DR. BRAUN MÁRTON
DR. BRAUN MÁRTON
DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ronald Reagan amerikai elnök valamikor a nyolcvanas évek közepén beszélt a terrorista államokról, olyan államokról, amelyek vagy támogatják a terrorizmust, vagy maguk is alkalmazzák a terrorista módszereket. Reagan elnök továbbment, meg is nevezett néhányat ezen államok közül. Természetesen mi, magyarok akkor nagyon tiltakoztunk, hiszen a nevezettek között többen ha nem is a testvéreink, de számosan a barátaink voltak.
Később aztán kiderült, hogy az amerikai elnök nem tévedett, voltak és vannak terrorista államok, amelyek a terrorizmust támogatják vagy alkalmazzák. Sajnos a Magyar Népköztársaságról is kiderült, hogy egy ilyen terrorista állam, hiszen Carlos, a Sakál, az akkori idők legkeresettebb terroristája állami segédlettel bujkált nálunk, sőt Csopak mellett még kiképzőtáboruk is volt. Azóta nagyot fordult a világ, Magyarország ma egyértelműen a terrorizmus ellenfeleinek szövetségébe tartozik. Magyarország ma a szabad és demokratikus világgal vállvetve küzd korunk egyik legnagyobb fenyegetése, a nemzetközi terrorista hálózatok ellen.
Szeptember 11-én egy minden képzeletet felülmúló, döbbenetes terrortámadást hajtottak végre az Egyesült Államok nagyvárosai ellen. Mádl Ferenc köztársasági elnök úr Magyarország nevében még aznap részvétét nyilvánította az áldozatok hozzátartozóinak és szolidaritásáról biztosította az amerikai népet. Orbán Viktor miniszterelnök úr németországi útját félbeszakítva még Berlinben úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok ellen elkövetett merényletek az egész szabad világ ellen, így Magyarország ellen is irányulnak.
A polgári kormány a támadás napján kiadott közleményében egyértelműen meghatározta Magyarország helyét a terrorizmus elleni küzdelemben. Az alábbiakban idézek a szeptember 11-ei kormánynyilatkozatból: A terrorizmus ezúttal sem válogatott sem eszközeiben, sem áldozatainak kiválasztásában. Válogatás nélkül pusztít, és súlyos fenyegetést jelent az egész világon. A mai támadásokat elkövető és támogató alattomos gyilkosok és általában a terrorizmus ellen az egész világ felelősséggel bíró, minden erejének össze kell fognia. Magyarország kész ebben részt venni, nem létezik olyan indokolás vagy érvelés, amely menthetné az ilyen cselekedeteket.
A XXI. század első háborúja a terrorizmus ellen folytatott háború lett. A Bush amerikai elnök által meghirdetett háború nemcsak a terroristák kézre kerítését, a terroristákat támogató erők és infrastruktúrák megsemmisítését célozza, hanem csapást kívánnak mérni a terrorista hálózatok pénzügyi alapjaira is. Bush elnök a terrorizmus elleni harcban hosszú háborút ígért. Számos szakértő úgy vélekedik, hogy a pénzügyi források, pénzügyi alapok elleni küzdelem még ennél is hosszabb lesz; ez lehet a XXI. század harmincéves háborúja, fogalmaznak egyesek.
(16.20)
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangú határozatában szólította fel a tagállamokat, hogy fagyasszák be a bűnös intézmények pénzügyi eszközeit. A Biztonsági Tanács és az Európai Unió Tanácsa közös kül- és biztonságpolitikai együttműködés keretében közös álláspontot fogadott el, amelyben szankciókat rendelt el olyan harmadik országokkal szemben, amelyekben az emberi jogokat súlyosan és módszeresen mégsértik. Emellett felhívták a tagállamokat, hogy a terrorista csoportok ellen hozzanak olyan gazdasági és pénzügyi korlátozó intézkedéseket, amelyek hozzájárulhatnak a terrorizmus visszaszorításához.
Az Economist című brit gazdasági lap szerint már meg is történt ez 66 ország esetében.
Tisztelt Országgyűlés! A magyar parlament jelen tervezet elfogadásával olyan törvényt készül alkotni, amely eleget tesz a nemzetközi kívánalmaknak és a szövetségi politikánkból ránk háruló kötelezettségeknek. A javaslat két, világosan megkülönböztethető részre tagolódik.
Az első rész alapján a kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi vagy egyéb tilalmat vagy korlátozást hirdessen ki. Természetesen a törvényben korlátoznánk a rendeletalkotás lehetőségét oly módon, hogy a tilalom vagy korlátozás elrendelésére csak nemzetközi kötelezettségvállalás alapján kerülhessen sor, külön kiemelve az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatát vagy az Európai Unió Tanácsa közös kül- és biztonságpolitikai együttműködés keretében hozott közös álláspontját.
A javaslat tételesen felsorolja, hogy melyek azok az intézkedések, amelyeket a kormány elrendelhet. A kormány arra is lehetőséget kapna a javaslat szerint, hogy amennyiben az adott intézkedéshez törvényi szabályozás szükséges, akkor azt ideiglenesen, 90 napra meghozhassa.
Tisztelt Ház! A javaslat második része foglalkozik azokkal a szükséges jogszabályi változtatásokkal, amelyek lehetővé teszik vagy legalábbis elősegítik a terrorizmus pénzügyi forrásai elleni küzdelmet. A cél átfogó intézkedést kíván a tisztelt Háztól, és ennek megfelelően az előterjesztő számos törvény módosítására tesz javaslatot.
Ezekhez a jogszabályokhoz a szeptember 11-i terrortámadástól függetlenül is hozzá kellene nyúlni a tisztelt Háznak, hiszen az OECD mellett dolgozó pénzügyi akció-munkacsoport hazánkat nem együttműködő államnak minősítette. Hadd jegyezzem meg, hogy a fenti nemzetközi szervezet az Egyesült Államokat is elmarasztalta azért, mert keveset tesz a pénzmosás megakadályozásáért. Nyilvánvalóan azóta az Egyesült Államok törvényhozása igen lázas munkával, soha nem látott gyorsasággal hozott különböző törvényeket és intézkedéseket a pénzmosás és a terror pénzügyi hátterének felszámolására.
Mindenképpen célszerű a kifogásolt hiányosságok kiküszöbölése, hiszen meglétük a csatlakozási tárgyalásokon a bel- és igazságügyi fejezet lezárását késleltetheti, amely ellentétes nemzeti érdekeinkkel.
Az 1994. évi I. törvény az Európai Megállapodás kihirdetéséről külön cikkben foglalkozik a pénz tisztára mosásával, együttműködési kötelezettséget ír elő az Unió és Magyarország között, és olyan szabályok bevezetését írja elő, amelyeket a közösség vagy más nemzetközi fórumok elfogadtak. Ennek megfelelően módosulna a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény.
A javaslat kiterjeszti az eredeti, jelenleg hatályos törvény hatályát az ingatlanközvetítőkre, a nemesfémékszer-forgalmazókra, kulturális javak árverési vagy bizományosi értékesítésére, az ügyvédi letétet kezelő ügyvédekre, a közjegyzőkre, a könyvvizsgálókra, az egyéni vállalkozás alkalmazottaira és a segítő családtagokra.
Tudomásunk van róla, hogy az Európai Unióban is vita alakult ki arról, hogy a bejelentési kötelezettség kiterjedjen-e az ügyvédekre. Az ügyvédek bejelentési kötelezettsége tulajdonképpen szerepel a hatályos Btk. pénzmosásról szóló 303. §-ában, de az ügyvédi titoktartásra hivatkozva kibújhattak ezen kötelezettség alól. Az ügyvédek álláspontom szerint akkor tudnak eleget tenni titoktartási kötelezettségüknek, ha már előre tájékoztatják ügyfelüket, hogy amennyiben megbízásuk pénzmosásra irányul, az ügyvédnek tájékoztatási kötelezettsége van. A most bevezetésre kerülő szabályozás, amely kiterjeszti a bejelentési kötelezettséget az ügyvédekre és a közjegyzőkre, már az Európai Unió 11 tagországában él, és a most készülő közösségi jogszabály is ezt tartalmazza.
