kérdés, amelyet, azt gondolom, érdemes megvizsgálni, hiszen lehetnek olyan összeférhetetlenségi problémák, amelyek a zárt vagyonnyilatkozati résszel kapcsolatosak vagy annak felnyitásával válaszolhatók meg. Ezek alapján azt gondolom, arra a kérdésre érdemes visszatérni, hogy valóban igaz-e az az állítás, hogy csak a vagyonnyilatkozati eljárás során kell hozzáférni a hozzátartozói nyilatkozathoz, vagy egy összeférhetetlenségi eljárás is megalapozza ezt az igényt, és akkor a törvényhozónak erre tekintettel kell a szabályozást megalkotnia.
Ez a három kérdés van; egyébként az összes többi kérdésben, azt gondolom, egyetértés alakult ki az előkészítés során, és úgy látom, hogy a képviselői jogállási törvény, amely kétharmados törvény, elfogadásához a szükséges parlamenti többség, azaz a kétharmad rendelkezésre fog állni.
Köszönöm a meghallgatást. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)
