DR. HÖRCSIK RICHÁRD
DR. HÖRCSIK RICHÁRD
DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Molnár Gyula képviselőtársam a korrekt tájékoztatás hiányáról szólt. Néhány tényt szeretnék ezzel kapcsolatban elmondani. Még 1995 áprilisában a Külügyminisztériumban készült el a közvélemény-felkészítő stratégia, amely - azt hiszem - egy jó kezdete volt, és a polgári kormány integrációs, kommunikációs stratégiája '98-tól pedig jó folytatása lett ennek a folyamatnak, amit az egyik európai parlamenti jelentés így kommentált 2000-ben: "A társult országok közül a magyarországi közvélemény-felkészítés tekinthető a leghatékonyabbnak és legátgondoltabbnak." Úgy vélem, hogy ezt erősíti meg a 2000. januári felmérés, miszerint a megkérdezettek 65 százaléka szavazna igennel, míg az elutasítás csak 8 százalékos volt az uniós tagságunknak.
A kormány tudja azt, hogy a 2003-as esztendő kritikus esztendeje lesz a közvéleménnyel kapcsolatban, hiszen ha minden az eredeti terveknek megfelelően alakul, akkor Magyarországon népszavazás lesz.
Éppen ezért a folyamat erősítéseként a kormány létrehozott egy belső közvélemény-felkészítési munkabizottságot, amelynek a programja a tájékoztatás mellett, egyre komolyabban figyelembe venni a felkészülés szempontjait, hogy a polgárok tisztában legyenek azzal, milyen változást jelent majd életükben, a lakóhelyükön, a munkájukban az EU-s csatlakozás.
A témák feldolgozásában érvényesülni kíván a három ezzel jellemezhető követelményrendszer, az érték, az érdek és az érvek. Ehhez járul a negyedik, az érintettség. Minderre a kormány jelenleg 609 millió forintot próbál költeni. Valóban, a jövő esztendő kulcsfontosságú lesz a népszavazás szempontjából, és erre közel háromszorosát kívánja majd tervbe venni a kormány 2003-ban.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.)