Fontos új szabálynak érezzük, hogy a javaslat előírja a megbízott részére, hogy írásbeli nyilatkozatban nevezze meg a tényleges tulajdonost.
Hasonlóan bejelentési kötelezettség terheli a Magyar Köztársaság területére lépő személyt, amennyiben birtokában 1 millió forint értéket elérő vagy meghaladó összegű valuta van. A pénzváltási műveletek bejelentésköteles értékhatárát pedig a korábbi 2 millió forintról 300 ezer forintra módosítanánk.
A javaslat módosítaná a takarékbetétekről szóló 1989. évi törvényerejű rendeletet is. A névtelen betétek nyitásának lehetősége az, amelyet az OECD mellett működő munkacsoport a pénzmosás szempontjából a legaggályosabbnak tart. Bizonyára képviselőtársaim is emlékeznek arra, hogy a névtelen vagy anonim betétek, valamint a jeligés betétek nyitásának lehetőségét a jövő év januárjától beszüntettük volna. Most a javaslat elfogadása esetén erre már a törvény kihirdetésével egyidejűleg kerülne sor.
Banki szakemberek szinte biztosak abban, hogy a bemutatóra szóló, anonim takarékbetétet nem használják pénzmosásra. Az ilyen, nem névre szóló betétállomány - az Országos Betétbiztosítási Alap adatai szerint - a 2000. év végén körülbelül 320 milliárd forint volt, amely az összes megtakarítás 3-4 százalékának felel meg. Egyébként a pénzmosással foglalkozó nemzetközi szervezet sem állítja, hogy ezeket a betéteket pénzmosásra használnák, csupán a pénzmosás lehetőségére hívják fel a figyelmet. A meglévő, bemutatóra szóló vagy fenntartásos betétkönyveket a hitelintézetek kötelesek az okirat bemutatásakor a betétes, illetve a kedvezményezett azonosítása mellett névre szólóvá alakítani. A javaslat szerint 2005. január 1-jétől az addig alvó betétkönyvek bemutatása esetén a hitelintézet a takarékbetétet haladéktalanul továbbítja az ORFK-nak, és az ilyen takarékbetét névre szóló átalakítására csak az ORFK jóváhagyásával kerülhet sor.
A takarékbetétről szóló törvényerejű rendelet módosításával egyidejűleg módosításra kerül a polgári törvénykönyv megfelelő része, valamint a 2000. évi CXXIV. törvény azon rendelkezése is, amely az anonim takarékbetétek fokozatos megszűnését biztosította volna névre szóló átalakítás nélkül.
Tisztelt Képviselőtársaim! Szakértők szerint az anonim betétek megszüntetése esetén a pénzmosók leginkább a bemutatóra szóló értékpapírokba fektetnék a pénzüket, ezért szükséges az értékpapírtörvény módosítása. Ezután sorozatban csak névre szóló értékpapírokat lehet kibocsátani. Ez a rendelkezés természetesen nem vonatkozik azokra a folyamatban lévő, bemutatóra szóló értékpapír-kibocsátásokra, amelyeknek nyilvános ajánlattétel-tervezetét már benyújtották a felügyelethez. Állampapír forgalomba hozatalakor pedig az új rendelkezés 2001. december 31-étől lépne életbe.
Tudjuk, hogy a Ház előtt lévő, a tőkepiacról szóló T/5127. számú előterjesztés is hasonló rendelkezést tartalmaz. Ez a készülő törvény, amely majd hatályon kívül helyezi a meglévő értékpapírtörvényt, a terveink szerint 2002. január 1-jétől lépne életbe. Az állampapír-kibocsátásoknál tehát olyan módosításról tárgyalunk most, amelyet a hatálybalépéskor - valószínűsíthetően - egy másik törvénnyel hatályon kívül helyeznénk. Arra kérem azonban önöket, hogy fogadják el ezt a megoldást, hiszen a két rendelkezés között nincs tartalmi különbség, és logikusan a bemutatóra szóló értékpapír kibocsátási tilalmának a jelen javaslatban helye van.
