DR. DÁN JÁNOS
DR. DÁN JÁNOS
DR. DÁN JÁNOS (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az ajánlás 68., 69., 70. és 71. pontjaihoz szeretnék a részletes vitában hozzászólni.
A Ház falain belül talán nem is annyira, de a falain kívül az eredeti bérletnagyság, amely szerint 2500 hektár, illetve maximum 10 ezer aranykorona értékű lehet az a bérletnagyság, amelyet egy személy - és itt az ajánlás során többen részletezik, hogy az egy személy az lehet magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is. Ez magyarul azt jelenti, hogy magyarul és népiesen szólva boldog és boldogtalan bérelhet ekkora területet.
Véleményünk szerint ez nem a magánszemély gazdálkodását támogatja, és a képviselőtársaim, egy kisgazda és egy MDF-es képviselőtársam terjesztette be, hogy a 2500 hektárt 500 hektár nagyságúra kellene módosítani. Ezzel én személy szerint maximálisan egyetértek, ugyanis ez a bérletnagyság véleményem szerint az a plafon, amelyet ennek a törvénynek a végszavazása során jóvá kellene hagyni.
Az előző, a nemzeti földalapról szóló törvénytervezet vitájában és most is kicsúcsosodik, hogy mi az az optimális gazdaságméret, mi az a családi gazdaság, egyáltalán miért van szükség rá. Horváth János képviselőtársam hozzászólásából nagyon helyesen az is kiderült, hogy a föld, az azért több mint egy piaci eszköz, egy piaci tárgy. Ennek nagyon sok vonatkozása van, és éppen ezért azon a hagyományos módon kezelni, mint bármely egyéb forgalomképes tárgyat, véleményünk szerint nem lehet.
A magyar sajátosságoknak megfelelően, természetesen termőhelyi adottságuktól függően, az optimális családi gazdaság méretét megadni csak területegységenként lehet.
(14.00)
De tessenek belegondolni - és ezt kiszámolták a szakértők -, hogy amennyiben átlagosan 200 hektáros birtoknagyságot hoznánk létre ebben az országban, és semmi mást, ez mindössze 15 ezer családnak biztosítana megélhetési lehetőséget, és az összes többinek semmiféle megélhetési lehetősége nem lenne. Márpedig a magyar vidéken - ez a legutóbbi mezőgazdasági összeírás során kiderült - mintegy 1 millió 200 ezer, 1 millió 300 ezer őstermelő van. Tehát az ő sorsuk, az ő jövőjük mindenféleképpen megkérdőjeleződik.
Ebbe a hibába már a tőlünk nyugatra élők beleestek, amikor azt vették észre - Franciaországról van szó -, hogy a birtokok koncentrálódása, intenzív koncentrálódása miatt a vidék egyre inkább elnéptelenedik. Emiatt hozták meg ők az úgynevezett orientációs törvényüket, amelynek értelmében 300 hektárnál nagyobb birtoknagyság náluk nem lehet. Tudom, hogy ez a földtulajdonra vonatkozik. Ugyanakkor a földbérlet tekintetében a törvényszakasz a továbbiakban úgy rendelkezik, hogy figyelmen kívül kell hagyni azt a termőföldet, amelyet a szövetkezet a tagjától, a gazdasági társaság tagjától vagy névre szóló részvény tulajdonosától, illetve a nemzeti földalap kht.-től haszonbérel. Ez azt jelenti, hogy a földbérlet nagyságánál a felső határ a csillagos ég, ugyanúgy, ahogy a földbérlők személye pedig mindenki, tehát boldog-boldogtalan. Véleményem szerint azt a javasolt korlátozást, amelyet a képviselőtársaim javasoltak, mindenféleképpen jóvá kellene hagyni.
Természetesen a képviselőtársaimmal kialakult mai napi vitában az időt mi sem akarjuk visszapörgetni, mert azt nem lehet, viszont úgy érezzük, a társadalom fejlődésében, a rendszerváltozás utáni fejlődésében most érkezett el az az idő, amikor véglegesen ki tudjuk alakítani a családi gazdaságok alapjait, a családi gazdálkodás méretét, és valóban a vidék fejlődhet. Miután sokan vagyunk vidékiek, látjuk, hogy a vidék polgárosodása pont az anyagi körülmények hiánya miatt nem indul meg, nem indult meg vagy lassan indul meg.
Így véleményem szerint a polgári fejlődés egy lehetőségét akkor, ha a családi gazdaságok fejlesztését elindítjuk, másrészt az úgynevezett vidékfejlesztési politika, amelyet nagyon szeretünk hangoztatni, de még igazán ebben sem tudtunk előrelépni, és mindig nyugati példára hivatkozunk; ha azt akarjuk, hogy a vidék ne néptelenedjen el, a vidéken élők továbbra is megéljenek, és tisztességes anyagi körülmények között éljenek meg, akkor ehhez kell építeni az optimális birtoknagyságot, és ehhez kell építeni természetesen másodlagosan a családi gazdaságokat. Itt nem hagyom ki azt az 1 millió 200-300 ezer őstermelőt, azok támogatását sem.
Visszatérve az eredeti javaslatra, én továbbra is csak a természetes személyt és a bérlet tekintetében felső határnak az 500 hektárt javasolnám.
Köszönöm szépen.
