MOLNÁR GYULA
MOLNÁR GYULA
MOLNÁR GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Remélem, utoljára szólok. Ez látszólag egypontos módosító indítvány, de rendkívül fontosnak tartom, ezért nagyon röviden szeretnék mellette érvelni. Ez a polgári kormány bevezette és gyakorlatilag nagyon divatossá tette a kerettörvény kifejezést, tehát egyre gyakrabban látjuk azt, hogy van egy törvény, amelyik meghatározza a szabályozandó területnek a szélét, majd később a végrehajtási rendeletekben számtalan felhatalmazást ad kormánynak, miniszternek rendelet vagy esetleg egyéb dolgok megalkotására.
Nos, ebből a szempontból a kedvencünk persze az egységes hírközlési törvény, ahol közel 50 darab rendeletre kapott felhatalmazást a kormány. Nem akarok most ebbe a vitába belemenni, mert nyilván nem tárgya ennek a mai részletes vitának, csak szeretném jelezni, hogy mi is történik egy ilyen helyzetben. Az történik, hogy a Miniszterelnöki Hivatal vagy, mondjuk, az ezzel napi szinten foglalkozó informatikai kormánybiztosság csúszásban van - ezt megtárgyaltuk a bizottsági ülésen -, jelentős rendeleteket át kellett tolni a következő évre, tehát úgy fog hatályba lépni december 23-án a törvény, hogy a végrehajtási rendeletek egy része nincsen meg. S amit ennél fontosabbnak és súlyosabbnak tartok: ha majd az ki fog derülni, amire vannak hírek, de ezt most nem tudnám önöknek tételesen alátámasztani, hogy, mondjuk, a törvényalkotói szándékot bizonyos kérdésekben rendeletekkel más irányba korrigálják, egy más irányt, más fazont kap bizonyos törvény.
A 17. §-ban ezen ajánlási szám alapján a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter kap felhatalmazást arra, hogy bizonyos kérdéseket rendeletben szabályozzon. Túl azon, hogy ezen paragrafus c) pontjában egy olyan megfogalmazás szerepel, ami tulajdonképpen az űrhajózástól a vasszögig minden kérdésben törvényi szabályozásra vagy rendeletalkotásra felhatalmazná az illetékes minisztert, tehát az információs társadalommal összefüggő, bármilyen egyéb előírásokra a miniszter innentől kezdve saját hatáskörében rendeletet alkothatna. Ezt magában elfogadhatatlannak tartjuk.
De még ennél is fontosabb az, hogy úgy gondoljuk, az a) pontban lévő informatikai biztonsági kérdést a mai világban nem rendeletben kellene szabályozni. Tehát úgy gondoljuk, hogy ezt elő kell készítenie az illetékes miniszternek, elő kell készítenie a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek, de elfogadni mindenképpen a parlamentnek kell.
Tehát nagy tisztelettel azt javasoljuk - még egyszer mondom, tudom, erős vonzódás van ezekhez az eljárásokhoz -, hogy fontolják meg még egyszer azt, hogy ilyen megfogalmazásban szabad-e ilyen széles körű felhatalmazást adni ezen területek későbbi szabályozására.
Köszönöm figyelmüket.