Tisztelt Képviselőtársaim! A szakirodalomban általános az a vélekedés, hogy a pénzváltás a pénzmosásnak egy lehetséges formája, ezért a javaslat megszigorítaná a pénzváltási tevékenységet. A pénzváltási tevékenység ezután a PSZÁF engedélyével lenne végezhető, sőt ilyen tevékenységre kizárólag a hitelintézet lenne jogosult 2002. január 1-jétől. Fenti időponttól tehát kizárólag hitelintézet vagy hitelintézet ügynöke kaphat engedélyt. Ez a szabályozási forma megfelel a jelenlegi angol szabályoknak, és Ausztria is most készül bevezetni hasonló rendelkezést.
Ma Magyarországon ténylegesen 568 pénzváltási engedélyes van. Ezeknek módjukban áll, hogy felkeressék valamelyik hitelintézetet az együttműködés céljából. A piac szabad, az engedélyes választhat, hogy melyik hitelintézettel veszi fel a kapcsolatot.
Tisztelt Képviselőtársaim! A Btk. két olyan tényállást határoz meg, amely összefüggésben áll a jelen törvényjavaslattal: a terrorcselekmény és a pénzmosás tényállását. A javaslat a büntetendők körét a terrorcselekmény törvényi tényállásában kiterjesztené azokra, akik a terrorcselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltatnak. A meghatározás nyilvánvalóan magában foglalja a pénzeszközök rendelkezésre bocsátását terrorcselekmények céljára vagy a pénzügyi fedezet megteremtésében való közreműködést.
Itt szeretném megjegyezni, problémát okozhat az a tény - ez egyre több forrásból tűnik ki -, hogy a nemzetközi terrorszervezetek legális pénzforrásokhoz jutnak alapítványokon vagy egyéb karitatív szervezeteken keresztül, tehát ezeknek a felderítése külön problémát fog majd jelenteni.
A pénzmosás törvényi tényállásánál a javaslat büntetni rendeli a hamis adatszolgáltatást, bűntettként, öt évig terjedő szabadságvesztéssel.
Itt, a büntető törvénykönyv módosítása kapcsán szeretnék szólni arról, hogy az Európa Tanács 1990. évi egyezményét a bűnözésből származó jövedelem megtisztításáról, felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról a jogi személy felelősségre vonásával kapcsolatban mi nem teljesítjük.
(16.30)
A hatályos büntetőjogunk a jogi személy büntetőjogi felelősségét nem ismeri. Mindenesetre célszerű lenne azon elgondolkodni, hogy miként teremthetnénk meg a jogi személy felelősségre vonását minden olyan bűncselekmény esetén, amikor annak első számú haszonélvezője maga a jogi személy.
(Koppánné dr. Kertész Margitot a jegyzői székben dr. Vidoven Árpád váltja fel.)
Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója nevében a jelen előterjesztés elfogadását javaslom, a törvény elfogadásával a magyar Országgyűlés eleget tesz azoknak az elvárásoknak, amelyek a nemzetközi terrorizmus pénzügyi forrásainak elvágására irányulnak. Hasonlóan fontos a bűnözés egyéb formáiból származó pénzek megjelenésének megakadályozása a legális gazdaságban. Éppen ezek azok a bűnözésből származó, tehát eltitkolt és így olcsó pénzek, amelyek a gazdaságba kerülve veszélyeztetik a verseny tisztaságát.
Végezetül, fel szeretném hívni a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy a pénzmosási technikák folyamatosan változnak. Szakértők már most felhívják a figyelmet arra, hogy az aranypiac és az euró jövőbeni bevezetése szerepel a pénzmosással foglalkozó szervezetek céljai között.
Ami a tisztelt Házra tartozik, az inkább az, hogy az új fizetési technikák bevezetése jelentősen megnöveli a pénzmosás lehetőségét. Ilyen lehetőségnek tartják az aktív memóriakártyák használatát, az interneten keresztül elektronikus készpénzzel történő vásárlást, valamint a hálózaton keresztül történő banki szolgáltatásokat. Mindezt részben azért mondom el, mert a héten kezdjük tárgyalni az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvényjavaslatot, és ennek fényében célszerűnek látnám megvizsgálni annak a pénzmosással kapcsolatos összefüggéseit.
A javaslatot tehát ismételten figyelmükbe ajánlva, köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
