DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER

Teljes szövegű keresés

DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER
DR. SZENTGYÖRGYVÖLGYI PÉTER (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem vitás, és jelszóként is szokták mondani, hogy Európa a régiók Európája. 1990-94 között a régiók szerves fejlődésének egy nagyon helyes, kezdődő állomása volt a köztársasági megbízotti intézmény, amely e szerves fejlődés során elvezethetett volna bennünket ahhoz a régióhoz, amely egyébként a magyar közigazgatásban ismeretlen volt, de a Horn-Kuncze-kormány - mint tudjuk - ezt a szerves fejlődést 1994-ben megszüntette.
Függetlenül attól, hogy ez Európában mégis szükséges lesz, és az Európai Unióhoz csatlakozván valamilyen formában nekünk is fel kell majd fejlődnünk a régiónk szintjére - és ennek ma is megvan már az alapja a területi statisztikai régióknál -, mégis Magyarországon a Szent István-i megyerendszer alapjai még léteznek (Dr. Kis Zoltán: De ez nem az! Ez a kommunista megyerendszer.); ugyanúgy léteznek, mint ahogy az egyházszervezet is létezik.
Igaz, hogy annak idején eredendően a megye gazdasági, földrajzi és közigazgatási egység volt, és Trianon után ebből sem a földrajzi, sem a gazdasági igazán nem maradt meg, de a közigazgatási kétségtelenül fennáll, ez tagadhatatlan, és véleményem szerint fenn is fog még maradni jó ideig, még akkor is, ha a régiók majd egy szerves fejlődés folytán ki fognak alakulni. Éppen ezért, mivel megyék léteznek, létezik olyan igény is a különböző községek részéről, hogy esetlegesen megyét változtatna.
Egyébként ha megnézzük a régi, Trianon előtti megyeszerkezetet, akkor azt látjuk, hogy minden egyes megye megváltozott, csonka megyék vannak ma Magyarországon. Még Somogy is változott, amely földrajzilag leginkább az ország belsejében van. Tehát ez is egy meglehetősen természetes dolog, mivel már nem földrajzi egység a megye, csak közigazgatási. Viszont ha ilyen igények felmerülnek a különböző községek részről, ezt kezelni kell. Eddig is megfelelőképpen kezeltük. Az eljárási rendje az volt, hogy a képviselő-testületek döntöttek e kérdésben, felterjesztették a Belügyminisztériumba, a Belügyminisztérium megnézte ennek a különböző vonzatait, hogyan lehet az egészségügyi intézményekbe, a tűzoltósághoz csatlakozni, tehát egyéb szükséges háttérvizsgálatokat megnézett, és ezután terjesztette az Országgyűlés elé.
Már akkor is felmerült több esetben, hogy ha a községeket megilleti az a jog, hogy mindig a szélső község kérje egy másik megyéhez való csatlakozását, akkor lehetséges, hogy előbb-utóbb elfogy egy megye, mert valamelyik mindig szélső község lesz, és az kérheti a csatlakozását egy másik megyéhez, különösen akkor, ha emögött nem egy valódi népképviseleti döntés van, hanem egy szűk képviselő-testületi döntés, amely elképzelések lehet, hogy szöges ellentétben állnak azon kisközség vagy akár nagyobb terület, város, nagyközség lakosainak a valódi akaratával - ezért szerintem elengedhetetlen.
Ha a népszavazásnak valamiféle terepét keressük, akkor igenis ez egy kiváló terepe a népszavazásnak, nem is lehet más. Én azt csodálom, hogy eddig nem így volt. Tehát itt nem arról van most szó, hogy ez a módosító indítvány valamiféle új elemet visz ebbe az eljárásba, hanem azt az elemet viszi bele, amely eredetileg kellett volna, hogy legyen. Vagyis helyére teszi az egész kérdést, amely kérdés eddig nem volt megfelelő módon rendezve.
Ismerünk arra példákat, hogy milyen községátcsatolások voltak. Voltak olyanok - szándékosan nem nevezek meg községeket, nehogy ezzel valakit is megbántsak -, hogy a Tisza egyik partján volt a község nagy része, és egy egészen kicsi része volt a másik részén. Mi volt az igény? Hogy ahhoz a megyéhez tartozzon, amely a kis részt foglalta magában. Ha itt népszavazás lett volna, én biztos vagyok benne, hogy ez nem kerül az Országgyűlés elé, mert a nép, a nagyobb része a községnek úgy döntött volna, hogy ne kerüljön át. Ez elvonatkoztatható vagy vonatkoztatható más, előttünk lévő példákra.
Éppen ezért hangsúlyozni kívánom: nagy szükség van e módosításra, nagyon jó, hogy ezt a módosítást a parlament tárgyalja. Azt kívánom ismételten megerősíteni, hogy népszavazással kerülne ez az egész eljárási rendszer a normális medrébe, ezért mi javasoljuk a módosítást.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem