GRÁF JÓZSEF
GRÁF JÓZSEF
GRÁF JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy mondat, ami nem szorosan az ajánláshoz tartozik, aztán rögtön rátérek a pontokra. Technikai akadályoztatás miatt nem tudtam részt venni a módosító javaslatok beadásában, ezért kénytelen vagyok - de figyelmesen elolvasva minden módosító indítványt - mások módosító indítványai mellett érvelni.
A nemzeti földalapról szóló törvénynél az első módosító javaslat, ami mellett érvelnék, az ajánlás 12. és 13. pontjában megfogalmazottak, amit a gazdasági bizottság, illetve Farkas és Tóth képviselők adtak be. A két módosító javaslat tartalma gyakorlatilag azonos. A lényegük az, hogy "a működőképes családi gazdaságok kialakításának elősegítése, szakirányú végzettséggel rendelkező fiatal agrárvállalkozók földhöz jutásának támogatása" részből kihagyja ezt a két kiemelő kategóriát, tehát a családit és a fiatal agrárvállalkozót.
Nem azért érvelek a módosító javaslatok mellett, mert nem tartanám fontosnak ezt a két kategóriát, de úgy gondolom, amikor nemzeti földalapról hozunk létre és alkotunk törvényt, akkor ezt hosszú távra tesszük, és helytelen egy-egy adott kategóriának a kiemelése. Ezt másutt, a kormányzati politika más területein vagy kormányrendeletek formájában kellene rendezni. Tehát a törvénynek mindig az esélyegyenlőséget, a szakképzettséget preferálónak és a főállású vállalkozást segítőnek kell lennie, és ebben nem kell különbséget tenni különböző gazdálkodók között.
A 25. ajánlási pontról, amit Karakas képviselő úr és társai tettek meg, néhány gondolatot; ez a körül forog, és a további - a 27., a 28., a 29. és a 30. - módosító indítványok is végül is e kérdéskör körül keresik az igazságot, hogy a nemzeti földalap rendeltetésszerű vagyonkezelése és hasznosítása birtokpolitikai elvek szerint történik. Itt a nagy kérdés az, és ez a módosító indítvány arra irányul, hogy ezeket a birtokpolitikai elveket ne a kormány, hanem az Országgyűlés határozza meg.
Nem igazán fontos kérdés, de én úgy gondolom, hogy konszenzus kell a birtokpolitikai elvekben. A mindenkori kormány lényegesen szűkebb mozgástérrel rendelkezik, mint ha élveznék ezek a birtokpolitikai elvek az Országgyűlés egészének a támogatását. A föld egy nagyon komoly nemzeti kérdés, és ebben jobb és eredményesebb megoldás, ha az Országgyűlés támogatását bírják a birtokpolitikai elvek.
A 27., Szabó Lukács-féle, a 28., Karakas és képviselőtársainak, vagy a 29., Németh Imre és képviselőtársainak javaslata, valamint a 30., Szili Katalin nevével jelzett módosító javaslat ezt a kérdést járja körül a nemzeti földalap vagyonkezelőjével, és elsősorban azzal, hogy ki gyakorolja az alapítói jogokat, hogy ki nevezze ki a nemzeti földalap felügyelőbizottságának elnökét és tagjait.
Az előző érvelést nagyon röviden megismételve azt mondanám, hogy a nemzeti földalap kht. irányítása szakmai kérdés, és helyes, hogy a miniszter feladata, viszont a kinevezésük - hiszen hosszú időre és egy nagyon fontos kérdésben történik - jogosítványát célszerű az Országgyűlésnek megtartani. Ezek a módosító indítványok ezt támogatják, ezt szeretnék elérni, és a magam részéről támogatom őket.
Nagyon érdekes, elfogadható számomra és támogatom a 30., Szili Katalin képviselő asszony nevével jelzett módosító indítványt is, ami egy kompromisszumos megoldás, de elfogadható, amikor a felügyelőbizottság elnökét és tagjait a miniszter javaslatára az Országgyűlés legerősebb három pártjának egy-egy képviselőjéből a miniszterelnök jelöli ki. Itt tehát az eredeti jogosítványok megmaradnak, hiszen a miniszter és a miniszterelnök a javaslattevő, illetve kinevező, de egyben a parlamenti viszonyokat tükrözi, és azt, hogy ez a kérdés nagyon fontos mindannyiunk számára, hogy ez az Országgyűlés legerősebb három pártjának egy-egy képviselőjéből állna. Tehát ezeket a módosító indítványokat támogatnám a magam részéről ebben a szakaszban. Köszönöm szépen.
