DR. HORVÁTH JÁNOS
DR. HORVÁTH JÁNOS
DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. A módosító javaslat azt célozza, hogy a családi gazdaság fogalmával ne foglalkozzon a törvény, én meg amellett érvelek, hogy kérem, ez fontos, hasznos meghatározása a mezőgazdaság állapotának és az elképzelt jövőjének.
A piacgazdaság ebbe belefér-e? Persze, hogy belefér, a piacgazdaság árakat szab meg, a termelőeszközök árát, a termékek árát, azonban hogy a kormány ezt befolyásolja... - az ezer éve része volt minden társadalomnak, mindenütt, a kapitalistának, a szocialistának kevésbé, mert ott mindent tudott maga a kormány. Tehát igen, a kormánynak itt-ott szerepe van ebben, a kormány a családi házak építését vagy az edukációt támogatja, itt is van szerepe, ettől ne zárkózzunk el.
A (7) és (9) bekezdéshez kapcsolódva, tisztelt Ház, gondoljuk csak meg azt, hogy a nemzeti földalap az árak befolyásolásának az egyik eszköze, de nem az elsődleges eszköze. Az elsődleges eszköze a piac, ott vannak a gazdák és az őstermelők, a családi gazdaságok, és ők tudják ezt. És amikor ez nem megy, vagy akadálya van ennek, akkor valamiféle kormányzati beavatkozás kell. A nemzeti földalap egy ilyen kormányzati beavatkozás. Filozofikusan mondanám: hosszú távon azt hinném, hogy a nemzeti földalapra nem is lesz szükség, mert olyan egészséges lesz a magyar mezőgazdaság, úgy munkálják meg a földet a családok és a vállalkozások, hogy minimális kormányzati beavatkozásra lesz szükség.
Ezeket a gondolatokat kontemplálva, tisztelt Ház, még annyit tennék hozzá, Kis Zoltán képviselő úr kifogásaira reflektálva, hogy a családi gazdaság felé történő haladás a polgárosodás. Az 1930-as években Kovács Imre, Erdei Ferenc, Kerék Mihály úgy írták ezt le - és mi akkor kicsit berzenkedtünk is ellene, mi a parasztságban gondolkodtunk -, ők azt mondták, a parasztság jövője a polgárosodás. Valami ilyesmi a mostani családi koncepció, program is.
Köszönöm a meghallgatást. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban. - Dr. Kis Zoltán: Parasztpolgár!)
