GYAPAY ZOLTÁN
GYAPAY ZOLTÁN
GYAPAY ZOLTÁN, a környezetvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A környezetvédelmi bizottság október 31-én tárgyalta meg ezt a törvényjavaslatot.
A bizottság balatoni kihelyezett ülésén is tapasztalta azt, hogy ennek a törvénynek a lehetőségeivel élve fejlődés indult be a Balaton környékén. Az évtizedek óta tilalom által lefojtott építkezési kedv szinte robbanásszerűen magával hozott egy beruházásindítást. Az igénylők zokszó nélkül tudomásul vették, hogy ki kell fizetniük azokat a közműfejlesztési hozzájárulásokat, amelyek segítségével, az önkormányzatok és a kormány támogatásaival megépülhetnek azok az infrastrukturális beruházások, amelyek nemcsak saját életfeltételeiket, hanem a térség, illetve a Balaton életlehetőségeit is megalapozza. Ezek között is legfontosabb és általában első, szükségszerűségében is első a szennyvízcsatorna-hálózat és -tisztítórendszer kiépítése.
A képviselőtársaink javaslata nemcsak a már elmondott ellentmondásokat szünteti meg, ha az Országgyűlés megszavazza, tehát párhuzamosan lehet az építési engedélyeket benyújtani, építkezni, és egy időben azzal, amikor a csatornahálózat elkészül, be lehet költözni az új lakásokba.
A környezetvédelmi bizottság, amikor tavaly a törvényt tárgyalta, nemcsak a nevében szereplő környezetvédelemmel foglalkozott, hanem a hatáskörébe tartozó természet- és tájvédelmi feladatokat is nézte, és mindegyik szempontból a megfelelő szigorral kezelte a feltételrendszert. A bizottság jelen ülésén viszont kimondottan környezetvédelmi problémák vetődtek fel. Aggályosnak tartotta néhány képviselőtársunk azt, hogy vajon az engedélyeztetések, az engedélyek kiadása, az ellenőrzések és a használatba vételi engedélyek kiadása során a kellő szigorral fognak-e eljárni az építési hatóságok. A bizottság emiatt felhívja a figyelmet arra, hogy a módosítással összefüggésben szükséges a Balaton térségében az építéshatósági tevékenység javítása, és a hatályos jogszabályok betartására fokozott figyelmet kell fordítani. Ez a követelmény egyaránt vonatkozik az elsőfokú hatósági tevékenységet végző önkormányzatokra, azok apparátusaira, illetve a megyei közigazgatási hivatalokra is.
Egy képviselőtársunk viszont, éppen környezetvédelmi szempontok alapján, egyenesen zseniálisnak nevezte ezt a törvénymódosító javaslatot - jómagam voltam ez a képviselő. Ugyanis polgármesterként az a tapasztalatom, hogy a már meglévő családi házak és lakások derítővel vagy valamilyen más rendszerrel a szennyvizüket valahogy el tudják helyezni, csak sajnos általában szennyező módon, akár rendszeresen szippantva, és szakmailag köztudott, hogy ezt nagyon nehéz megtisztítani, és borzasztó sok energiába is kerül ráadásul. Viszont akik a legérdekeltebbek abban, hogy a csatornahálózatra rákössenek, azok éppen az új házak tulajdonosai, akiknek tulajdonképpen semmi más lehetőségük nincs pénzügyileg is elérhető módon arra, hogy a szennyvízproblémájukat megoldják.
Miért fontos és mitől zseniális szerintem éppen ez a javaslat? Attól, hogy amikor egy időben beköltöznek ezek az új lakásokba az új lakók, az ő telkükről érkező minden egyes köbméter szennyvíz borzasztóan fontos ahhoz, hogy az általában új szennyvíztisztító telepek technológiáját ellenőrizni lehessen a próbaüzemek során. A probléma általában éppen az, hogy kevés szennyvíz érkezik pontosan akkor, amikor a próbaüzemnél a technológiát be kellene állítani ahhoz, hogy megfelelően tisztított szennyvíz kerüljön ki a szennyvíztisztító telepekről. Ez a javaslat éppen a próbaüzem beindításkor már a megfelelő mennyiségű szennyvízre vagy ahhoz legalábbis nagy mértékben közelítő szennyvízmennyiségre adhat garanciát.
A bizottság végül is mindenféle szempontot figyelembe véve, a jelen lévő képviselők valamennyijének szavazatával, 17 igen szavazattal egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta és elfogadásra javasolja a törvénytervezetet.
Köszönöm figyelmüket.
