FRANCZ REZSŐ
FRANCZ REZSŐ
FRANCZ REZSŐ (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Pap Úr! Ugye, nem tételezi azt fel, hogy nem láttam még sertést vagy sertéstelepet? És abból mi keletkezik? És ha jár, mondjuk, augusztusban Bajorországban, hazajön, és megkérdezi a gyereke, hogy mit látott, akkor azt mondja, hogy egy nagy büdös sertésszaga van egész Bajorországnak, mert öntözik ki a hígtrágyát. Magyarországon vízjogi engedéllyel rendelkező területekre, fúrt kutakkal, ahol rendszeres vízmintavétellel lehetőség van arra, hogy kontrollálják a hatóságok, hogy szennyezi-e vagy nem; de a hígtrágya, ami keletkezik, azt el kell helyezni szakszerűen. Ennek megvannak a maga gépei, technológiája és előírásai, engedélyei, ezt keresztbe lehet tenni, az egészet annullálni lehet azzal, hogy az új tulajdonos megtiltja. Hiába van vízjogi engedély meg akármilyen szokás, ő azt mondja, hogy ezt nem engedi meg.
Én tudom, hogy mire használják a szerves trágyát, sok-sok ezer tonna szerves trágyát szórunk ki szakszerűen minden évben. De ilyen alapon én azt visszautasítom, hogy el lehessen kenni, hogy nincs is hígtrágya, és ne keletkezzen. (Dr. Kis Zoltán: Módosító javaslat? Meg kell vonni a szót.) Már elnézést kérek, amikor a sertéstartás kis ólakban működött a házaknál, akkor mit csináltak vele? Sok apró kis szennyeződés keletkezett, amit a talaj elivott. Ma lehet inni a kutakból? A talajvíz szinte használhatatlan, a műtrágya is rátett, de ez is rátett. Tehát éppen ezeknek a szakszerű elhelyezéséhez ragaszkodni kell, de könyörgöm, annak a feltételeit illenék megteremteni. Igen, e dolog fölött nem lehet szemet hunyni, és nem lehet azt mondani, hogy ilyen nincs, és ez nem probléma. Meg kell nézni az ön által ismert családi gazdaságoknál, hányan tartanak állatot. Olyan nagy üzlet az?
Köszönöm.
