DR. NÉMETH IMRE
DR. NÉMETH IMRE
DR. NÉMETH IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A 35. pontban egy olyan módosító javaslatot tettünk, amely lehetővé tenné, hogy a mezőgazdaságban gazdálkodó társas szervezetek, szövetkezetek és társaságok rendkívül szigorú feltételekkel hozzájuthassanak a tevékenységükhöz alapvetően szükséges termőföldtulajdonhoz. Tettük ezt azért, mert jól tudjuk, hogy az Európai Unióban az állattartás mellett meg van határozva a termőföldegységre jutó állatsűrűség, és tudjuk azt, hogy szakmai szempontok szerint állattartáshoz takarmánytermő területre van szükség, és rendkívül irracionális lenne, hogyha egy komolyabb állattartó telepnél, amelybe esetleg százmilliókat fektettek, körülötte mások kereshetnék meg a földtulajdont. A feltételek rendkívül szigorúak, hisz ötéves folyamatos többségi tevékenységhez kötné, és az adott társaság tulajdonosainak 75 százaléka helyben lakónak kellene hogy minősüljön.
Normatíve is meghatároztuk a nagyságokat amiatt, nehogy az egyéni gazdálkodók, akik sok esetben lényegesen kisebb tőkeerővel rendelkeznek, sérelmet szenvedjenek. Ezért állattartáshoz számosállatonként egy hektárt, gyümölcsös, szőlő és erdő műveléséhez csak a ténylegesen művelt vagy telepített területet, szántóföldi tevékenységhez pedig két magánszemély által megszerezhető területet maximum tennénk lehetővé, de mindösszesen az összes tulajdonszerzés nem léphetné túl a három magánszemély által törvényben meghatározott mértéket. Úgy gondoljuk, hogy ezzel elejét tudnánk venni annak a kedvezőtlen hatásnak, amely a kormány június 12-i EU-s megállapodása kapcsán fog előállni; jelesül az ideiglenesen lezárt fejezet arról szól, hogy a csatlakozást követő hét év múlva a társas gazdálkodók is Magyarországon szabadon vásárolhatnak termőföldet, és ez a megállapodási pont három év múlva felülvizsgálatra kerül.
Úgy gondolom, hogy a hazai munkavállalókat, akik elsősorban kistelepülésen, vidéken, falvakban, más munkahely nem lévén kénytelenek, és saját tőkeerejük nem lévén kénytelenek szövetkezetekben és társaságokban munkát vállalni, vagy azért teszik, mert kiváló specialisták, kiváló szakemberek... - szeretnénk, ha ezek a munkahelyek megmaradnának, ezeket ne nyugati társaságok vásárolják meg, és őalóluk a földet se nyugati magánszemélyek és társaságok vásárolják meg. Ezért az átmeneti időben az ő számukra is biztosítani kellene a szerzési lehetőséget.
A következő pont, amelyhez hozzá kívánok szólni, a 41. pont lenne, ez pedig az eladási sorrendre vonatkozik. Meg vagyok győződve arról, hogy a jelenlegi földhasználók háttérbe szorítása rendkívül komoly gazdálkodási problémákat fog okozni. Gondolok itt arra, hogy a mezőgazdaságban óriási hitelállomány van, és nagy valószínűséggel a hitelezők sem néznék jó szemmel, ha egy általuk meghitelezett szervezet alól eltűnne a termelési alap, mert másoknak van joga megvásárolni a termőföldet, nekik nincs. Ezért nyilvánvaló, ez magánszemélyek esetében is így van, az elővásárlási sorrendben a haszonbérlőt, a felesbérlőt és a részesművelőt, ha a tulajdon szerzését a törvény nem zárja ki, én az első helyre kívánom emelni. Úgy gondolom, hogy ez olyan szempontból is rendkívül fontos, hogy a termőföld védelme és a termőföld tápanyagkészletével való ésszerű gazdálkodás is megköveteli, hogy hosszú távú gazdálkodási tevékenységet lehessen folytatni, ezért a tényleges földhasználókat előnyben kell részesíteni az értékesítés során.
Hasonlóképpen az 55. §, amely arra irányul... - 55. pont, bocsánat, a szerzéskor a statisztikai besorolási rend szerint mezőgazdasági ágazatba sorolt; bocsánat, ez a Jánosé, én nem erről akartam szólni, elnézést, még egyet ugrok, ez pedig a 63. pont. A 63. pont az elő-haszonbérleti jog vonatkozásában tesz sorrendet. Hasonlók az indokaim, mint az elővásárlásnál elmondottak, az előhaszonbérlet tekintetében is úgy gondolom, hogy a tényleges földhasználónak biztosítani kell a lehetőséget, hogy az általa használt területet továbbra is használja, haszonbérbe vegye, ezért a sorrendben elsőként megilletné ez a jog, ezt követné a családi gazdálkodó és a többi a megállapított sorrend szerint.
A nemzeti földalap kht. által kijelölt személyt mi törölni kívánjuk ilyen értelemben. Úgy gondoljuk, hogy ennek törvénybe iktatása rendkívül sok szubjektív döntésre adna lehetőséget. Ugyan meg van határozva itt az előhaszonbérlet tekintetében, hogy a helyben lakó és a helyben lakó szomszéd és a családi gazdálkodó miképpen élvez elsőbbséget; most ha egy ilyen pont benne marad, akkor a nemzeti földalap kht. akár 200 kilométerre lakó személy számára is biztosíthatja, hiszen ez a kötelem őrá nem vonatkozik, azt jelöl ki a földhasználatra, akit akar. Márpedig ez, úgy gondolom, a törvény szellemével is ellentétes.
Köszönöm a szót.
