DR. WIENER GYÖRGY
DR. WIENER GYÖRGY
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Azért kértem ismét szót, mert az ötperces időkeret nem teszi lehetővé, hogy a törvényjavaslattal kapcsolatosan felmerülő valamennyi problémát összefoglaljam.
Véleményem szerint - mint ezt már előző hozzászólásomban kifejtettem - ez a törvényjavaslat átmeneti rendezést jelent, és hosszabb távon mindenféleképpen a magyar önkormányzati és államigazgatási rendszer átfogó reformjára van szükség. Ennek a reformnak a lényegét valóban a regionalizmus elvének érvényesítése jelenti.
Szentgyörgyvölgyi Péter képviselőtársam hivatkozott arra, hogy 1990-ben ez a folyamat megindult, majd 1994-ben a szocialista-szabad demokrata kormány hivatalba lépésével úgymond megszűnt. Felhívnám arra a figyelmet, hogy 1990-ben az akkori kormány által benyújtott törvényjavaslat vármegyékről és vármegyei főispánokról szólt. A köztársasági megbízotti intézmény és az a regionális keret, melynek alapján ez az új intézmény működött, egy hatpárti egyeztetésnek volt az eredménye, és magát az ötletet nem politikai pártok vetették fel, hanem szakértők, akik megpróbálták a hat párt álláspontját közelíteni egymáshoz.
(10.40)
A köztársasági megbízotti intézménnyel kapcsolatos alapvető probléma az volt, hogy ez egy adminisztratív jellegű régió irányába tett lépésnek volt minősíthető. A köztársasági megbízottak címzetes államtitkári ranggal rendelkeztek, s ennek alapján lényegében mint politikusok is felléptek, nem csak mint köztisztviselők. Ez abból is egyértelműen kitűnt, hogy a címzetes államtitkártól elkülönítve létezett a hivatal vezetője, és a kettejük viszonyát az 1990. évi XC. törvény próbálta meg szabályozni, jelezve azt is, hogy a köztársasági megbízott mintegy a szervezeten kívül helyezkedik el.
Az 1994-es változtatás döntő funkciója az volt, hogy kizárólag adminisztratív feladatokat ellátó szervezetként működjön, és ennek alapján jöttek létre a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok, ezen közigazgatási hivatalok élére pedig nem címzetes államtitkárok kerültek, hanem helyettes államtitkárok.
Megítélésem szerint a köztársasági megbízotti illetékességi terület, a régió nem jelentett érdemi előrelépést az átfogó önkormányzati reform felé, talán az állami közigazgatási reform felé igen. Az önkormányzati régióknak ugyanis az az alapvető funkciójuk, hogy a kormányzati tevékenység decentralizálásához biztosítsanak megfelelő szervezeti, intézményes kereteket. Amíg a megyék esetében az alapvető probléma mindig az volt, hogy a járásokon keresztül vagy a járások nélkül, lényegében a községi, kisvárosi önkormányzatok tevékenységét kontrollálták a felügyeleti jog alapján vagy a gazdálkodási funkcióik ellátása kapcsán, addig a régiónak az az alapvető feladata, hogy kormányzati hatásköröket vegyen át, egyfajta helyi, regionális kormányszervezetként működjön. Ilyen értelemben tehát a regionalizmusra való áttérés nem egyszerűen az önkormányzati szisztéma reformját jelenti, hanem az egész magyar kormányzati rendszer átfogó továbbfejlesztését, azon az elvi alapon, hogy a nagytérségek önállóan dönthessenek területfejlesztési, gazdaságfejlesztési, oktatási, egészségügyi, szociális, környezetvédelmi és más hasonló kérdésekben, egyébként akár agrárpolitikai, agrárgazdasági kérdésekben is.
Ennek következtében a választott regionális önkormányzatok létrehozása nem a községi, a városi, általában a települési önkormányzatok jogosítványainak a csorbítását jelentené, hanem azt, hogy a kormányzat valóban közelebb kerüljön a választópolgárokhoz. Magyarországon egy ilyen reform azért is szükségesnek tűnik, mert Budapest az elmúlt 130-140 évben valóban túlzottan nagy meghatározó szerepet töltött be; szükséges, hogy regionális központok is kifejlődjenek, és ehhez teremtene megfelelő feltételeket a választott regionális önkormányzatok létrehozása. Ugyanakkor pedig Budapest Kelet-Közép-Európa centrumává válhatna, visszanyerné mindazokat a funkciókat, amelyeket úgymond, elvesztene azért, mert mellette még más decentrumok is létrejöttek.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
