DR. PAP JÁNOS
DR. PAP JÁNOS
DR. PAP JÁNOS (Fidesz): Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy állítás és egy kérdés hangzott el. Amikor arról beszélünk, hogy nagyon kevés embert érint a családi gazdálkodás mint létforma, a 300 hektárral beosztani nagyon nagy hiba lenne. A 300 hektár a maximális érték, mert ugyan 10-15 hektáron is, ha olyan jellegű gazdálkodást folytatnak, nagyon hatékony és jó gazdálkodás folytatható, de ha egy korábbi részt elolvas a tisztelt képviselő úr, akkor abból láthatja, hogy mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenység - faluturizmus, ökoturizmus, agroturizmus, és még sorolhatnám, milyen tevékenység - van. Ezzel együtt már lehet, hogy 10-15 hektáron is nagyon jó családi gazdálkodás folytatható. Tehát ahogy önök beosztják a 300 hektárral, az enyhén szólva követhetetlen. Ez egy matematikai művelet, egy kis számítógéppel könnyen elvégezhető, csak a valóságtól nagyon-nagyon messze van. Ezért óvnám a képviselő urat attól, hogy ezt ezzel az egyszerű osztással végezze el, mert nem jut jó megoldáshoz; sokszorosa lesz a családi gazdálkodó ahhoz képest, amit ön mondott.
A másik dilemma, ami a kérdése volt, hogy miért ötven év a haszonbérlet. Tisztelt képviselő úr, ha megnézi, ez a paragrafus a nemzeti földalapra hivatkozik vissza. Ha megnézi a nemzeti földalapnál a 2. §-t, hogy mi a termőföldvagyon rendeltetése, akkor mindjárt rájön, hogy tíz pontból csak hét olyan pont van, ami minimum azt igényli, hogy harminc-ötven év legyen a haszonbérlet hossza, akár ültetvényre, akár tározókra, akár gyenge termőképességű területekre, akár magántulajdonba került, természetvédelmi oltalom alatt álló területekre gondolunk. Ugyan, ne mondja már, képviselő úr, hogy ezeket a területeket talán öt évre kellene odaadni; miközben a szürkemarhacsorda éppen fölszaporodott és jóízűen legelne, öt év múlva visszavonjuk a haszonbérletet.
Tisztelt képviselő úr, erre vonatkozik a haszonbérlet! Passzust passzussal passzítsunk össze, és akkor érteni fogjuk, hogy mi miért van.
Köszönöm szépen.
