DR. PAP JÁNOS
DR. PAP JÁNOS
DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Elérkeztünk ahhoz a szakaszhoz, ahol a nagyon lényeges, számomra is nagyon lényeges pontok találhatók. Én amikor azt mondtam az előbb a képviselő úrnak, az ellenzék tisztelt képviselőjének, hogy a kormánytól gyenge igent kaptunk rá, akkor én azt gondolom, az azért már jelezhet valamit, hogy ők is elfogadták azt, hogy bizony ezen a sorrenden változtatni kell, már ami az előhaszonbérletnél található. Hadd ne mondjam most a számot, hogy konkrétan melyik szám, mert ehhez már csatlakozó módosító indítványt nyújtottunk be, és inkább hadd foglalkozzam a csatlakozó módosító indítványokkal természetesen, ami elviekben azonos a módosító indítvánnyal.
Én nagyon szeretném mindamellett, hogy az előhaszonbérletnél azonos legyen a sorrend, mint az elővásárlásnál. Semmi sem indokolja, hogy különböző legyen a sorrend, erre a kormány és a jelen levő miniszter úr is bólint, és azt mondja, hogy ez így van; én azt gondolom, hogy ez így helyes.
Egyetlen dologgal szeretném kiegészíteni, és én ezt nagyon fontos pontnak tartom, tudniillik ez a törvény nem mostanra vonatkozik, amikor a családi gazdaságok létrejönnek, és most egy helyzetből átmegyünk egy másik helyzetbe, reményeink szerint egy sokkal jobb agrárstruktúrába, ha szabad így fogalmazni, hanem a későbbiekben is. Ez a pont pedig úgy szól a mi csatlakozó módosító indítványunkban, hogy a közös háztartásban élő családtagot kövesse a helyben lakó családi gazdálkodó, haszonbérlő, feles bérlő és részes művelő. Tehát a jövőben lesz olyan családi gazdálkodó, aki vesz bérbe földet. Ha azt később meg akarja venni, akkor - korábban már elmondtam - ne kerüljön abba a körbe, amikor öt vagy hat helyben lakó ugyanarra az árra bejelentkezik, hanem neki legyen előnye, hiszen azt a földet ő gondozta, ápolta és esetleg az eladónak, illetve akitől haszonbérelte, ne kelljen választani másik kettő között, és ne legyen belőle civakodás.
Tehát ennyiből megelőzném, és nyilván a haszonbérlőt és a feles bérlőt, amennyiben az nem magánszemély, továbbra is a végére hagynám, hiszen a magánszemélyekre épülő gazdálkodást támogatnánk, amiből nincs kizárva - még egyszer mondom - akár a gazdasági társaság, akár a szövetkezet, hiszen azon tagok rendelkezhetnek földdel, és azt a földet művelhetik közösen. Tehát azt gondolom, hogy ez a módosítás talán ezt a pontot itt egyértelművé tenné.
Nagyon fontos dolog, mert ez előkerült a viták során is, hogy szükséges egy olyan kiegészítés, és ehhez is nyújtottunk be kapcsolódó módosító indítványt, hogy az elővásárlásra jogosultak között egymással szemben is érvényes a sorrend. Itt volt egy félreértés, hogy ha valaki az elővásárlásra jogosultak közül jelentkezik be vásárlónak, ő köt adásvételi szerződést, a negyedik helyről nem előzheti meg az elsőt, tehát rá is érvényes a sorrend. A vita során kialakult véleményeket összegezve döntöttünk úgy, hogy ehhez is nyújtunk be módosító indítványt, ahogy az előbb említettem, tehát a 7. §-hoz, mert az előző az elővásárlás volt, a 7. § szerint az előhasználatnál ugyanazt a sorrendet kívánjuk felállítani, mint az elővásárlási jognál.
Van egy másik kapcsolódó módosító indítvány, amihez megint csak sok kapcsolódó módosító indítvány van, mert nagyon sok módosító érkezett be, ez az egy személy legfeljebb 2500 hektár nagyságú, 50 ezer aranykorona értékű termőföldet vehet haszonbérbe. Ez nem biztos, hogy így helyes, hogy így legyen, ez magánszemélyre nem jó, ezt többen nem támogatják. Ez valóban nem helyes dolog, ha a családi gazdaságot kívánjuk előnyben részesíteni. Én is azt mondanám, hogy ebben az esetben az egy személy legfeljebb 2500 hektár, illetve 50 ezer aranykoronát ki kellene hagyni, és ugyanúgy meghagyni azt, hogy a korlátozás szempontjából viszont nem számít a tagok, illetve a gazdasági társaság tagjaitól művelésre igénybe vett föld területe.
És van még egy kapcsolódó módosító indítvány, azért mondom, mert módosító indítvány volt, hogy aki a szerződés alapján termőföldet használ, köteles a szerződést annak megkötésétől számított 30 napon belül a földhivatalhoz nyilvántartásba-vétel céljából benyújtani. Ehhez egy olyan módosító indítványt nyújtottunk be, amit akkor nem tudtunk, mert nem néztük meg az eredetit, de megegyezett hál' istennek az elképzelésünk az eredeti szöveggel. Tehát akkor nem úgy kell módosítani a törvényjavaslatot, hanem egyszerűen elhagyjuk, tehát ebben az esetben el kell hagyni, és az eredeti szöveg úgy helyes, hogy annak kell bemutatni, akinek az egy hektárt meghaladja ez a termőterülete.
Két dologra, ha szabad, hadd reagáljak, illetve kérdezem a miniszter urat, hogy itt is van két olyan javaslat, amiben két bizottság előtt a minisztérium támogatta az indítványt, két bizottság előtt viszont nem támogatta. Most hadd ne keressem meg, mert ahhoz elég sok a javaslat, hogy most hirtelen mondjam, de mindjárt meg fogom mondani, hogy melyik ez a kettő. Most akkor ebben tulajdonképpen mi a helyzet, most ez támogatva van vagy sem? Mert akkor úgy vonjuk vissza, vagy úgy nyújtunk be hozzá kapcsolódó módosító indítványt.
(13.30)
Nem nyomtam kétpercest, mert azt gondolom, nem kell kétpercest nyomni ahhoz, hogy egyetlen reagálást hadd mondjak Francz képviselő úrnak. Én olyan helyen nőttem föl, ahol az én dédnagyapám kiváló gazdálkodó volt. Amikor én megszülettem, és a környezetemről tudomást vettem - lehet, hogy innen származik, hogy környezetvédőnek vallom magam -, akkor én azt láttam, hogy nagyon szakszerű állattartást és növénytermesztést folytatott. A gazdasági udvarban olyan trágyatároló telep volt, ami ki volt betonozva, úgyhogy egyetlenegy csöpp trágyalevet nem szívott el a talaj. Nagyon helytelen és rossz gazdálkodás volt az régen is, ahol a trágyalevet el tudta szívni a talaj. Aki jól gazdálkodott, és szerette a földet, szerette a természetet, az régen is úgy gazdálkodott, hogy nagyon vigyázott arra, hogy minden olyan anyag, ami a környezetet szennyezheti, ne tudjon eltávozni.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
