MOLNÁR GYULA
MOLNÁR GYULA
MOLNÁR GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Nagyon nagy örömömre szolgál, hogy ismét azt tehetem, hogy csatlakozom Lezsák képviselőtársam mondandójához, ugyanis a hozzászólása egy részében már ezt a szakaszt is érintő kérdéseket vetett fel.
Magam is úgy gondolom, nagyon fontos, tisztázandó dilemma, hogy a kormány előterjesztése alapján azt a megközelítést használjuk-e, miszerint az állampolgároknak jelezniük kell azt, hogy nem kívánják a későbbiekben kapni ezeket a reklámküldeményeket, avagy pedig az ennél erősebb és általunk támogatott javaslatot fogadjuk el, miszerint csak az kapjon, aki kifejezetten kéri ezeket a reklámokat.
Azt gondolom, ma még Magyarországon a mobiltelefonokon, az interneten nem annyira elterjedtek ezek a reklámok. Azt mondják nyugat-európai ismerősök, hogy léteznek már olyan térségek, helyek, hogy ha az ember bekapcsolja a mobiltelefonját és pici tárkapacitású az üzenetrögzítője, mondjuk, 15-20, akkor könnyen lehet, hogy a kéretlen SMS-üzenetekkel ez a 15-20 hely már néhány percen belül meg is telik, ha valaki nem figyel oda. És valóban, a mai világban, amikor a számítógépvírusok terjedésének egyik fontos eszköze a levél, az elektronikus levél, azt gondolom, nagyon fontos az, hogy az ember pontosan tudja azt, hogy kitől, milyen formában próbál meg információkhoz jutni, ennek mi a pontos tárgya és ki a küldője, tehát hogy a saját maga rendszerét ilyen szempontból védje.
Rogán Antal és Szabó István is benyújtott egy megfogalmazást, mi is. Azt gondolom, hogy itt a szándék ugyanaz, itt bizonyos stilisztikai eltérés van, tehát azt gondolom, hogy az alapjavaslat szempontjából majdnem teljesen mindegy, hogy melyiket fogadjuk el. Nagy fegyelmezettséggel tudomásul vesszük, hogy itt a kormánypárti képviselők előnyt élveznek.
A későbbiekben azonban azt azért javasolom még egyszer megfontolni: mi azt mondjuk, hogy amennyiben nekem kell kérni ezt a reklámot, és csak akkor kaphatom, ha kérem, akkor azt gondolom, hogy az erre vonatkozó pontnak, a 3. és 4. pontnak nincs is értelme. Tehát nem kell ezzel tovább foglalkozni, mert minden más értelmezés esetleg csak zavart okozhat.
Azt látom és értem, hogy Szabó István és Rogán Antal konzekvensen végigvezeti ezt a gondolatot ezen paragrafusban, és megpróbálja a "nem" szócska kihagyásával vagy éppen betételével ugyanezt a logikát végigvezetni a ponton. Szabó Zoltánnal mi arra jutottunk, az a legegyszerűbb, ha ezt a felfogást magunkévá tesszük az 1. pontban, és akkor ez azt jelenti, hogy az ezt a szabályt meghatározó 3. és 4. pontnak a mi felfogásunk szerint nincs is itt különösebb helye, nincs is rá szükség.
Kérem, hogy ezt még egyszer fontolják meg. Ha az alapjavaslat elfogadható a kormány számára és a többség támogatni fogja, akkor azt gondolom, hogy a későbbi megfejtése ennek az ügynek nem kardinális kérdés, de talán érdekes lehet.
Köszönöm szépen.
