DR. NÉMETH IMRE
DR. NÉMETH IMRE
DR. NÉMETH IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Én is a 15., 19. és az ehhez kapcsolódó javaslatokról szeretnék szólni.
Úgy gondolom, hogy az osztatlan tulajdonközösségek tekintetében van egy tévhit néhány ember fejében, hogy ez mindenképpen szükségtelen rossz. Természetesen mindjárt előre szeretném bocsátani, hogy aki osztatlan tulajdonközösségben tulajdont szerzett és maga akar gazdálkodni, annak nyilvánvalóan rossz volt az eddigi eljárása, és rossz volt az '99-es jogszabály, amely a megosztás tekintetében rendelkezett. Kár, hogy nem tudott hozzájutni a területhez, hiszen úgy gondolom, hogy jogos tulajdona van, amellyel neki rendelkeznie kell.
Itt elsősorban a budapesti agglomerációra hivatkoznék újra: a kárpótlás és a részaránytulajdon kiadása kapcsán bizony nem egy olyan száz hektáros tábla van, ahol több száz tulajdonos található. Gondoljuk végig azt, hogy a több száz tulajdonos közül hány fog gazdálkodni! Ha arra ösztönözzük ezeket a tulajdonosokat, hogy nosza, most az állam a zsebébe nyúl, és ki fogja azt a 0,4 aranykoronát méretni, méresse, tegyék külön helyrajzi számra, rá fog jönni a tulajdonos is, hogy becsapják, mert úgy külön-külön, ha szétszabdalják a táblát a használat tekintetében is, komoly használó nem fogja bérbe venni; becsapódik ott is, amikor el akarja adni, jön egy vevő, megnézi, hogy ki akarja eladni, ki nem akarja eladni, és soha nem fogja tudni eladni a területét.
Mindebből azt szeretném kihozni, hogy kár ösztönözni a tulajdonosokat, hogy most az állam egy kedvező gesztust tesz számukra, inkább azokkal értek egyet, akik olyan javaslatot tettek, hogy biztosítsa az állam azt, hogy minden évben március 1-jéig - hogy valóban a gazdálkodási ciklushoz igazodjon ez a kivétel - lehessen benyújtani az igényt.
Dán János mondta, hogy nem mindenkinél van meg a feltétel per pillanat, hogy el tudja dönteni, hogy öt évig gazdálkodjon rajta. Szeretném elmondani, hogy szükségesnek tartanám ezt a kitételt, az ötéves gazdálkodást, mert parttalanul nem kellene az állam pénzét költeni, tehát úgy kellene módosítani ezt a javaslatot, hogy minden évben március 1-jéig, akinek olyan feltételei vannak, vagy el akarja adni külön vagy bármi van, adhassa be, és ebben az esetben jusson hozzá a tulajdonához, de ne hajtsuk bele az államot ismét egy olyan feladatba, amit esetleg 5-6 évig nem fog tudni megoldani, és hozzunk létre olyan önálló helyrajzi számon lévő kis földdarabkákat, amit sem művelni, sem értékesíteni nem lehet.
Még egy módosító javaslathoz szeretnék hozzászólni, ez pedig a 24. sorszámot viseli. Úgy gondolom, a megosztás vonatkozásában ez a rendezési elv, amit a törvényjavaslat lerögzített, hogy a legjobb minőségű területen kell kezdeni, nem megfelelő.
(15.20)
Ugyanis lehet, hogy a tábla közepén van a legjobb minőségű terület. Itt a művelési szempontokat, illetve a többi tulajdonos szempontjait kellene figyelembe venni. A jogszabály lehetőséget ad az egyezségre, próbáljanak meg a tulajdonosok megegyezni, és nyilván racionálisan valahol az egyik felén kiadni annak, aki önállóan akarja művelni, nem zavarva a többieket, hogy ők esetleg bérbeadással akarják hasznosítani. De mindenképpen a művelési szempontok figyelembevételét hangsúlyoznám, hiszen azt szeretnénk, hogy egy hatékony mezőgazdaság legyen, függetlenül attól, hogy milyen formában történik a gazdálkodás, családi, egyéni vagy társas formában.
Köszönöm szépen.
